Milyen mély a róka ürege? - Arnaldur Indriđason Rókalyuk regényének kritikája - Corn & Soda

Milyen mély a róka ürege? – Arnaldur Indriđason Rókalyuk regényének kritikája

Nemrég jelent meg a népszerű izlandi író, Arnaldur Indriđason legújabb kötete, a Rókalyuk. A regény az Erlendur felügyelőről szóló sorozat legújabb darabja, mely az előzőekhez hasonlóan az Animus Kiadó gondozásában jelent meg Németh Anikó Annamária fordításában.

forrás: Animus Kiadó

Arnaldur Indriđason regényei a skandináv krimik legsötétebb tónusát képviselik. Bár ez a műfaj eleve nem a vidámságáról, könnyedségéről híres, de Indriđason művei még a többi északi bűnügyi regény közül is kitűnnek zord, sokszor már kegyetlen atmoszférájukkal, társadalomtól elidegenedett hőseivel, és kicsit sem megnyugtató lezárásaival. Nincs ez másként legújabb kötetében, a Rókalyukban sem.

A regény története szerint Erlendur felügyelő visszatér gyermekkora színhelyére, a Keleti Fjordvidékre, ahol annak idején nyolcéves öccse, Beggi eltűnt. A helyszín felkavarja az emlékeket, s közben egy másik régi eltűnési ügy is nagyon foglalkoztatja. Ugyanis 1942-ben egy hóviharban nyoma veszett egy Matthildur nevű fiatalasszonynak. A falusi pletyka hazugságokról, megcsalásról és bosszúról duruzsolt. Erlendur úgy érzi, hogy meg kell tudnia, mi történt valójában a nővel, s közben testvére eltűnésével kapcsolatban is új nyomra bukkan.

A regény fő cselekményszálát Erlendur Matthildur eltűnése ügyében végzett magánnyomozása jelenti. Mivel az esett nagyon régen történt, és azt sem lehet tudni, hogy bűntény történt-e vagy a természet könyörtelenségének esett áldozatul a nő, így a nyomozás nagy része leginkább a fiatalasszony életének megismerését jelenti. Miközben felidéződik a múlt, megismerjük a keleti fjordvidék lakóinak zord világát. Az itteni emberek jó része magányos, zárkózott, magánakvaló lélek. Nem szívesen állnak szóba kívülállókkal, bizalmatlanok, mélyen őrzik legbelsőbb titkaikat. Olyanok, mint a körülöttük lévő természet: fagyos, rideg, kíméletlen. Azonban előbb-utóbb Erlendurnak megnyílnak, hiszen ő közéjük tartozik, gyermekkorát ezen a vidéken töltötte, nem idegen.

Miközben folyamatosan tárul fel  Matthildur története, Erlendur egyre többet gondol eltűnt öccsére is, egyre több részlet idéződik fel benne az esetről. Mozaikszerűen kezdenek összeállni a végzetes nap eseményei, és Erlendur szerepe a nap történéseinek forgatagában. Beggi eltűnésével kapcsolatban is nyomozni kezd, és ezek eredménye kapcsán nyer értelmet a regény címe, a Rókalyuk is. Persze ez a cím egyben jelképes is. A róka ürege sok mindent rejt, sok-sok apróságot összegyűjt benne, olyan mint az emberi lélek, minél mélyebbre hatolunk, annál több minden kerül a felszínre.

A regény cselekménye így három idősíkon fut: a két múltbéli esemény összefonódik a jelen történéseivel. Azonban a regény fontos részét képezik a felügyelő különös, álomszerű látomásai is, melyek Beggi eltűnésével kapcsolatosak, de már a jelenhez tartoznak. Ezek a víziók a történetet kissé misztikussá teszik. A műre egyébként sem a cselekményesség a jellemző, sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a lelki folyamatok, az emberi psziché rejtelmei. Így különösen fontosak a karakterábrázolások, az egyes szereplők bemutatása. Azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy Indriđason az emberi jellem kiváló ábrázolója. Nagy hangsúlyt fektet a lélektanra, hősei mindannyian intenzív lelki életet élő alakok, akik tele vannak elfojtott vágyakkal, indulatokkal, szenvedéllyel. Olyan emberek, akik kifelé zordak és érinthetetlenek, azonban elzárt, belső világuk mély és szövevényes. Ilyen Erlendur felügyelő is, aki már-már kényszeresen kutat eltűnt emberek után, nem bír békére lelni, amíg az elveszett nyomára nem bukkan. Ennek a belső kényszernek oka saját eltűnt testvére miatt bűntudatból fakad, és ez a nyomasztó érzés szinte felemészti. Ezért is képes megérteni a mások bűntudatát, néma és önkéntes vezeklését, s ezért nyílnak meg számára azok, akik régi és mélyen eltemetett titkokat őriznek.

Indriđason másik erőssége a tájábrázolás. Leírásai nyomán a természet szinte életre kel, miközben magunk előtt látjuk a fenségesen zord izlandi tájat. Azonban ez a vidék soha nem békés és barátságos, mindig érezteti a hatalmát a belőle élő emberek felett. Az izlandi emberek tudják ezt, megbecsülik és félik ezt a hatalmas erőt. Indriđason hősei összhangban vannak a körülöttük élő tájjal, él bennük az ősi tisztelet, de a rettegés is. Így a regény is végig érezteti ezt a fajta csodalátatot. Ezért is jelentős a történet folyamán többször emlegetett mozzanat, miszerint a keleti fjordvidéket is elérte az iparosítás, gyárakat építenek, és ezzel fokozatosan eltűnik az érintetlen természet. A regény nyíltan nem foglal állást az iparosítás ellen vagy mellett, de talán mégis érezhető valami nosztalgikus mélabú e kegyetlen és zord táj pusztulása miatt.

Összességében a Rókalyuk rendkívül összetett, elgondolkodtató alkotás. Sötét és komor hangvételű, ráadásul a lezárása sem hoz megnyugvást, csupán még több kérdést hagy maga után, így senki se várjon tőle valami könnyed olvasmányt. Erlendur nyomozó története most is izgalmas és érdekes, de egyben egy átlag krimin túlmutató, az emberi lét és a kortárs társadalom szempontjából is fontos kérdéseket felvető alkotás. Olyan mű, mely még napokig hatással van olvasójára, és nem hagyja nyugodni az agytekervényeket, mert a mondatai csak forognak és forognak köztük tovább.

A könyvért köszönet az Animus Kiadónak!

You may also like...

hu_HUHungarian
hu_HUHungarian
%d blogger ezt szereti: