Fráter Zsuzsanna 
Szeptember 27-én mutatta be a Hatszín Teátrumban ADYnemAdyde címmel legújabb, kortárs dokumentumszínházi darabját a Zichy Szín-Műhely. Az Ady Endre halálának 100. évfordulójához kapcsolódó előadás a színházi formáció ”Színház az iskolákba megy” programsorozatának része, annak második darabja.
Ki volt Ady Endre? Munkássága miért ennyire megosztó az irodalomkritikusok között? Mit jelenthetnek a versei számunkra manapság? Ezekre és más, az emblematikus költő személyiségét, életét érintő egyéb kérdésekre keresi a választ a darab olyan formában, hogy az a ma elő fiatalok számára is érthető, átélhető és befogadható legyen. Milyen posztot tenne ki a Facere vagy az Instára? – teszi fel például a nagyon is kortárs kérdést a Csikós Attila által írt darab.
A darab formanyelvében, szóhasználatában, technikai segédletében is alkalmazkodik a 21. század ifjúságához, így egy igazán látványos, szórakoztató, mégis erőteljes és gondolkodásra késztető előadás született. Dolmány Attila rendezőnek és Kulcsár Attilának köszönhetően a darab zenei világa is lendületes, fiatalos, Ady versei megzenésítésükben igazán fülbemászóak, és kiemelik, fokozzák a szövegek erejét.
Az előadás több idősíkban mozog: végigkövethetjük a költő életútját, látjuk szerelmeit, legnagyobb sikereit és félelmeit, miközben folyamatosan érzékeljük a 21. századi valóságot, és innen nézve próbáljuk megérteni őt. A darab végig izgalmas játékot játszik: egyrészt megjeleníti a korhű Adyt és szerelmeit (Lédát és Csinszkát), másrészt modernizálja őket, megmutatja milyen élő videós bejelentkezést készítenének, milyen kommenteket, vagy hány lájkot kapnának, ha ma élnének.
Tzafetás Roland alakításában szinte valóban magunk előtt láthatjuk az ifjú Ady Bandit, még allűrjeit, jellegzetes mozdulatait, fejtartását is sikerül megidéznie. Szőlőskei Timea megformálásában Diósyné Brüll Adél, azaz Léda valóban az a nagyvilági dáma, akit elképzelnénk magunknak. A Farkas Franciska Csinszkaként, vagyis Boncza Bertaként pedig egy igazi cserfes, rajongó fiatal lány, pont olyan, mint a mai tizenévesek, akik valamelyik népszerű sztárért rajonganak. Csinszka vonzalma a sokkal idősebb, nagynevű költő iránt ebben a kontextusban értelmezhetővé, felfoghatóvá válik a fiatalok számára is.
Az előadás amellett, hogy igyekszik értelmezhetővé és mai kor fiataljai számára is befogadhatóvá tenni Ady művészetét, párbeszédet teremt a közönséggel, reflektál megnyilvánulásaikra. A beavatószínházakhoz híven a nézőket és Arany Brigitta jelnyelvi tolmács közreműködését is az előadás részének tekinti.
A darab talán egyik legfontosabb üzenete, hogy Ady költeményei nem csupán megtanulandó memoriterek, vagy hangzatos szólamok az iskolai tablókon, hanem élő szövegek, melyek mély, eleven érzéseket, gondolatokat közvetítenek nekünk, a ma emberének is.
Összességében a Zichy Szín-Műhelynek sikerült egy igazán kortárs, valóban a fiatalokat megszólító előadást alkotnia, mely méltó Ady munkásságához, mégis képes egyszerre közel hozni a nézőhöz az embert és annak művészetét is. A darab zenei világa pedig különösen emlékezetessé teszi az előadást, az Ifjú szívekben élek című versből alkotott betétdal dallamát még most, napok múlva is dúdolom.
