Melyik az ijesztőbb? – Bessenyei Gábor: Az első csók és egyéb démonok

Bessenyei Gábort eddig leginkább Az Olimposz legyőzése című trilógiájáról ismerhették az olvasók, mely inkább a kiskamaszokat szólította meg, de nemrég megjelent az első Vörös pöttyös könyve is Az első csók és egyéb démonok címmel a Könyvmolyképző Kiadónál.

Férfi író és Vörös pöttyös könyv?

Közismert tény, hogy a Vörös pöttyös könyvek elsősorban a női olvasókat szólítják meg, és ezen a csoporton belül is főként a tinilányokat. (Persze azért tizenhaton túl is szívesen olvasgatjuk őket. ) Így jellemzően ezeknek a könyveknek az írói általában maguk is nők. Ezért is vártam nagyon Bessenyei Gábor új regényét, mert kíváncsi voltam, vajon mennyiben ragadja meg másként egy férfi író az első szerelem témáját. Hogyan jelenik meg mindez egy kamaszfiú nézőpontjából? Izgatott voltam és valami egészen új látásmódot vártam. És azt kell mondjam, nem csalódtam.

Amikor a főhős nem rendíthetetlenül bátor és magabiztos

A romantikus regényeknél az az általános sztereotípia, hogy a férfi főhős mindig bátor, merész és magabiztos. Nagyjából ugyan ez igaz azokra a könyvekre is, amik az első szerelem témájával foglalkoznak: a lány félénk, izgul az első csók miatt, a fiú pedig vagány, és magabiztosan a tettek mezejére lép. De vajon a valóságban is így van? A fiúk valóban ilyenek? Bessenyei Gábor regénye megmutatja azt, hogy mi történik a valóságban, lerombolja a sztereotípiákat, és feltárja, hogy milyenek is valójában a fiúk, mi van a látszólagos magabiztosság mögött. Az első csók és egyéb démonok hőse, Patrik egy igazi kamasz, tele félelmekkel, kérdésekkel, bizonytalansággal. Pont olyan, mint bármelyik fiú, akivel egy középiskolás lány találkozhat. Nem rendíthetetlenül magabiztos, de nagyon szeretne annak látszani, és ettől válik annyira valódivá és szerethetővé.

Két történetszál és kettős élet

A regény cselekménye két történetszálon fut, így Patriknak két bonyodalommal is meg kell küzdenie. A hétköznapokban igyekszik megbirkózni a középiskolásokra jellemző problémákkal, mint egy lány , Emma meghódítása, majd a párkapcsolat kialakításának nehézségei, vagy a kollégiumi szobatárs terrorja. Azonban hétvégente, amikor hazatér, egy egészen másfajta problémával találja szemben magát. A családjukat valamilyen túlvilági, démoni dolog fenyegeti. A misztikus támadást egyedül ő érzékeli, így ráhárul a feladat, hogy megoldja a problémát. Ehhez segítséget kér egy régi iskolatársától, Lilitől, akinek az anyukája állítólag kapcsolatba tud lépni a szellemvilággal. Patriknak így tulajdonképpen kettészakad az élete: van egy hétköznapi, amikor az átlagos kamaszok életét éli, átlagos kamaszproblémákkal, és van a hétvégi, amikor túlvilági erőkkel kell megküzdenie. Talán ez a regény legérzékenyebb pontja is, hogy sikerüljön megfelelően egyensúlyozni a két szál között, és ne törjön meg a regény. Úgy érzem, ezt valamennyire sikerült megoldani, bár talán érdemes lett volna még jobban összekötni a kettőt.

A szellemkutya

A két cselekményszál közötti összekötést Titán, Patrik halott kutyájának a szelleme jelenti. Ő az, aki megjelenik Patriknak a suliban és a kollégiumban, hogy figyelmeztesse a démoni veszélyre, majd pedig később is a fiú segítségére lesz. Titán alakját nagyon szerettem, és sokszor haragudtam miatta Patrikra, amikor azt kívánta, bár ne látná a szellemkutya alakját. Ráadásul ugye a regény eleve Titán halálával kezdődik.

Démonok, szellemek, banyaosztag

A túlvilági fenyegetés problémáját nagyon kreatívan és érzékletesen sikerült megoldania Bessenyei Gábornak. Ezeket a részeket szerettem a legjobban a regényben. Egyrészt nagyon érzékletesek a fenyegetések, valóban sikerült borzongatóra festeni a jeleneteket, másrészt logikusan épül fel a háttérvilág. Ráadásul Lili és az anyukája köré szerveződő „banyaosztag” igazán humoros és igazi színfoltja a regénynek. Kedveltem ezeket a színes mellékalakokat, mindegyikük valódi egyéniség, remekül megformált karakterek.

Humor, akció, szerethető karakterek

Összességeben minden megvan Az első csók és egyéb démonokban, ami igazán szerethetővé és izgalmassá teheti a regényt. Egyrészt az események pörögnek, a tétek fokozatosan nőnek, soha nem ül le a cselekmény, így végig izgulhatunk a történeten. Másrészt, bár sokszor komoly témáról esik szó (iskolai bántalmazás, családon belüli konfliktusok, betegség), amiket a regény nem is bagatellizál el, mégis a sok torokszorító helyzetet és témát képes megfelelő adagú humorral oldani. Harmadrészt pedig a karakterek többsége izgalmas, egyedi figura, akik képesek érzelmeket kiváltani az olvasóból. Egyedül talán Emmát találtam kicsit haloványnak, a másik lánykaraktert, Lilit viszont nagyon szerettem, igazán karakán, különleges figurája volt a regénynek. Parikról, a főhősről pedig már írtam, hogy esendőségével, melléfogásaival, tépelődéseivel válik igazi hús-vér alakká.

Aztán boldogan éltek míg meg nem haltak? Vagy mégsem?

Mivel végig élveztem a regény frissességét, egyedi látásmódját és hangját, nagyon izgultam, hogy vajon milyen befejezést kap. Kicsit tartottam a sablonos, rózsaszín lezárástól, ami nem igazán illett volna hozzá, de most sem kellett csalódnom. A regény befejezése is nagyon kreatív és váratlan, egyáltalán nem kiszámítható. Azt hiszem, tökéletesen illik a történethez. Ez is, mint az egész regény: igazán eredeti.