Erunder 
A korábbi beharangozónkban és élő Facebookos bejelentkezésünkben Évával nem árultunk el nektek mindent. Hogyan is árulhattunk volna, mikor akkor a fesztivál java még előttünk volt. Ebben a cikkben az első nap eseményeiről számolunk be.
Egy tiszteletteljes megemlékezéssel indult a nap Zsigmond Vilmos szülőházánál, ahol a fesztivál szervezői koszorúkat helyeztek el és szóltak pár szót a méltán híres operatőrről. Itt Bokor Balázstól hallhattunk egy vicces történetet, amiben azt árulta el, hogy Zsigmond Vilmos és barátját mikor először külföldön dolgoztak gyakran összekeverték őket. Erre ők is rájátszottak azzal, hogy olyan pólókat viseltek, amin a másik neve szerepelt. Ezzel az anekdotával indult el a 4 napos filmfesztivál, aminek a nevét viselő kamerás jellemébe is betekinthettünk.
Később a megnyitón folyt ez a fajta síron túli ismerkedés, ami miatt őszintén mondhatom, hogy mindketten sajnáljuk azt, hogy nem ismerhettük meg Zsigmond Vilmost még életében. A legszebb beszédeket unokájától, Maxwell Hohenlohe-től hallottuk. Sosem gondoltam volna, hogy egy olyan világhírű ember, mint Zsigmond Vilmos megtud maradni közvetlen emberi lénynek. Elsőként azt elevenítette fel, hogy Szeged nem pusztán az ő szülővárosa volt, hanem még a legfinomabb paprikáé és a Pick szalámié is. Nagyapja elhivatottságáról mesélt, ami nem csupán a filmezésre, hanem a tanításra is kiterjedt. Los Angelesben szenvedett el egy kisebb autó balesetet, ami után nem törődve összetört kocsijával, egyből a reptérre igyekezett, hogy ne késsen el az előadásról, amit ő tartott. Megható mégis humoros kis történet volt ez, ami után örömmel ültünk be egy dokumentumfilmre, ami a magyar operatőrökről szólt.
A Foglalkozása operatőr a maga nemében egy kiváló film. Dokumentumfilm, ami nem pusztán informatív de még szórakoztat is, képi világával pedig elkápráztat. A bevezetők a filmezés hőskorára utalnak, majd sorra olyan képeket vetítenek a nézők elé, amitől az ámulatba esve figyeli, mi is fog a vásznon következni. 56 percben bevezettek minket a filmforgatásnak azon rejtelmeibe, amikről csak azok tudnak, akik álltak már a kamera túloldalán. Olyan volt ez mint egy egyetemi előadás, amolyan bevezetés az operatőri létbe kurzus első órája, amin megismerkedik az ember a tanáraival. Egy egész világ tárult elénk, amitől ezek után más szemmel nézzük a filmeket.
Ezek után ültünk csak be az esti vetítésekre, de hogy ott mit láttunk, és milyen véleménnyel vagyunk róluk, arról egy másik cikkben számolunk be.
Erunder – Éva
