A Sinister 2-vel (Sinister 2 -At átkozott ház, 2015) tovább bővült a 2000-es évek underground horrorjainak tárháza. James Wan (Annabelle, 2014) a műfaj 21. századi császára a torture horrorok után a gore nélküli természetfeletti borzongatásba már belekóstolt az Insidious-szal (Insidious, 2010,2013), amely előrevetítette további munkásságát. A Démonok között leforgatásával (The Conjuring, 2013) pályafutása talán legkiválóbb természetfeletti horrorját készítette el, ami napra pontosan két évvel ezelőtt került a hazai mozikba.
Wan bebizonyította, hogy ebben a műfajban is lehet újat mutatni. Hiába ugyanaz az alap, egy kis fantáziával és hozzáértéssel igazi gyöngyszemek teremhetnek, és hiába vannak tele klisékkel egyszerűen csak jól kell hozzájuk nyúlni. Számtalanszor vetített jelenteket láthatunk az ördögűzéstől kezdve a nyikorgó ajtón át az átkozott gyermekjátékig. A Démonok között nem a patakokban folyó vérre vagy a látványosabbnál-látványosabb CGI jelenetekre épít, legnagyobb erőssége, hogy végig képes fent tartani a szinte kézzel fogható feszültséget, egy pillanatra sem enged ebből az atmoszférából. Carolyn és Ed Perron (Lily Taylor, Ron Livingstone) családja történetének igazságtartalma megkérdőjelezhető, ugyanakkor nem vethető el teljes egészében, ami további misztikumot csempész a filmbe. A forgatókönyvet ihlető történet Ed Warren-től, a filmbéli valós szereplőtől (Patrick Wilson) származik, aki nejével a valóságban is több természetfeletti esemény után kutatott. A Perron házaspár, öt lányával egy új ódon házba költözik a semmi közepén. Ez az alap, és a kezdeti körülmények tökéletesen előrevetítenek egy jó kis kísértetfilmet, de még kell egy kis fűszer az igazi félelemkeltéshez, amit a tökéletes aláfestő zene csak tovább fokoz. James Wan ráadásul az Annabelle baba filmbe csempészésével szemtelenül, de ötletesen megágyazott egy újabb produkciónak. Hiába dolgozik a film a megszokott frázisokkal egyáltalán nem zavaró, az egyre feszültebbé váló légkör tökéletes érzékkel fokozódik, és ez a felfelé ívelő tendencia a végére igazi katarzisba csap át.
Amikor a család egyre több és ijesztőbb paranormális tevékenységet tapasztal, amire semmilyen racionális magyarázatot nem találnak, Carolyn (Lily Taylor) felkeresi a Warren házaspárt, akik épp paranormális kutatásaikról tartanak előadást. Warren-ék elutaznak a birtokra, s meggyőződnek, hogy tényleg valami gonosz entitás fészkelt be Parron-ék otthonába. Modern technikával és Lorraine látnoki képességének segítségével igyekeznek fényt deríteni a poltergeist kilétére és elűzni azt, miközben egyre több meghökkentő dolog derül ki a ház múltjáról és rájönnek, hogy a szellem nem közvetlenül őket támadja, hanem magukat az embereket használja gonosz céljaira.A Démonok között nem elsősorban a nagy és hirtelen „ijesztgetésre” alapoz, egészséges mértékben tűnnek fel ezek a jelenetek, inkább a régi iskola „minél kevesebbet mutatunk, annál félelmetesebb” tanításait követi. A színészeknek is sikerült felnőni a feladathoz, Patrick Wilson az Insidious után újra együtt dolgozhatott James Wan-nal, Lily Taylor kétségbeesett anyukaként szintén nagyon realisztikus alakítást nyújtott. Talán Ron Livingston karaktere lett egy kicsit sótlan a családját féltő férj szerepében, ezzel szemben Vera Farmiga ezúttal is üdítő színfoltja a filmnek. Ami további plusz pont a castingot illetően az a gyermekek alakításai, leginkább Joey King (Az elnök végveszélyben, 2013) az, aki olyan hitelesen játszik, hogy tényleg elhisszük neki, hogy áll valaki az ajtó mögött, hiába nem látjuk. A szellemvadász-segéd Drew és a végletekig szkeptikus seriff közötti comic relief ugyanakkor nagyon erőltetettre sikerült, nem érte el célját, hogy oldja az olykor pattanásig feszült atmoszférát.
Wan mindemellett egy kiváló korrajzot is készített, tökéletesen visszaadja a ’70-es évek Amerikájának hangulatát, ami sajátos ízt ad a filmnek. A Démonok között gyakorlatilag hétköznapi dolgokat tesz rémisztővé s hiába a mértéktartó stílus, végig a székhez szögezi a nézőt, nem fullad unalomba és többszöri megtekintés után is vélhető fel benne új elem. Az biztosra vehető, hogy James Wan alkotása nem lesz filmtörténeti mérföldkő, de többet nyújt, mint egyszerű borzongás és a megtekintése után sokan néznek majd utána a valós tartalomnak.
Értékelés: 93/100
IMDb: 7,5
MAFAB: 81%