Fráter Zsuzsanna 
Forrás: Könyvmolyképző Kiadó
Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei című sorozata még 2014-ben indult a Leányrablás Budapesten című kötettel, és rövid idő alatt az ország egyik legsikeresebb ifjúsági sorozatává vált. A népszerűségét bizonyítja, hogy a rajongók legnagyobb örömére a sorozat végül nem zárult le a negyedik, befejezésnek szánt kötettel, hanem a hatalmas érdeklődésnek köszönhetően folytatódott, 2020 őszén pedig megjelent A Barnum-rejtély, a sorozat immár a hatodik darabja. A kötet a Könyvmolyképző Kiadó Vörös pöttyös könyvek sorozatában jelent meg.
Amikor a negyedik kötetben, a Nász és tébolyban Emma elrablásának ügye megoldódott, Mili kisasszony és Ambrózy báró egybekeltek, a sorozat hivatalosan lezárult. A rajongók egy jó része azonban elégedetlenül felhördült: Mi lesz Emmával? Az ő sorsa hogyan alakul? Ez a kínzó bizonytalanság, még a Szer’usz világban is megmaradt, hiszen semmit nem tudtunk meg Hangay Emma sorsának további alakulásról. Szerencsére azonban megszületett a legújabb kötet, és végre mindenki fellélegezhet: az új izgalmak mellett Emma sorsa is tisztázódik!
Vérbeli Ambrózy-rajongóként én is repesve vártam a legújabb kötetet, és nagyon örültem, hogy végre újra olvashatok Emmáról is. Az új rész is bővelkedik az izgalmakban, a történelmi háttér lenyűgözően részletes, a humora magával ragadó, a karakterek színesen és élettel teliek, azonban ez a kötet mégis hagyott bennem némi hiányérzetet, nem töltött el olyan maradéktalan elégedettséggel, mint az előzőek.
Az új történet közvetlenül a Szer’usz világ cselekményének lezárulása után folytatódik, a keretet egy valós esemény, az amerikai Barnum és Bailey cirkuszának, a Greatest show on earth-nek, vagyis a Föld legnagyobb cirkuszi látványosságának 1901-es magyarországi látogatása adja. Az események nagy része a cirkuszban játszódik, ami egy igazán egyedi, fantasztikus és lenyűgöző világba enged bepillantást.
Böszörményi Gyula itt is megcsillogtatja elképesztő történelmi ismereteit, hihetetlenül részletes háttérkutatását, ami az Ambrózy-kötetek egyik védjegyévé is vált. A történelmi tabló lenyűgöző, a Barnum & Bailey világa a szemünk láttára elevenedik meg. A cirkuszi szereplők jó része valóban létező személyeken alapulnak, így a kötet lapjain életre kelnek ennek a különleges világnak a „szörnyei” és csodái.
A lenyűgöző cirkuszi világ mellett a cselekmény is izgalmas, a többi kötetet hasonlóan, itt is egyik csavart követi a másik, így újra egy vérbeli Ambrózy-kaland részesei lehetünk. Azonban volt némi hiányérzetem, a nyomozás motivációját kevésbé indokoltnak tartom, mint az előző köteteknél. A történet szerint itt a már házas Mili és a testvére, Emma álruhában a cirkuszhoz szegődik, hogy a végére járjanak egy rejtélyes, de mindenképpen halálos veszélyeket rejtő bűnténynek. Az ok pedig az, hogy Emma egyik régi barátnőjének szeretnének segíteni. Nos, ezzel van problémám. Az előző kötetekben Mili azért vetette bele magát veszélyes kalandokba, mert a testvérén szeretett volna segíteni, vagy pedig a kíváncsisága és a segítő szándéka űzte, és fittyet hányt a figyelmeztetésekre és tiltásokra. Itt viszont nem a testvére van bajban, hanem egy ismerősük, mégis a saját férje, Ambrózy báró ösztönzi arra, hogy vállalja a veszélyeket. Ez azonban irreális. Ugyanis az ember a szeretteit általában nem akarja veszélybe sodorni. A magyarázat lehetne az, hogy Ambrózy önmagával egyenrangú nyomozónak tartja a feleségét, és ezért nem félti, de ennek azonban ellentmond egy másik megnyilatkozása, amiben Mili megkérdezése nélkül, simán a férfiközpontú korszellemhez híven dönt az ő sorsáról is, azaz nem valószínű, hogy valóban demokratikus lenne a világszemlélete. Ezért azt, hogy Mili és Emma önmagukra utalva, komoly fenyegetések közepette egy olyan barát segítségére indul, aki ezt nem kérte, erősen irreálisnak érzem.
A történet során egyébként – ahogy az előző, ötödik kötetben is – Ambrózy báró a háttérbe szorul, a központi figurák a Hangay lányok. Annak nagyon örültem, hogy a testvérek együtt nyomoznak, nagyon szép összhangot láthatunk a karakterek között, egyik főszereplő sem nyomja agyon jelenlétével a másikat. Azonban Ambrózy báró háttérbe szorítását nem igazán értem, még ha a hangsúly most a testvéreken, és főként Emma sorsának rendezésén van, akkor is kaphatott volna egy kicsit fajsúlyosabb jelenlétet a sorozat címadó szereplője. (Kicsit olyan érzésem van, mintha Böszörményi Gyula nem igazán tudna mit kezdeni az immár nős báróval.)
Az ismerős karakterek visszatérése viszont üde színfoltjai a kötetnek, mellettük az új szereplők is eredetiek és izgalmasak. Legjobban a cirkusz freakshow-jának különös alakjait szerettem, akiket a kötet nem szánandó szörnyszülöttként mutatja be, hanem átlagos emberként, akiknek másokhoz hasonlóan vannak gyengeségei, erősségei, jó és rossz tulajdonságai. Böszörményi Gyula bemutatja a valódi elfogadást, ami nem egyenlő a szánakozással, a szemforgató sajnálkozással, amivel nagyon sokszor a másság kapcsán találkozunk. Ezt egyébként a kötet legnagyobb erősségének tartom.
A történelmi hitelesség, a fordulatos cselekmény, a remek karakterek mellett az üde humor, a nyelvi játékosság az, ami mindegyik Ambrózy-kötetre jellemző, így A Barnum-rejtélyre is. Böszörményi Gyula itt is megcsillogtatta Rejtőt idéző intelligens humorát, ami igazán szórakoztatóvá, lebilincselővé teszi az írásait.
Összességében tehát a fent említett problémáim ellenére A Barnum-rejtély is egy újabb remek kötet, ami egyetlen Ambrózy-rajongó polcáról sem hiányozhat, ráadásul végre Emma sorsára is fény derül. Ezek után már csak az az égető kérdés maradt, hogy vajon születek-e újabb Ambrózy-kötet, vagy ezzel végleg lezárult a sorozat?
