Ana.Monochrome 
A 2015-ös olvasási kihívás keretében ezúttal Alice Clayton Faldöngető (Wallbanger) című regényével foglalkozunk, amely a lista 13. pontja, azaz egy olyan regény, amely egy másik országban játszódik. Clayton regénye 2012-ben jelent meg, és sokan a Fifty Shades-sorozat hihetőbb verziójának tartják. Valamilyen szinten igaz is, sok softporn elemet tartalmaz, de valójában nincs olyan szókimondó, mint amilyenre a cím alapján számítottam.
A történet Caroline Reynolds útkereséséről szól – pontosabban orgazmuskereséséről. Caroline most költözött be gyönyörű San Franciscói lakásába. Mindene megvan. Szuper karrier, elég pénz, egy jó fej macska, és egy újdonsült, nagyon hangos szomszéd. Egy gond van csak. O nincs a képben. O eltűnt, amikor Caroline legutóbbi barátja bemutatta akrobatikus képességeit az ágyban, O megijedt és elszaladt. Caroline nem tud mit kezdeni vele, hogy többé képtelen orgazmust elérni, ezért inkább nem is próbálkozik. Egészen addig, amíg meg nem ismeri a karizmatikus, túlságosan jóképű fotográfust, Simont. Munkája miatt Simon sokat jár külföldön, így gyakran hetekig csend van. Azonban amikor hazatér, mindent belead. Folyamatosan váltogatja partnereit, akik pontosan ugyanannyira hangosan szeretik mint ő, a papírvékony falak pedig kit érdekelnek? Caroline persze majd megőrül, két dolog miatt is. Az egyik, hogy miért kell neki ezt hallgatni, a másik, hogy miért nem ő kiabál. Caroline egyszer megunja és úgy ahogy van, rózsazsín babydollban átvágtat Simonhoz, hogy kiossza.
Clayton nagyon aranyosan ír, minden eseményből képes a legjobbat kihozni, és a könyv nem szűkölködik a poénokban sem. Egy probléma van csak. Caroline valami hihetetlenül ellenszenves. Nagyképű, nagyszájú, okoskodó teremtés, a valóságban ő lenne a mindenhol hangosan röhögő fenékriszáló csaj, akitől mindenkinek futkos a hideg a hátán, engem az egész könyvben irritált, pedig róla szólt a történet. Simon sem különb, ilyen szempontból tökéletesen összeillenek. Clayton azzal űzi el az első utálatomat a főszereplők iránt, hogy teljesen valóságossá teszi őket. Nem szépít semmit, és azt is teljesen hihetően mutatja be, ahogyan Caroline és Simon kapcsolata először barátsággá majd szerelemmé alakul, persze nem egy csettintésre. Clayton egy teljesen hétköznapi szerelmi történetet mutat be, ami Facebookon a „complicated” címszó alá kerülne. Simon a megtestesült szerethető átlagos hős. Nem szégyell semmit, igenis szereti a nőket, és tiszteli is őket, emiatt nem lesz a karakterből az, akire először számítunk.
A könyv címe ugyan azt sugallja, hogy egy komolyság és kötöttség nélküli pusztán szexkapcsolatról lesz szó a könyvben, de ez távolról sem igaz. Főleg azért, mert a könyv első felében Simon és Caroline nem is nyúlnak egymáshoz, csak a huzavona megy közöttük, amitől az egész nagyon unalmassá és kiszámíthatóvá válik. Caroline tettetett szendesége kicsit visszatetsző volt azok alapján a történetek alapján, amiket elmesél az előző kapcsolatairól. Ahogy halad tovább a sztori, a könyv második fele körül pedig Simon kicsit kezdi elveszíteni a férfiasságát az érzelmei megjelenésével, ami ettől a karaktertől teljesen érthetetlen. Még mindig vagány, nyilván még mindig nagyon jóképű, de valahogy Clayton elvette belőle mindazt, ami miatt szimpatikus és szerethető volt, már nem az a szókimondó, őszinte, erős férfi, aki volt a legelején.
Amikor már nem bírják tovább csak barátsággal, Simon elviszi magával Caroline-t Spanyolországba egy fotókörútra. Érzelmileg egyértelműen egy hullámhosszon vannak, de ekkorra az olvasó már annyira bele van zavarodva a karakterekbe, hogy nem hiszi el, amit lát. Az egész erőltetett és véget nem érő lesz, plusz annyit beszélnek a szexről, és még mindig sehol sem tartanak. Dráma nélkül pedig egy könyvnek sincs vége. Mikor végre eljutnak odáig – nagyon teátrális és túldramatizált események során -, hogy lefekszenek egymással, Caroline számára nem jön el a mindent megváltó O, ezért ő is megijed és inkább elszalad. A hősszerelmes Simon pedig megy utána. (Komolyan?) Itt egy borzasztó hosszú és meglepően gusztustalan szexmaraton következik Caroline konyhájában, mindenféle kaja között, amiről nem is értem, miért volt szükséges a könyvbe. Ha már ez a két promiszkuis, nagyszájú, mindentudó karakter eljutott odáig, hogy állandó, monogám kapcsolatba akarnak lépni egymással, miért kell az egészet elrontani? Eleve miért kell megváltozni ahhoz mint ember, hogy a kapcsolatuk működhessen? Egyáltalán nem kell papuccsá válni ahhoz, hogy boldoggá tegyék egymást, pedig ez a könyv erre példa.
Clayton erősen indított, be kell látnom. Humoros volt, összeszedett, és az irritáló Caroline-tól eltekintve a karakterek is érdekesek, hihetők voltak. Aztán jött valami nagy pálfordulás és mindenki átváltozott valamivé, amivé szerintem a való életben nem lett volna lehetséges. Limonádénak jó a könyv, de kétszer nem tudnám elolvasni. Clayton Wallbanger című könyve a Cocktail sorozat első része, amely összesen négy könyvet tartalmaz.
