Egy nő láthatatlan élete – Cannes-i díjazott brazil film a mozikban

Az Egy nő láthatatlan élete (A Vida Invisível, 2019, brazil dráma) két elválaszthatatlan lánytestvér sorsán keresztül látunk bele a múlt század közepének brazíliai mentalitásba.

Az 1950-es években Rio de Janeiro-ban bőven lehettek nehezebb sorsú emberek, mint az Egy nő láthatatlan élete című brazil film főszereplői. A film nem a szegény réteg, hanem az alsó középosztály életébe enged bepillantást, és ez a film abba a sorba tartozik, mely igyekszik bemutatni, feldolgozni a nők kiszolgáltatottságát a férfiközpontú és tekintélyelvű társadalomban.

A film forgalmazójának (Cirko Film) ajánlója:

„Rio de Janeiro, 1950. A 18 éves Eurídice és húszéves nővére, Guida elválaszthatatlanok. A két lány hagyományos, tekintélyelvű családban nevelkedik, de szabadok és féktelenül boldogok. Életük álmodozással telik: Eurídice híres zongorista szeretne lenni, Guida pedig lángoló szerelemre vágyik. Egy nap azonban minden megváltozik, és a lányokat örökre elszakítják egymástól. Telnek az évek, de a két nő soha nem adja fel a reményt, hogy újra megtalálják egymást.”

Karim Aïnouz rendezésben megjelenik a fiatal nők azon vágya, hogy szabadon szeretnének dönteni sorsukról, legyen az párválasztás vagy hivatás. A testvérpár – a már lassan változó világban – elveszíti a szabad döntés illúzióját, mert a naivitásukkal szemben ott van az egoista és hatalmaskodó férfiak által irányított valóság, mely nem engedi meg azt, hogy amúgy jogos igényeik szerint éljék az életüket. A látszat számít mindenekfelett, még ha mögötte hazugságok, titkok és bűnök rejlenek. Az Egy nő láthatatlan élete című filmben belelátunk Rio de Janeiro ellentmondásos világába. Látszólag a konzervatív szabályok vezérlik, miközben a város levegője izzik a szabadságvágytól és a szenvedélytől, a brazil városi élet egyszerre merev és szabados. Ebben a sajátos miliőben bontakozik ki a lánytestvérek több évtizedes drámai sorsa egészen a napjainkig.

A film képi világa kivételes módon adja vissza a család mindennapjait, a város életét és környékének természeti szépségeit. A párbeszédek közeli képei kiemelik a drámai pillanatokat, és amikor a kamera kinyit, akkor – némi képzavarral – szinte beleszippanthatunk Rio de Janeiro fülledt, vagy a csodálatos tengerpart tiszta levegőjébe.

A főszereplők – Julia Stockler és Carol Duarte – kimagasló színészi erővel alakítják a testvérpárt. A végletes sorsukból következő gesztusokat, a helyzetek megélést széles színészi skálával mutatják be.

A film felkiáltójelet mutat azzal kapcsolatban, hogy már tarthatatlanná vált a férfiuralmi rendszer, hisz nem is képes működni, mert egyértelmű jelként a családokban pusztít a testi és lelki betegség. Karim Aïnouz mindezt finom ecsetvonásokkal mutatja be, nem sokkolja a nézőt. A több mint két órás film nem unalmas, a történetvezetése fordulatos és számos meglepetés szolgál.

A Egy nő láthatatlan élete című film a cannes-i filmfesztiválon az Un Certain Regard szekció fődíját méltán nyerte el. A szekció fiatal, vagy kevésbé ismert filmrendezők gyakran atipikus alkotásait gyűjti össze és mutatja be. A szekció a programjába minden évben mintegy húsz filmet válogatnak be, és az Un Certain Regard szekciónak a fődíját nyerte el az Egy nő láthatatlan élete című, Karim Aïnouz rendezte brazil film.

A film valóban nem tipikusan cannes-i versenyfilm. Egyedi jellege, hangulata és a színészi játék színvonala miatt ajánlani tudom.

Eredeti nyelvű, magyar felirattal. A film 16 éven aluliaknak nem ajánlott!

Bemutató: 2020. augusztus 27.

Forgalmazza a Cirko Film.

Értékelés: 8/10

Mafab: n.a.

IMDb: 7,8/10

A film előzetese: