Fráter Zsuzsanna A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi egységének otthont adó Wenckheim-palotában március 19-én este osztották ki 7 kategóriában az Év Gyerekkönyve Díjakat.
A benevezett több mint 110 tavaly megjelent Ismert szerzők könyvei és magánkiadású művek egyaránt versenyre keltek.
A Pagony Kiadó idén több kategóriában is nyert, valamint különdíjakat is kapott.
A gyerekkönyvesek minden évben legjobban várt eseménye az Év Gyerekkönyve Díj átadása, ez a díj nem csak szakmai elismerést nyújt a hosszabb ideje alkotó szerzőknek, illusztrátoroknak, műfordítóknak, hanem segíti az elsőkönyvesek elindulását, valamint kiemelt láthatóságot biztosít a HUBBY támogató partnerei által felajánlott könyvmarketing eszközökkel.
A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a 80 tagországot összefogó nemzetközi gyerekkönyves szervezet, az IBBY hazai tagozata. A korábbi hagyománnyal szakítva, a júniusi Ünnepi Könyvhét helyett már márciusban kiosztják a szakmai zsűri díjait. Ezt a változást azért vezették be, hogy a győztes könyvek bekerülhessenek a Petőfi Kulturális Ügynökség 2026-os ChildLit katalógusába. Ennek köszönhetően a szakma nemzetközi képviselői, pl. külföldi könyvkiadók is megismerhetik ezeket a köteteket, többek között az április közepén megrendezésre kerülő Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyvvásáron.
A szakmai zsűri minden évben új, tapasztalt szakemberekből, alkotókból, pedagógusokból, könyvtárosokból áll össze, akik november és február között egy shorlistet, ezt követően pedig kategóriánként egy-egy győztes kötetet választanak ki az évről évre növekvő számú nevezett könyv közül. A kiválasztási szempontok között szerepel az irodalmi érték mellett az újszerű megközelítés, az illusztrációk művészi minősége, az olvasási élmény megteremtésének módja is.
„Nagyon izgalmas volt az idei év döntős felhozatala, melyben kiemelkedő számú lírai kötet szerepelt. Sajnos a kortárs magyar gyerekversekre, verses mesékre méltatlanul kevés figyelem irányul. Örülök, hogy idén reflektorfénybe kerültek, és több kiváló költő kapott ezáltal nagyobb publicitást, lehetőséget, hogy minél több olvasót szólíthassanak meg az alkotásaik” – mondta Berg Judit, a HUBBY elnöke.
Idén a HUBBY és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár együttműködésének részeként a zsűri tiszteletbeli elnöke a FSZEK főigazgatója, Kovácsné Koreny Ágnes volt.
A díjátadó ceremónián FSZEK gyerekkönyvtárosai különdíjat adtak át.
A zsűri további tagjai:
Elekes Dóra – író, műfordító, szerkesztő
Fenyő D. György – az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke
Katona Alexandra – kritikus, szerkesztő
Paulovkin Boglárka – illusztrátor, tervezőgrafikus művész, tanár, a HUBBY elnökségi tagja
Tótfalusi Ágnes – műfordító
A közkedvelt kosztümös sorozatok elegáns hangulatát idéző helyszín – a Budapest belvárosában található Wenckheim-palota – valóban ünnepi keretet adott a díjkiosztó ünnepségnek, ahol az alábbiak részesültek elismerésben:
0-6 éves korosztály
Molnár T. Eszter: Barker Karcsi színre lép, és ott is marad (Pagony Kiadó, Ill.: Máray Mariann, Szerk.: Kovács Eszter)
Elekes Dóra laudációja:
„A gyerekirodalom régi, makacs kérdése, hogy mi történik akkor, ha valami váratlan toppan be a hétköznapi világba. Egy sárkány, egy tündér, egy manó – vagy éppen egy elefánt. Molnár T. Eszter Barker Karcsi színre lép, és ott is marad című könyvében – ami a Kerkadombi elefántmesék nyitó darabja, ha jól értem a címadást – az történik, hogy nem történik semmi különös: a csoda és a hétköznapok egymás mellett élnek tovább ebben az egyszerre otthonosan ismerős és otthonosan feje tetejére állított világban.
A történet a térkép szélén kezdődik: a Névtelen Tanyán, félúton Kerettye és Répásmiklós között. Amálka szomszéd rosszul lát, Ottokár szomszét nagyothall, a tyúkok fontoskodnak, a kecske mindent kommentál – és ebbe a kissé rozoga, de működő rendbe toppan be a híres-nevezetes Charlie Barker, a barátainak csak Barker Karcsi, az elefánt. Karcsi segíteni próbál, dolgozik, trombitál, és közben egyre újabb és újabb galibákat okoz.
Molnár T. Eszter prózája játékos és ritmusos. A visszatérő képek és felsorolások – „lába, mint a verandaoszlop”, „törzse, mint a szénásszekér”, „füle, mint a péklapát” – a népmesei formulákat idézik, és különös zeneiséget adnak a történetnek, mintha Charlie Barker trombitaszava kísérné a szöveget. Máray Mariann illusztrációi pontosan ráéreznek erre a hangra: derűsek, szerethetők, és ugyanazzal a finom humorral ábrázolják a szereplőket, amellyel a szöveg is.
És ha a Kerka-völgyben azóta bekerült a szabálykönyvbe, hogy a menetiránnyal szembe futni tilos, az csak azért lehet, mert egyszer egy öreg ló és egy nagyothalló ember mégis pontosan ezt tette a Cifra-derbin – és nyertek.”
7-12 éves korosztály
Vészits Andrea: Ábris és az azúrkék patkány (Pagony Kiadó, Ill.: Bölecz Lilla, Szerk.: Csobod Luca)
Fenyő D. György laudációja:
„Vészits Andreának már tavaly megjelent egy igazán figyelemre méltó gyerekkönyve, Agáta és a jegenyenyár címmel. Abban egy Tourette-szindrómás kislány volt a főszereplő, akire stressz esetén szóömlés jön rá, és ilyenkor növényneveket sorol megállíthatatlanul. A kiváló regénynek mind szellemi értelemben, mind praktikusan folytatása az idei, az Ábris és az azúrkék patkány. Ábris nagyon különleges gyerek, érzelmeit és gondolatait színekkel és festéssel tudja legkönnyebben és legplasztikusabban kifejezni. Mindenre allergiás, mindenekelőtt a szőrös és tollas állatokra, ezért soha nem mehet el sem a barátaihoz, de soha nem engedték még el a nagyszüleihez sem, akiknek megszámlálhatatlanul sok állata van. Szülei nagyon szeretik, ő is imádja a szüleit, és segítik mindenben, féltik, óvják mindentől.
Ami ebből az állapotból kimozdítja, az egy állatkísérletekből elmenekült kék patkány, akit ő talál meg, és akinek a szemébe nézve megérzi, hogy az egy élő lény, egy érző és saját világra vágyó állat, autonóm lény, aki nem lehet az emberi kísérletezés áldozata. Ábrist egy menekülő patkány tanítja meg arra, hogy megkeresse a maga szabadságát, hogy felelősséget viseljen másokért, és hogy a maga testi és lelki állapotát alárendelje annak, hogy egy ráhagyatkozó kis lényt megmentsen.
És Ábris tanítja meg a szüleit arra, hogy a gyereküket nem szabad túlfélteni, túlvédeni, hogy neki is megvan már – kilenc évesen – a maga akarta, hogy szüksége van biztonság mellett a szabadságra is. Hogy ha engedik, akkor képes legyőzni a betegségét, legalábbis együtt élni azzal, és képes lesz arra, hogy a természetre ne csak mint veszélyforrásra tekintsen, hanem mint érdekes, megismerni, felfedezni érdemes, gazdag világra. Ábris tanítja meg a szüleit és a nagyszüleit arra, hogy a különböző értékrend ellenére nekik is szükségük van egymásra, hogy ki kell mutatniuk a szeretetüket, és el kell fogadniuk a másik övéktől különböző értékrendjét és választásait.
Ebben a regényben csupa jó felnőttel találkozunk: Ábris szülei kedvesek, szeretik egymást, szeretik a gyereküket – és mégis rosszat tesznek neki azzal, hogy elzárják a világtól. A nagyszülők érdekes és gazdag világot alakítanak ki maguk körül – de képtelenek voltak elfogadni a szülők érdeklődését, foglalkozását, elkötelezettségeit. Ábris furcsa, rendhagyó gyerek, aki telefirkálja az összes falat a rajzaival, aki a történet jelenidejéig alig hagyta el a lakást, a várost, a kitaposott utakat. És a regényben mindannyian megváltoznak, felelősséget vállalnak, és megértenek olyan embereket és döntéseket is, amelyekre először mint tőlük idegenekre tekintenek.
Minden gyereknek el kellene olvasnia ezt a könyvet, hogy értse és szeresse a minket körülvevő világot, a természetet, az állatokat, és hogy az jelentse számára a felnövést, hogy felelősséget vállal valaki másért és önmagáért. És minden felnőttnek el kellene olvasnia ezt a könyvet, hogy értsék, mik az igazán fontos dolgok a gyerekek számára, hogy a szeretet ne a féltésben jelenjen meg, hanem hogy megadják nekik a kalandot, az önállóságot, a világ felfedezésének örömét.”
Ifjúsági (12+) korosztály
László Noémi: A mi iskolánk (Gutenberg Kiadó, Ill.: Hatházi Rebeka, Rostás-Péter Emese)
Illusztráció kategória:
Máray Mariann: Így megy ez (Csimota Kiadó, Szerk.: Csányi Dóra)
Ismeretterjesztés kategória (díjazott a szerző-illusztrátor szerzőpáros):
Návai Péter: Jöttünk, láttunk, itt maradunk (Pagony Kiadó, Ill. Herbszt László, Szerk.: Győri Hanna, Grancsa Gergely)
Paulovkin Boglárka laudációja:
„Gyerekkorom nagy kedvence volt a Képes történelem sorozat. Nemcsak az idővonalon segített eligazodni: melyik is volt előbb? A görögök? Vagy a rómaiak? F. Kemény Márta szerkesztésében rövid, pörgős szövegek magyarázták a képeket, valóságos kalandregényként tálalva elénk a történelmet.
Textilsimítású borítójával ez a kötet megidézte bennem gyerekkorom nagy kedvencét, de szó sincs retróról: különleges vizualitásával, redukált színpalettájával, ez a könyv egy XXI. századi megoldást hoz, a mostani 10+-os gyerekek számára.
Már a cím is telitalálat, a klasszikus cézári mondatot idézi, humorral átitatott fricskával: “Jöttünk, láttunk, maradunk!”
A kötet vizuális rendszere példa értékűen világos. A prioritás egyértelmű, a betűtípusok és információs felületek kialakítása következetes, és stílusában gyönyörűen él együtt az illusztrációkkal. Áttekinthetővé, ugyanakkor nagyon élvezetessé teszi a befogadást, és rengeteg tényt mesél el történelmünk első 700 évéből, megterhelés nélkül, magával ragadóan.
Őszintén feltárja a történelemtudomány kirakósjáték jellegét, tudatosítja a tények, feltételezések és hiedelmek közötti fontos különbséget, hogy a gyerekek a megfelelő módon kezelhessék azokat.
A humoros hangvétel áthatja a kötetet, az egyes témák címei játékosak és hangulatkeltőek. Az illusztrációk is nagyszerűen hozzák ezt a kettősséget: modernek, láthatóan digitális technikával készültek, de stílusukban utalnak az adott korra is. Nagy gonddal, erős vizuális nyelven, művészien alakított képek, amelyek viccesek, ironikusak, helyeként finoman groteszkek.
Herbszt László grafikái egyértelmű kontúrokkal, formákkal, és rendkívül gazdag felületekkel kényeztetik a szemet. Kisebb, monokróm bélyegképek kísérik a kiegészítő információkat, monokróm a belső címoldal is, mely megismétli a kemény külső borító rajzát. Szellemes egész-, sőt olykor duplaoldalas jelenetei, kompozíciói pedig szuggesztíven adják át e vad kornak hangulatát.
Igazi összjáték a mű: könyvtárgyként is és tartalmában is izgalmas, mai, eredeti, kiemelkedő. Értékeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a történelem szeretete, mint gyerekirodalmi trend, tovább erősödjön, művészi grafikai világa, a világos felépítése és tipográfiája pedig meghatározó előképpé válhasson a most felnövő generáció számára.”
Műfordítás kategória
Pacskovszky Zsolt – Christelle Dabos: MI – Nous (Kolibri Kiadó)
Elsőkönyves kategória (szerző-illusztrátor szerzőpáros): Győri Alíz: Hanitkai álmok (Cerkabella Kiadó, Illusztrálta: Száler Tímea, Szerk.: Nacsa-Soós Barbara)
FSZEK Gyerekkönyvtárosok Különdíja
Rádai Andrea: Rókazsolt és a csőposta (Pagony Kiadó, Ill.: Sipos Fanni, Szerk.: Győri Hanna)
Rókazsolt épp tejbegrízt főz föld alatti lakásában a Palatinus strandon, amikor rettenetes hírt kap: golfpályává akarják alakítani otthonát, a Margitszigetet! Ezt meg kell akadályoznia! Még szerencse, hogy segítenek régi barátai, a két testvérpár, no meg a vakondok, akik az ügy érdekében bevetik rég nem használt csőpostarendszerüket, és karácsonyig még olvasni is megtanulnak!
HUBBY-díj kiemelkedő sorozatnak (szerző-illusztrátor szerzőpáros)
Szokács Eszter: Bibliai történetek-sorozat (Csimota Kiadó, Ill.: Nagy Norbert, Szerk.: Csányi Dóra)
A HUBBY életműdíját idén Molnár Jacqueline kapta kiemelkedő illusztrátori munkájáért, a barclonában élő illusztrátornak több kötete a Pagony Kiadónál jelent meg.
HUBBY Elismerő Oklevélben részesült Pásztor Emma, mint a mezőny legfiatalabb versenyzője Bojti Anna: Vidámpark a város fölött cím könyv illusztrálásáért (Pagony Kiadó)
A könyvről: https://www.pagony.hu/cikkek/kaland-jatek-kockazat-matek-logika-bojti-anna-kalandkonyv-vidampark-apas-konyv-apukaknak-csalad-budapest-gyerekkonyv-moka-szamitogep-videojatek-konyv
Az Év Gyerekkönyve Díj eseménysorozata nem zárul le márciusban. Az év elején jelentkező diákzsűri csoportok júniusig dolgozzák fel a shortlistre jutott könyveket, s választják ki közülük a nekik legjobban tetszőket. A diákzsűri díjkiosztóra a 97. Ünnepi Könyvhéten kerül sor.
Az Év Gyerekkönyve Díj shortlistje nem csak a gyerekkönyves szakma és az alkotók számára fontos lista, hanem jó iránytű lehet a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom iránt érdeklődő szülőknek, pedagógusoknak, könyvtárasoknak. Az ide beválogatott könyvek, mind irodalmi, mind illusztrációs, mind pedagógiai szempontból kiemelt minőséget képviselnek.
Forrás sajtóanyag
