Nagy Márk fiatal színésztársaival merész és friss energiákkal vitte színpadra a Karamazov fivérek című Dosztojevszkij művet a Spirit Színház sajátos terében, melynek a héten volt a bemutatója.
Perjés János, a Spirit Színház igazgatója bátran ad terepet a huszonéves művészeknek úgy, hogy a legidősebb Karamazov szerepét ő maga játssza el. Azt a jelenséget, hogy a színházi világunkban megújító szelek fújnak, nagyon jó látni. A Sztalker Csoport mellett már egyre gyakrabban találkozunk azzal a jelenséggel, hogy pályájuk elején álló színészek, rendezők összeállnak, és együtt hoznak létre színvonalas produkciót. Az is üdvözölendő, hogy színház igazgatók felismerték az újító erőket, és teret adva a tehetségeknek, egyre több előadást láthatunk az új generációtól.
Az előadás nem csak Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij regényére épül, hanem az alkotók a szövegalkotásban felhasználták az oroszországi forradalom előtti években publikált irodalmat és tudósításokat. A Karamazov fivérek nem könnyű darab, semmi esetre sem közelít a vígjáték műfajához, mivel a valós történet középpontjában egy feszültséggel teli család viszonyai és egy véres gyilkosság állnak. Nagy Márk rendezésében az irónia és humor eszközeit merte használni. Fricskát ad számos olyan merev, intoleráns és egoista viselkedésnek, mellyel a napjainkban is találkozhatunk. A drámai és ironikus helyzetek, szövegek jó ütemű váltakozása frissé és élővé alakítják a nagy klasszikus Dosztojevszkij múlt század elején íródott művét. Az adaptáció tömény és erős, mint a vodka, nincs másodpercnyi üres járat sem. Megjelennek az előadásban az emberi viszonyok életszerű és hiteles ábrázolásai, a társadalmi és filozofikus kérdések felvetései, és hol finoman, hogy egyértelműen a mához szóló utalások. A jelenetek állandó kísérői a vodkás üvegek, melyek tartalma „átitatja” szinte valamennyi karakter jellemét.
A fiatal színészek természetes módon építik be játékukba a fizikai színházi elemeket, és a vasszerkezetből készült minimalista díszleteket felhasználják mozgásukhoz. A fekete és a fehér színek variálása szimbolikus jelentőséggel bírnak. A jelmezek színváltásaival – feketéről fehérre és vissza – segítenek eligazodni abban, hogy egyes színészek több karaktert is megformálnak az előadásban. Ötletes fénytechnikai, hang és zenei hatások támasztják alá a sűrű atmoszférájú jelenteket. Nagy Márk jó ízléssel, egyedi és korszerű módon nyúlt Dosztojevszkij nagy klasszikusához úgy, hogy az átlagnál hosszabb első felvonást sem érezhető elnyújtottnak.
Perjés János a legidősebb Karamazov és a Zoszima szerzetes szerepekben élvezettel játszik. A Spirit Színház intim méretű terében érzékelhető, hogy tekintetével, gesztusaival összefogja a színészi szempontból akciódús és lelkileg nehéz előadást.
A szereplők közül Szép Dománt és Herczegh Péter azért emelem ki, mert a játékuk annyi árnyaltságot és érettséget tartalmaz, mintha már évtizedek óta koptatnák a színpadokat.
Mészáros Martin és Karácsony Gergely szerepeikkel a mű filozofikus vonalát erősítik, melyeket finoman és bölcsen adaptálnak úgy, hogy közben hiteles hús-vér emberek maradnak.
Szász Júlia és Hermányi Mariann – több szerepet is megformálva – többféle nőtípust, azoknak kiszolgáltatott sorsát szívszorítóan és mély átéléssel mutatják be. A Karamazov fivérek című előadásban valamennyi színész tanúságot tesz sokszínű tehetségéről.
A Spirit Színházban létrejött Karamazov fivérek produkció őszinte lelkesedésből és szívből jövő csapatmunka eredménye. Az előadás közben a színészek összehangoltsága, egymásra figyelésük, a tapsrendben közben lelkes összekapaszkodásuk ennek az ékes bizonyítékai.
1 thought on “Feketén-fehéren – Karamazov fivérek a Spirit Színházban”