Sylvester Lévay és Michael Kunze nagyszabású musicalje, a Rebecca Béres Attila rendezésében július 26-án debütált a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a Dóm téren. A musical szereposztása is parádés, olyan kiváló művészek játszanak benne, mint Gubik Petra, Janza Kata, Gallusz Nikolett, Dolhai Attila, Udvaros Dorottya, Szaszák Zsolt, Medveczky Balázs, Bálint Ádám és mások. Az előadás zenei vezetője, karmestere Bolba Tamás.
Daphne du Maurier regénye, a Rebecca, avagy magyar fordításban A Manderley-ház asszonya, az egyik kedvenc regényem, a belőle készült Hitchcock-filmet is szeretem, és a 2010-ben a Budapesti Operettszínházban bemutatott mucical is tetszett, így nagyon örültem, hogy sok év után újra színpadra kerül a musical, ráadásul a Szegedi Szabadtéri Játékokon.
Maga a darab nagyszerű, így kíváncsian vártam, hogyan sikerül szabadtéri előadásra alkalmazni, mit tehet hozzá a Dóm tér nagyszerű hátere, vagy esetleg a szabadtéri körülményei vesznek-e el belőle valamit. Azonban az előadás minden várakozásomat felülmúlta, és elképesztő látványvilágú darab született a Szegedi Szabadtéri Játékokon.
A musical története szerint „főszereplő naiv fiatal nő, „Én” egy Côte d’Azur-i szállodában ismerkedik meg Lord Maxim de Winterrel, akinek felesége, Rebecca rejtélyes módon vesztette életét. Gyors udvarlás után ő lesz a második Mrs. De Winter, és férjével annak vidéki otthonába, a legendás Manderley-be költözik, mely az első pillanattól rideg és barátságtalan számára. Ráadásul nyomasztóan nehezedik rá az első Mrs. De Winter emléke, aki a ház minden tárgyában, szegletében, főképp Mrs. Danvers, a házvezetőnő gondolataiban folyamatosan jelen van. Az új úrnő úgy érzi, hogy Mrs. Danvers minden lépését figyeli, és állandó gyanakvással, rosszindulattal veszi körül. Férje, Maxim is egyre fagyosabban viselkedik vele sötét emlékekkel teli otthonában. A helyzet még tovább romlik, amikor megtalálják a vízbefúlt Rebecca holttestét, és újból vizsgálni kezdik az asszony halálának körülményeit.”
A cselekmény izgalmas, a történet követi Daphne du Maurier regényét, csak két fontos momentumban tér el: az egyik Rebecca halálának pontos oka, itt a musical a regény helyett, a Hitchcock-filmet követi, a másik pedig Maxim de Winter karaktere. De Winter a szegedi musicalben kifejezetten indulatos figura, aki új, fiatal feleségében sem tud bízni, sokszor erőszakosan viselkedik vele. Azonban az eredeti töténetben Maxim egyáltalán nem ilyen, pontosan az ellentéte, a higgadt, a rezzenéstelen igazi angol úriember mintaképe. Ez a karakter jellemző a Hitchcock-filmre is, és emlékeim szerint az első magyarországi musical-bemutatóra is. Bár értem a Maxim karakterének módosítását, az indulatosság, gyanakvás magyarázható az őt ért traumák hatásával, azonban számomra sokkal szimpatikusabb és titokzatosabb volt az eredeti karakter.
Bár Maxim de Winter karakterváltozása számomra nem szimpatikus, mindazonáltal Dolhai Attila játéka lenyűgöző, vibráló és impulzív. A fiatal főhősnővel, „Én”-nel közös pillanataik rendkívül meghatóak. A főnősnőt Gubik Petra alakítja, aki gyönyörűen és rendkívül hitelesen mutatja be a fiatal nő karakterfejlődését a bizonytalan, esetlen fiatal lánytól a határozott, erős felnőtt nőig. Mrs. Danvers-t alakító Janza Kata alakítása erősen szuggesztív, tökéletesen jeleníti meg a házvezetőnő sötét és baljós alakját, a hangja pedig csodálatos, előadásában a Rebecca-dal hidegrázósan szép. Udvaros Dorottya Edythe Van Hopper-alakításában egyszerűen zseniális, igazi színfoltja az előadásnak.
Maga a színpadkép, a látványvilág egyszerűen lenyűgöző, a ledfalak, a világítástechnika kitágítja a színpad behatárolt terét, és egy álomszerű világot teremt meg előttünk, amit a Dóm impozáns háttere még nagyszerűbbé tesz.
Összességében a Szegedi Szabadtéri Játékok Rebecca előadása minden szempontból lenyűgöző, méltó Daphne du Maurier regényéhez, a musucal nézőinek pedig életre szóló élményt szerez.