Szilvasán Eszter 
A 2010-es The Social Network (A közösségi háló) nem maradhat ki az Oscar-rovatból, hiszen a film 3 díjat is hazavitt a 2011-es Oscar-díj átadáson. A film rendezője David Fincher, akinek olyan filmeket köszönhetünk, mint a Se7en (Hetedik), The Fight Club (Harcosok klubja) vagy a The Game (A játszma), a forgatókönyvet pedig Aaron Sorkin írta, tehát már ebből a két névből is tudni lehetett, hogy nem mindennapi történetmeséléssel állunk majd szemben. A The Social Network ugyan nem illik bele abba a képbe, amit a korábbi filmjei alapján állítottunk fel Fincherről, de mégis érezzük rajta a rendező egyedi megközelítését.
A film 2003 és 2004 eseményeit dolgozza fel, amikor Mark Zuckerberg (Jesse Eisenberg) kitalálta majd megalapította a Facebookot, ami azóta meghódította az egész világot. A film sok szempontból túlzó, de hűen mutatja be a korszakot, és egy olyan éra kialakulását, ami azóta is az online közösségi média trónján terpeszkedik. A történet kiválóan van megformálva, végig ugrálunk az időben. 2003-ban Zuckerberg a szobatársaival létrehozott egy FaceMash nevű weboldalt, aminek az volt a lényege, hogy két lány közül ki kellett választani, melyikük jobb nő, a hatalmas elérésnek köszönhetően pedig a Harvard rendszere összeomlott, ami addig példátlan volt. Zuckerberg hamar felállított magáról egy negatív képet, amin az sem segített, hogy később gyakorlatilag ellopta a Facebook ötletét Tyler és Cameron Winklevosstól (Armie Hammer – aki egyedül játszotta el a Winklevoss-testvéreket, ez a tény pedig óriásit nyom a latban a film megítélése során). Zuckerberg üzlettársa a Facebook megalapításakor legjobb barátja, Eduardo Saverin (Andrew Garfield), akivel nem tart sokáig majd a jópofizás, miután kiderül, hogy Zuckerberg hátba támadta. Sean Parkert (Justin Timberlake) sem hagyjuk ki az egyenletből, aki a Napster után is szeretne az élvonalban maradni, és mi sem jobb megoldás ehhez, mint beszállni a Facebook-businessbe. Természetesen a Winklevoss-testvérek és Eduardo Saverin hamar jogi útra terelik a vitát, óriási pert akasztva ezzel Zuckerberg nyakába. A probléma csak annyi, hogy Zuckerberg ekkorra már egy egész várost meg tudna venni a hátsó zsebéből, az eleve rossz hírnevén pedig ez sem tud már sokat rontani.
Mi hozott a film számára ekkora sikert? Az, hogy nem szépítettek rajta, nincs szerelmi szál – ami van, azt Zuckerberg hamar tönkreteszi -, a főhős kicsit sem pozitív, nem kelt szimpátiát, és nem is próbálják meg ezt a megítélésünket megváltoztatni róla. A mozi lényegre koncentrál, és teszi mindezt úgy, hogy egy tulajdonképpen eseménytelen, nem különösebben izgalmas vagy pörgős történetet olyan köntösbe öltöztet, ami érdekessé teszi a valóságot. A Facebook tíz év elteltével is a csúcson van, nyilván még egy jó ideig ott is fog maradni, azt pedig nagyon üdítő volt látni, hogyan is jött létre a valóságban az a közösségi háló, ami meghatározza a mindennapjainkat.
A hibátlan rendezésen és kiváló színészi alakításokon kívül a film egyik legfontosabb ékköve a zene. Megalapozta és fenntartotta a hangulatot, tökéletesen eltalálták a szerzők, Atticus Ross és Trent Reznor.
Értékelés: 88/100
IMDb: 7,8/10
Mafab: 78 %
