Új évszázad, új klíma, új civilizáció – Beszámoló
Lőrincz Csaba 
Mielőtt arra kérdésre keresnénk a választ, hogy változtathatunk-e a klímaváltozás önmagában is szélsőséges megközelítésein, meg kell vizsgálnunk annak kérdését is, hogy a rendelkezésre álló eszközök, úgy mint az európai és globális intézményrendszer képes-e, mi több, résztvevői hajlandóak-e foglalkozni az éghajlat változás megfékezésével, de legalábbis lassításával.
A Magnet Közösségi Ház szolgált helyszínül a New Century, New Climate, New Civilization nevű eseménynek. A műsort Lakatos Zsófia nyitotta meg. Felvezetőjében arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit hagyunk örökül utódaink, számára.
Egyesületük jelmondata Carlos Castanedától származik: „Egyetlen egyszerű baj van veled – azt hiszed, hogy bőven van időd.”
Sági Mária, pszichológus, a Budapest Club tudományos igazgatója elmondta, hogy Budapest Talk céljának az új generációk, a fiatalok megszólítását tekinti.
Beszélt továbbá a fenntarthatóság és a tudatos élet összefüggéseiről. Példának az egészséges étkezésre, a test, a szellem és a lélek egészégére mutat rá.
„A tudat határoz meg mindent. Az, hogy milyen tudattal közelítünk meg egy problémát.”
Ezt követően Palkó Zsolt László Ervin „A halhatatlan tudat” című könyvét ismertette. A Szerző a tudomány és a spiritualitás békés összeférhetőségét igyekezett megmutatni. Tudat és környezetvédelem párhuzamairól szóló gondolatait emelte ki támába vágó vonalként.
László Ervin tagja annak a tudományos közösségnek, akik először hívták fel a figyelmet a globális problémákra. Mindezt 1972-ben. Olyanokkal dolgozott együtt e célért, mint Mihail Gorbacsov, vagy épp a Dalai láma.
Palkó természetfeletti erőkről szóló tapasztalataival fűszerezte meg ajánlóját. A független tudat viszonyát is pedzegette. Szó esett továbbá a paradigmaváltás jelenségéről, valamint a nem mérhető jelenségekről. A megváltozott tudatállapotot annak spirituális oldaláról megközelítve igyekezett szemléltetni. A megtapasztalás, mint belső út része…
Ezt követően kerekasztal beszélgetésre került sor Bombera Krisztina vezetésével. Az újságíró azzal a kérdéssel fordult László Ervinhez, hogy hogyan igyekszik a szkeptikusokat meggyőzni a korábban említett paradigmaváltás szükséges voltáról?
A tudományfilozófus meglehetősen modern hasonlattal a kvantumvilágot hozta fel példaként, ahol, mint mondta nincs anyag csak bizonyos komplex rezgések és alapszintű információk.
Bolygónk és mentális állapotunk összefüggései kapcsán a politikai szereplők, vagy inkább celebek elégtelen viselkedése kapcsán fejezte ki aggályait Faragó Tibor, környezetkutató.
Vígh Péter (holnapelőtt.hu) kitért Greta Thunberg, aktivista tevékenységének jelentőségére és mérlegre állította a döntéshozók magatartásával kapcsolatban.
Bolla Anita, a közösség erejében rejlő húzóerőre hívta fel a figyelmet. A gondolkodásmód megváltoztatását tudományos szemszögből a neuronháló átrendezésében látja; ez a neuroplaszticitás.
„Mindnyájan egy csónakban ülünk” László Ervin tanácstalan abban a kérdésben, hogy elértük-e a kritikus pontot, vagy még visszatáncolhatunk egy esetleges katasztrófától. Ugyanakkor a tudatosság, a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozta.
„Nem fekete-fehér játékról van szó.” Faragó szerint kevés időnk van megfelelő erőforrásokat találni. Újragondolni az újrahasznosítást.
Vígh Péter a klímaszkepticizmus problematikáját járja körül; hogyan fejlődött a teljes tagadástól az elbizonytalanító retorikáig a jelenség. A nagyobb cégeknél csak a nemzetközi, egységes korlátozó törvények működnek. Ehhez pedig fogást kell találni a politikai szinten.
Bolla Anita a negatív hírek és a hárítás ellen pozitív hírek fontosságát emelte ki.
A kozmikus folyamat része, ahogy élünk, és amit megélünk. Az új generációk felfogása reményre adhat okot. László Ervin utolsó gondolataival záródott a kerekasztal beszélgetés.
