Erunder 
„Aki megment egy életet, az egész világot menti meg.” A Schindler listája című filmben elhangzó gondolat a Styx-ben ugyan nincs kimondva, mégis ez kavarog majd bennünk, mikor a stáblistához érünk.
Rike, a nyugat-európai doktornő, a megtestesült humanizmus. Orvosként hivatása a segítségnyújtás. így, mikor vitorláshajójával elindul álomnyaralására és végül a semmi közepén egy bajba jutott halászbárkára és az azon veszteglő emberekre lel, nem csoda, hogy nem mehet el onnan anélkül, hogy segítene rajtuk.
Persze alapvetően mindannyiunk úgy gondoljuk, hogy egy balesetnél megállunk és nem megyünk csak úgy simán tovább, de egyből más a helyzet, ha a segítségnyújtástól mi magunk is veszélybe kerülhetünk.
Rike történetében pedig pont ez a helyzet. A 12 méteres vitorlásával nem tud segíteni 40-50 emberen. Ehhez az ő hajója kicsi, nincsenek kellő mennyiségben megfelelő eszközei.
Mit teszünk hát ilyenkor? Értesítjük azokat, akikről tudjuk, hogy szakszerűen fognak eljárni. Ám bizonyos esetekben a szakszerű eljárás bizony az, hogy hagyják meghalni az embert. Igen, ilyen létezik. Rike ugyanis egy menekültekkel teli hajóval találkozott, és a jelenlegi álláspontja a szervezeteknek az ilyen esetekben az, hogy magukra hagyják a bajba jutottakat.
A Styxnek már maga a története is iszonyatosan erős. Az is tovább javítja a produkció minőségét, hogy a színészek, akik közül igazából csak ketten aktívak a történetben, hibátlan alakítást nyújtanak. A legnagyobb pozitívumát a filmek pedig még meg sem említettem.
Káprázatos a képi világa. Folyamatosan két véglet között járunk a másfél óra alatt. Klausztrofób érzés fog el minket a szűk kabinban, míg ezzel ellentétben a nagytotáloknál aprónak és sebezhetőnek érezzük magunkat a végtelen tenger látványától, ahol sok száz kilométeren keresztül csak egyetlen hajót látni.
Értékelés: 80/100 Nem igazán említettem negatívumot, de most sort kerítek rá. A film kezdőképei totálisan feleslegesek és a főszereplő egy idő után elidegenedik a nézőtől, ugyanis ha mélyen magunkba nézünk, rájövünk, hogy mi fele annyira sem leszünk soha olyan jó emberek, mint Rike. Ettől a főhőst távoli érezzük és nem tudjuk a történetet úgy kezelni, hogy az valóban mélyen érintsen minket.
IMDb: 6.5/10
MAFAB: NA
