A.Judit 
Ha korábban kulturális programokat kerestünk országszerte, valószínűleg keveseknek jutott volna eszébe Balmazújvárost említeni. Eddig. Ez az alföldi város híres szülötteit, mint például Soós Imre filmszínészt vagy Veres Péter írót tudhatta magáénak, azonban a helyzet 2014-től gyökeresen megváltozott.
A Semsey Kastély, mint a Semsey család vidéki rezidenciája, hosszú évekig kihasználatlanul állt, mígnem 2012-2013 között teljesen fel nem újították. Az épület adottságai szinte adták a funkcióját; a tágas belső tereket 2014-től olyan ikonikus alkotók művei foglalták el, mint Molnár C. Pál, Salvador Dalí, Pablo Picasso vagy Marc Chagall. A Kastély vezetősége és dolgozói azon munkálkodnak, hogy Balmazújváros neve egyet jelentsen a minőségi és változatos kulturális programok helyszínével; az eddigi sikereket tekintve pedig erre minden esélyük megvan. A Corn&Soda a Kastély történetéről, a még jelenleg is látogatható Rembrandt kiállításról, sikereikről és jövőbeli terveikről Hűse Lászlóval, a Semsey Kastály gyűjteménykezelőjével beszélgetett.
C&S: A Semsey Kastély működése rendkívül összetett, mivel kiállítások szervezése mellett rendezvényeknek és különböző programoknak is otthont ad. Mesélne az intézmény történetéről és kialakulásáról?
Hűse László: A kastély építésének kezdetére vonatkozó iratok szerint már 1798-ban elkezdődtek a munkálatok, amikor Semsey András I. Ferenctől megkapta a mai Balmazújváros területét és nekilátott egy reprezentatív, vidéki rezidencia létrehozásához. Az épületen – bár ezt a források nem említik -, de valószínűleg a korra jellemző, barokkos stílusjegyek domináltak, a mai, későklasszicista jelleget az 1840-es években, egy átépítés során nyerte el. A névadó, Semsey Andor viszonylag keveset tartózkodott vidéki rezidenciájában, hiszen Budapesten élt, életét pedig a tudományoknak szentelte. Nemcsak Balmazújváros, hanem összességében Magyarország is rendkívül sokat köszönhet Semsey Andor mineralógusnak; számos alkalommal támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkásságát magas pénzösszegekkel, kutatásai során fellelt és megvásárolt ásványaival (a ma is látható ásványgyűjtemény a Magyar Természettudományi Múzeumban is neki köszönhető – a szerk.), mint az Akadémia rendes tagja. Jó barátságot ápolt a kor nagy gondolkodóival, tudósaival, mint például Eötvös Lóránddal.
A rezidencia utolsó, a Semsey-családhoz tartozó tulajdonosa Semsey András Andor volt, aki 1941-től Argentínában élt. 1944-től a kastély deportáló helyként szolgált, majd a háború után államosították és többféle funkciót is betöltött – volt könyvár, művelődési ház, de még bútorraktár is. Az épület hosszú évekig tartó, méltánytalan elhanyagolása után 2012-ben kezdődött meg a rekonstruálási folyamat és a felújítás. A kastélyt 2013 decemberében adták át, amivel egy időben a Semsey-család történetét és a város híres szülötteit bemutató állandó kiállítás is helyet kapott.
C&S: A jelenleg is megtekinthető Rembrandt tárlat egy nagyszabású kiállítás-sorozat része, mely eddig többek között Picasso, Chagall és Dürer alkotásait is felvonultatta. Hogyan született meg a kiállítás-sorozat gondolata és hogyan valósulhatott meg?
Hűse László:A felújított kastély funkcionális felhasználására több ötlet is felmerült, de az épület, mint kiállítótér gondolata evidensnek tűnt, hiszen minden adottsága meg volt hozzá. Az első nagyobb szabású kiállítást 2014 nyarán rendeztük, mely keretében Molnár C. Pál műveit, majd 2015 tavaszán a Medgyessy-kiállítást tekinthette meg a nagyközönség. Úgy vélem, bemutatkozásunk, mint kiállítótér mindenképpen pozitív visszajelzéseket generált, a tárlatokra szép számmal érkeztek érdeklődők. Ezután kaptam egy emailt egy nyugati gyűjtőcsoporttól, miszerint felkeltette érdeklődésüket a Semsey Kastély, és szeretnék, ha az akkor Luxemburgban lévő Picasso tárlat következő állomása Balmazújváros lenne. Először azt gondoltam, valaki rossz tréfát űz velem, így válaszként csak annyit írtam, érdekel bennünket a lehetőség, és ha komolyak a szándékaik, egy személyes találkozó keretein belül beszéljük meg a részleteket. Egy órán belül megérkezett a válasza, hogy amint tud, indul. Ezek után vált valósággá, hogy a Semsey Kastély valóban ilyen nagyszabású tárlatnak adhat otthon és 2015-ben megnyílt a Picasso kiállítás. Együttműködésünknek köszönhetően tavaly novemberében bibliai témájú tárlat keretein belül Chagall, Dalí, Schongauer, Otto Dix és Dürer alkotásai érkeztek a Semsey Kasélyba. A látogatottságot tekintve kijelenthetem, sikerült az érdeklődők figyelmét felkelteni és a jól ismert, nagy volumenű nevek mellett, mint Dalí vagy Dürer, a látogatók a kevésbé ismert, ám annál jelentősebb alkotók műveivel is megismerkedhettek.
C&S: Az említett tárlatok rendkívüli jelentőségűek és mindenképpen hiánypótlóak. Hogyan hatott/hat ez a program a város kulturális életére?
Hűse László: Mindenképpen pozitívan. Aki ismeri Balmazújvárost, tudja, hogy egy nem túl nagy területű és lakosságú településről beszélünk az ország keleti régiójában, a Hortobágy „mellyékén”, ahogyan Veres Péter írta, és ami bár fekvését és berendezkedését tekintve ideális és rendívül kellemes, mégsem kifejezetten kulturális központként tekintenek rá. A tárlatok, amelyeknek a Semsey Kastély adott otthont, felhívta a figyelmet a városra, egyre többen érkeznek azóta is, hogy megtekintsék az aktuális kiállításokat. Úgy vélem, ezen az úton kell tovább mennünk, fejlődnünk és minél jobban kiaknáznunk a lehetőségeinket.
C&S: Milyen visszajelzések érkeztek eddig a kiállítás-sorozatra?
Hűse László: Hasonló válasz tudok adni, mint az előző kérdésre. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjuk végezni a munkánkat és felmérni a látogatók igényeit, kérdőíveket készítettünk, amelyben véleményüket és észrevételeiket kértük ki a kiállítást megtekintőknek. Így közvetlenül a látogatóktól kapjuk a visszajelzéseket, például milyen médiumon keresztül értesültek a Semsey Kastélyról és a benne rendezett kiállításokról, mivel voltak elégedettek és miben találtak kivetnivalót. Szerencsére azt mondhatom, ez utóbbira csak néhány észrevétel érkezett, ezeket felett viszont nem hunyunk szemet, hanem igyekszünk kiküszöbölni, kijavítani az esetleges hibákat.
C&S: A Rembrandt-gyűjtemény, melyet a Semsey Kastélyban láthatunk, több mint 270 nyomatot foglal magában; bibliai ábrázolásokat, tájképeket valamint portrékat és önarcképeket is találunk köztük. Milyen koncepció alapján történt a művek válogatása (amennyiben nem egy válogatott gyűjteményről van szó) és a tárlat rendezése?
Hűse László:A bemutatott 273 nyomat Rembrandt-fakszimile, vagyis rendkívül pontos és értékes másolat. A XIX. század folyamán merült fel az igény, hogy a különböző könyvtárak és művészeti iskolák saját grafikai gyűjteményekre tegyenek szert; ebben az időszakban „fedezték fel újra” a XVII. századi német-alföldi művészek munkásságát – többek között Rembrandtét is. A rézkarc, mint sokszorosító grafikai eljárás rézlemezre készül vegyi eljárások segítségével, amiről mélynyomással készülnek a grafikai nyomatok, lapok. A klisék azonban idővel sérülnek, ha túl sok nyomat készült róluk, a dúcok eltömődnek és nyomtathatatlanná válnak. A XIX. században így a restaurátorok és művészek komoly erőfeszítéseket tettek, hogy ezeket a lemezeket újra nyomtathatóvá tegyék, számos kísérlet és technológiai újítás szükségeltetett hozzá, hogy ma többek között Rembrandt rézkarcainak fakszimiléit élvezhessük. Így az itt bemutatott művek nemcsak Rembrandtnak, hanem a lapokat készítő Armand Durandnak is emléket állít.
A kiállításon bemutatott grafikai lapok száma azért éppen 273, mert a Louvre birtokában lévő, több, mint 300 klisé közül ennyiről sikerült a XIX. században bebizonyítani, hogy valóban Rembrandt alkotásai. A restaurálásra és újranyomásra a Francia Nemzeti Könyvtár bízta meg Armand Durandot – a nyomatokon így látható a Könyvtár bélyegzője és katalógusszáma is. Ma a gyűjtemény tulajdonosa Thomas Emmerling, aki rendelkezésünkre bocsájtotta ezt a rendkívüli jelentőségű anyagot. A művek tematikusan, ábrázolt témáik szerint kerültek elrendezésre a kastélyban – a legnagyobb teremben a bibliai témájú nyomatok, míg a kisebbekben a tájábrázolások és portrék kaptak helyet. A gyűjteményben megtalálhatóak a művész feleségéről, Sashkiáról készült rézkarcok, valamint számos önarcképe is. Úgy vélem, a gyűjtemény Rembrandt egész életművét felöleli a kezdetektől egészen az érett időszakig, így a látogató átfogó képet kaphat a művész grafikai munkásságáról.
C&S: Párhuzamosan a Rembrandt-gyűjteménnyel Ritók Lajos kiállítása is megtekinthető. Kettejük stílusa között számos analógiát találunk annak ellenére, hogy Rembrandt és Ritók művészete két teljesen különböző társadalmi és kulturális berendezkedésre reflektál. Hogyan kapcsolódik össze a két tárlat?
Hűse László: Tudatos volt, hogy Ritók Lajos képei a Rembrandt-nyomatokkal párhuzamosan szerepeljen a Semseyben, hiszen ha valaki ránéz Ritók képeire, valószínűleg Rembrandt festményei jutnak eszébe. A sötét háttérből kiemelkedő portrék a német-alföldi mester alakjait juttatják eszünkbe. Ezen túlmenően pedig arra törekedtünk, hogy kortárs képzőművészek is helyet kapjanak a kastélyban; a klasszikusnak számító alkotások „párjaként” jelennek meg a kortárs művek, így egyfajta egyensúlyi helyzet áll be. Fontos szempont számunkra, hogy a jövőben rendezett tárlatoknál is a klasszikus, nagy volumenű kiállítások mellett minden esetben helyet kapjon egy-egy kortárs alkotó is.
C&S: Értesüléseim szerint Önök nagy hangsúlyt fektetnek a múzeumpedagógiára. Milyen programokat szerveznek ebben a témában? Milyenek a fiatal generáció tagjainak visszajelzései?
Hűse László: Rendkívül fontosnak tartom, hogy a múzeumpedagógia terén is aktív munkát folytassunk. Egészen különleges élmény a gyerekeket végigvezetni egy-egy tárlaton. Amellett, hogy láthatóan élvezik, ha a kiállított műveket részletesebben bemutatjuk nekik, számunkra is sok esetben okoznak meglepetéseket. Az egyik ilyen eset, amit szeretnék kiemelni, a Picasso tárlathoz kapcsolódik. Én vezettem a gyerekeket körbe a kiállításon, és megpróbáltam minél interaktívabbá tenni a tárlatvezetést. Az egyik teremben Picasso szinte már gesztusokká leegyszerűsödött rajzait helyeztük el, amikor pedig beértünk ide, megkérdeztem a gyerekeket, mit gondolnak, melyik kép fejez ki magányosságot, kirekesztettséget. Alig fejeztem be a mondatot, a gyerekek egyöntetűen rámutattak erre a képre – ugyanerre a kérdésre a felnőttek többsége csak bizonytalanul tűnődött. Számomra is meghatározó volt ez az élmény, hiszen ezáltal én is közelebb kerültem Picasso művészetének megértéséhez.
A Semsey Kastély folyamatosan biztosít a gyerekek számára tárlatvezetéseket, szeretettel várjuk és fogadjuk az iskolai vagy egyéb csoportokat, számukra kedvezményes, vagy akár díjmentes programot tudunk nyújtani (ennek kapcsán előzetes egyeztetés szükséges a Semsey kastély munkatársaival – a szerk.). Szeretnénk, ha minél többen élnének ezzel a lehetőséggel, hiszen a gyerekek számára meghatározó élmény lehet egy-egy ilyen program. A visszajelzések szerint sok szülő azért tekintette meg a tárlatot, mert gyermeke mesélt a látottakról. Ez számunkra nagy öröm.
C&S: Milyen terveik vannak a jövőre nézve? Folytatódik a kiállítás-sorozat? Ha igen, kinek/kiknek az alkotásait láthatjuk majd?
Hűse László: A kiállítás-sorozat folytatását illetően bizonyosan nem állíthatok semmit. A következő kiállítás, amit szervezünk egy Zsolnay tárlat lesz, ahol a manufaktúra munkásságának különböző periódusaiban készült porcelánok kerülnek majd bemutatásra. A kiállított darabokon keresztül a látogató megtekintheti, hogyan követte a több, mint 150 éves gyár a különböző stílusirányzatokat és hogyan vált a magyar iparművészet kiemelkedő szereplőjévé.
A jövőben mindenképpen szeretnénk szakmailag (tovább)fejlődni, erősíteni a különböző területeinket. Számos rendezvény és program szervezése szerepel terveink között, de ezekről még nem szeretnék többet elárulni. A kortárs művészekre és alkotásaikra mindenképpen nagy hangsúlyt kívánunk a jövőben fektetni. Az érdeklődők honlapunkon friss információt szerezhetnek az aktuális kiállításokról és programokról, de lehetőség van arra is, hogy feliratkozzanak hírlevelünkre. A Semsey Kastélyban Turinform irodánk is működik, kollégáink készséggel segítenek!
Info: www.semseykastely.hu
