Blackphoenix 
A második kihívás teljesítéséhez nem egyszerűen Európában, hanem Magyarországon játszódó könyvet, a Koszorúfonatot választottam. Pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiáról van szó, ugyanis a szerző, Fábián Janka (eredeti nevén Mezei Johanna) 1867-ig, a kiegyezés idejéig nyúlt vissza regénye megírásához.
Az írónő angol-történelem szakot végzett a Miskolci Egyetemen, néhány évvel később pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szakán szerzett diplomát. Nyelvtanárként és fordítóként végzett munkája mellett azonban 2009 óta több könyvet is publikált, előbb a Hungarovox Kiadó, majd az Ulpius-ház gondozásában.
A Koszorúfonat, amely a Lotti örökségének folytatása, egy testvérpár, Ella és Blanka történetének keresztül mutatja be a kiegyezés körüli éveket, szinte kézzel foghatóan megjelenítve az életérzést, amely a kor emberének sajátja lehetett. Bár nem olvastam az előzményeket, a dédszülők és a nagyszülők történetét, az ágfai birtokon élő család legkarakteresebb tagjai; vagyis a vénlánysorban maradt, szigorú, mégis aranyszívű Tinka mama és a vadóc, ám óriási tudásvággyal rendelkező Ella hamar belopták magukat a szívembe.
Ella ugyanilyen gyorsan barátkozik meg húgával, Blankával, noha a kislány születésekor még elborítja őt a nagy testvérek ösztönös féltékenysége. A két gyermek azonban hamar összekovácsolódik, és bármi történjék velük a jövőben, kitartanak egymás mellett, legyen szó akár szörnyű családi tragédiáról vagy szerteágazó életutakról, sőt még akkor is, amikor felnőtt nőként egy szerelmi háromszögben egymással szemben találják magukat.
Ella és Blanka különbözősége – amelyet az édesapjuk Bálint egy alkalommal felszínes hanyagsággal és cseppet sem helytállóan úgy fogalmaz meg, hogy előbbi az okos lánya, utóbbi pedig a szép lánya-, még bájosabbá teszi a történetet. Miközben Ella felnövekedve Svájcba megy tanulni, ahol álmának megvalósításában nem gátolják a férfijogú társadalom elavult nézetei, Blanka pedig a császárvárosba költözik, ahol Tinka mama húgának, Charlotte néninek a szárnyai alatt valódi dáma lesz belőle, a kor történelmének meghatározó helyszínei és legendás alakjai elevenednek meg körülöttük. Feltűnik Sissi császárnő, Rudolf, a trónörökös, és az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma, mi pedig belesimulunk a rusztikusan bájos ágfai birtok, a nyüzsgő Budapest, a szabad szellemű zürichi egyetemi élet és a gazdag, szépséggel teli Bécs varázslatos világába.
Fábián Janka könyve lebilincselő olvasmány, amelyből a tradicionális értékek mellett egyértelműen kiérződik az is, hogy bár sok minden változott az elmúlt százötven évben, a fiatalok lázadása és a szülők vigyázó szeme elöli elillanáshoz való tehetség örök érvényű.
