A Mosonyi Szabolcs és felesége, Bagladi Erikával által közösen alapított NatFilm Hungary Kft 2011 óta hozza el számunkra a természetet, amit igazán csak hallomásból ismerünk. Filmjeik a minket körülvevő, számos tekintetben mégis rejtőzködő vadvilágot, a városok betondzsungelén kívül burjánzó flórát és faunát hozzák el az otthonunkba. Ezúttal a Vad sorozat újabb tagját, a Vad Balaton című természetfilmet adják át a közönségnek – tökéletes időzítéssel a Föld Napja előtt, április 21-ei bemutatóval. Úgy láthatjuk a Balatont, ahogyan eddig még soha: az állatok szemszögéből.
Mosonyi Szabolcs biológia-földrajz szakos tanár, az érdeklődéséhez szaktudás is párosul, ez pedig az alkotásaiban is meglátszik. Tudja, hol és mit kell keresnie, ez pedig elengedhetetlen akkor, ha az ember rejtett csodákra vadászik. A több mint 2 éven át készült Vad Balatonban minden képkocka teljes fokú koncentrációról árulkodik.
Filmjeik középpontjában az éppen vizsgált tájegységen belül általában egy-egy állatfaj áll, ez alkalommal azonban nem csupán a Balaton vadvilága kerül bemutatásra. Mosolyi Szabolcs a természet egy ritkán népszerűsített oldalát, a kövek világát mutatja meg a nézőnek. Jóformán semmit sem tudunk róluk, pedig állunk rajtuk, felmászunk rájuk, játszunk velük, építkezünk belőlük, művészetet faragunk belőlük. De nem csak használni tudjuk őket, hanem tanulni is tudunk belőlük: pusztán a hegyekké szunnyadt tűzhányók kő-lapjaiból kiolvasva a történelmet a film az időben visszafelé haladva bemutatja, miként alakult ki a Balaton és annak varázslatos környéke.
Persze nem csupán a sziklák komor szépségében gyönyörködhetünk. Állatok tucatjai szárnyalnak, úsznak vagy futnak át a képernyőn, és bizony akadnak köztük olyanok, amikről a visszatérő túrázók sem hallottak még. Elrepülünk a Kis Balaton mocsaras vidékeinek emberi szemnek csaknem láthatatlan fészkelőhelyeire, végig úszunk a Zala habjain, vagy mártózunk egyet a Balaton sekély, sziklás partjánál – esetleg vadmacskák és kígyók kíséretében felmászunk a fák tetejére, ahonnan jobb a kilátás.
A Vad Balatont nem zsúfolták tele mindenféle rendű és rangú állattal. A film koncepciója a ritka, illetve a tipikus fajok bemutatása volt. Szerencsére nem korlátozták le magukat a készítők, víz, szárazföld és levegő is egyenlő számban lettek képviselve. Az arányos elosztás kellemes állandóság érzetet ad a filmnek, mivel így se nem unalmas, se túlontúl kiszámíthatatlan.
A filmet bár eredetileg televízióra készítették volna, a végeredmény nem csak minőségben, de mennyiségben is nagyobb vászonért kiáltott. A mozira készített változat 4k felbontásban kerül a méretet vállalni tudó mozikba. Mindkét verzióhoz Mátyás Attila komponálta a zenét, aki már korábbi természetfilmeknél is hasonlóan elkápráztató aláfestést biztosított a természet hangjaihoz.
A természetfilmekről az a sztereotípia él a köztudatban, hogy unalmasak és egyformák. Ezt a bélyeget azonban ugyan úgy rá lehetne sütni a romantikus vagy az akció filmek műfajára is. A természetfilmek, ha jó és gondos kezek készítik el őket, olyan rejtett kincseket tudnak feltárni, amiket a tulajdon szemünkkel talán soha sem volna lehetőségünk látni. Láthatunk vidrát az állatkertben, de az az élmény össze sem hasonlítható egy saját közegében élő, szabadon fickándozó vidra látványával.
A természet szépségének átéléséhez sokszor türelem és időzítés kell – lássuk be, nehéz kombinálni ezt a két dolgot. A Vad Balaton és társai megkímélnek minket attól, amire talán nem is volnánk képesek, hogy az otthonunk nyugalmas és biztonságos környezetében élvezhessük a vadvilág nyújtotta csodákat.