3tél a Radnótiban

Október vége óta látható a Radnóti Színház legújabb sikerdarabja, Tena Štivičić, kortárs horvát írónő drámája, a 3tél. A színdarab már meghódította többek között Zágráb, London és Bécs színpadait, hazánkban azonban először látható. A darabot Falcsik Mari fordította angol nyelvről, Alföldi Róbert rendezte, a főbb szerepekben pedig többek között Sodró Eliza, Kováts Adél, Berényi Nóra Blanka, László Zsolt, Schneider Zoltán és Pál András látható.

„Tena Štivičić műve igazi kelet-közép-európai történet, amely egy zágrábi arisztokrata ház emlékeit tárja fel, ahol az ott lakó horvát család négy generációja hat évtizede tölti meg élettel, szeretettel és fájdalommal a tereket. 1945, 1991 és 2011 – a II. világháború, a délszláv háború és Horvátország EU-csatlakozása sorsfordító történelmi események, amelyek alapjaiban változtatják meg a Kos család életét. 1945-ben, a kommunista hatalomátvétel után a szegény sorból származó Ruža családjával birtokba veszi azt a házat, ahol egykoron anyja cselédként szolgált. Megpróbálnak új életet kezdeni, de a múlt árnyai elől a leszármazók sem tudnak menekülni. A család generációról generációra hordozza azokat a traumákat és kétségeket, amelyek egy egész közösséget is képesek rabságban tartani. A történet szereplői a változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni és egyre jobb életkörülményeket felépíteni maguknak, miközben újra és újra szembesülnek a ’menni vagy maradni’ dilemmájával. Az államszocialista rendszer bukása, majd a délszláv háború kirobbanása pedig megingatja azt a sokakban táplált eszmét, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében és közösségben” – olvashatjuk a darab ajánlójában.

A 3tél sűrű darab. Fontos egyéni és társadalmi kérdéseket feszeget az identitásról, a haza fogalmáról, a családról, a múlt és az igazság értelmezéséről. S mindeközben a nőket helyezi a középpontba, az ő szemszögükön keresztül mutatja meg, hogyan változnak a kérdésekre adott válaszok a különböző történelmi korszakokban, és mi az, ami viszont generációkon keresztül megmarad változatlanul. A család, az egymáshoz tartozás, az otthon ugyanaz marad, bármi is történik, bármit hoznak az évtizedek. És bármerre is sodorja az élet az egymáshoz tartozókat, végül mindannyian hazatérnek. Az történelemben, az országban és a család is minden változik: ideológiák jönnek-mennek, államformák, határok változnak, gyermekek születnek, házasságok köttetnek és esnek szét, a ház, ahol a Kos család él, marad. Ez az egyetlen biztos pont a család életében, melynek láthatatlan szálakkal kötődnek, és amelyért a család nőtagjai mindent megtennének. Mert ebben a családban a nők a meghatározó alakok, ők irányítanak, ők a kapocs, a múlt és a jövő. Bármit is tesznek, bármiben is hisznek, tetteik végső irányítói a család és az otthon.

Tena Štivičić műve gyönyörű. Mélyen emberi, a legfontosabb értékeket hirdeti, és amennyire általános érvényű, olyan nagyon kelet-közép európai is, így nagyon is imerős. Megrendítő, keserű, szarkasztikus, nevetünk a Kos családon, s közben kinevetjük önmagunkat is. Átérezzük a fájdalmukat, mert az a miénk is, és talán egyszer megkapjuk ők is, és mi is.

Alföldi Róbert rendezése nagyszerű, feszített tempójú, tele feszültséggel, amit a darab fanyar humor old fel a megfelelő pontokon. A darab szereplői kiemelkedő alakítást nyújtanak. Sodró Eliza brillírozik, karaktere szinte uralja a színpadot. Kováts Adél fergeteges Karolina kisasszony szerepében. Berényi Nóra Blankához pedig csodásan illik Ruža rendíthetetlen, kemény, egy jobb világért küzdő alakja.

A 3tél előadást látni kell. Megrendítő, felemelő, és mélyen elgondolkodtató. Ismeretlenül is ismerős, mert a Kos család mi vagyunk, mi, kelet-közép európaiak.