40. kihívás – Felfordult világ

Elérkeztünk a 40. könyves kihíváshoz, s ehhez a 43. tételt választottuk, mely így szól: egy könyvet, mely a szülővárosodban játszódik. Ennek a teljesítéséhez Jókai Mór Felfordult világ című regényét olvastam el. A mű történetének nagy része Szatmár megyében játszódik, ahonnan én is származom, ezért esett erre a választásom, mivel konkrétan a szülővárosomhoz kapcsolódó könyvet bizonyosan nem találtam volna.

Jókai Mór Felfordult világ című regénye a kevéssé ismertek közé tartozik. Eredetileg nagy része 1858-ban jelent meg folytatásokban a Magyar Sajtó című lapban, majd a történet befejezése évekkel később, kötetben való megjelenés előtt készült el.

A regény nem talált túlságosan jó fogadtatásra, a szakirodalom eléggé elmarasztalja, s nem véletlenül. Valóban nem tartozik Jókai legsikerültebb művei közé. A történet túlságosan sok szálon fut, rengeteg a szereplő, akiknek a karaktere nincs eléggé kidolgozva, ráadásul a regény vége eléggé kurtán-furcsán összecsapott. Talán ha nagyobb lélegzetvételű lenne, jobban ki tudta volna bontakoztatni a történetet és a jellemeket.  Így igazából az egész mű csupán vázlatnak hat, és mintha jelentős, nagyregényeiből ollózta volna össze.

A regény több szálon futó cselekményhálójából kiemelkedik Fehér Gyula és Borcz Adorján szerelmének története.

Fehér Gyula a nemesből lett mérnök és vállalkozó jelleme és törekvései kísértetiesen emlékeztetnek Berend Ivánra a Fekete gyémántokból. Igazi szilárd, határozott, cselekvőképes ember, aki mindig tudja mit kell tenni, helyén van a szíve és az esze. Miután apja elveszti vagyonukat, képes helyreállítani pénzügyi helyzetüket saját képességeinek és tanulmányainak köszönhetően, majd nevet vív ki magának, mint bányatulajdonos, és egy mintagazdaság vezetője. Ráadásul szerelme a grófkisasszonnyal viszonzásra talál, s a Somlyóházi grófi család is elismerve érdemeit, örömmel egyezik bele a házasságba. Jókai Fehér Gyula alakjával példát akart állítani korának nemesei elé. Olyan példát, melyet érdemes követni az iparosodás során. Jókai ideálja szerint a nemességnek kell polgárosodnia, utat törni az ipari világban, ezzel megmentve családjaikat és közösség hasznát is szolgálni.

Gyula ellenpontja Borcz Adorján és köre. Adorján igazi Adonisz, minden nő szerelmes belé, aki csak látja, de korhely, léha, csapodár és üres lélek. Apja, Borcz Mihály egy egyszerű birkás gazda, aki juhaiból gazdagodott meg, s lett milliomos. Az ő törekvésük a vagyon és rang. Adorján első szerelme Torhányi Amália, a szintén polgári származású, kereskedő Tornányi András lánya. Ennek a családnak is a pénz a legfontosabb, s hogy nemesi címet szerezzenek. A két apa is jól ismeri egymást, és szerződést is kötnek gyermekeik házasságára. Azonban Adorján hamar elfejti Amáliát és Somlyóházi gróf mostoha lányába, Szeréna grófnőbe szeret bele. Persze, ez a szerelem nem olyan, mint a Gyuláé. Sokkal több érdek van benne annál, hogy tiszta lehessen. Adorján viselkedése aljas és számító, miközben a grófnőnek udvarol, végig fenntartja házassági szándékát Amáliával.

A Borcz és Torhányi család egymás elleni ármánykodásuk közepette minden tervük kudarcot vall, s a vagyonuk is elvész. Adorján aljas jelleme lelepleződik Szeréna előtt, aki megvetve hagyja el őt.

Adorján jelleme sokban hasonlít Krisztyán Tódoréra az Aranyemberből. Ő is ugyan olyan mindenre képes aljas ember, aki szép külsejével egy ideig meg tudja téveszteni környezetét, de hamar kiütközik jelleme, s nem tudja elérni nagyra törő vágyait.

A történet legérdekesebb alakja mégis Szeréna grófnő, aki az akkori idők modern, feminista nőalakja. Életét önmaga irányítja, nem tűri senkitől a beleszólást, képes megállni a saját lábán, s nem fél senkitől és semmitől. Sajnos, Jókai nem lehetett egy nagy feminista, mivel szerinte ez nem helyes magaviselet egy nőtől… Így szegény Szerénának meg kell bűnhődnie túlságos önállósága miatt, s be kell látnia, hogy jobb alávetnie magát családja, s főként nevelőapja akaratának, és sokkal jobb az, ha ők választanak neki férjet a megkérdezése nélkül…

A történet végére Jókai igazságszolgáltatása szerint a jók elnyerik méltó jutalmukat, s a rosszak büntetésüket. A szorgalmas, egyenes lelkű emberek jutalma a boldog, megelégedett, harmonikus élet, a nagyravágyó, önző, spekulánsoké pedig vagyonuk és társadalmi megbecsülésük elvesztése. Az egyetlen ártatlanul bűnhődő, mint már említettem, Szeréna grófnő, akinek csupán önállósága és szabad akarata a bűne, de úgy látszik, ez túlságosan nagy vétek volt anno.

Összességében a Felfordult világ egy könnyedebb, szórakoztató, romantikus regény, de semmiképp nem tartozik Jókai legjobb alkotásai közé. Bár talán nem is a kidolgozatlansága zavart a legjobban, hanem kedvenc magyar íróm antifeminizmusa, s ez igazán nagy bűn. Ettől függetlenül szívesen olvastam, lekötött, s szeretettem gondoltam közben szülőföldem, Szatmár tájaira. Így a hibái ellenére mindenkinek ajánlom Jókai eme kisregényét, aki szereti a XIX. századi romantikus irodalmat, vagy csak szívesen olvasna szerelemről, ármányról és kalandokról.