Szinte hihetetlen, de már a könyves kihívás 41. részénél járunk, amelynek mai darabjában egy olyan könyvet választottunk, amelynek címében számok szerepelnek. Bevallom, hogy elég sokat kellett gondolkoznom, hogy mivel is foglalkozzak ennél a tételnél. Azonnal eszembe jutott az 1984, a 22-es csapdája, aztán egy Google-kereséshez folyamodtam. Rengeteg könyv van, aminek a címében számok szerepelnek! A legviccesebb az, hogy például a Két toronyra (J.R.R. Tolkien) először nem is gondoltam, nem vettem volna számításba a Száz év magányt sem (Gabriel García Márquez), pedig ezek is teljesen legitim számos könyvek. A Goodreads hosszú listáját nézegetve (kattintsatok ide) végül a Fahreinheit 451-re esett a választásom. Főleg azért, mert Ray Bradbury nagy kedvencem.
„Fahrenheit 451 fok – az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég. Ha vonalazott papírt tesznek eléd – másra írj.” mondta ezt Juan Ramón Jiménez, aki Ray Bradburyt is arra ihlette, hogy megírja 1953-ban disztópikus tudományos-fantasztikus regényét, amely az író egyik leghíresebb alkotása lett.
A regény cselekménye szerint a jövő Amerikájában játszódik, ahol betiltják az olvasást és elkezdik elégetni a könyveket. Mert a könyvek ártalmas fegyverek, az olvasott ember a világ legveszélyesebb példánya. A könyv főszereplője, Guy Montag hivatása a könyvégetés, imádja nézni a lángokat. A férfinak van felesége, munkája és otthona, ahol a három hatalmas televíziós fal a legfontosabb használati tárgy. A felesége nyugtatókon él, de Guynak megvan a maga biztonságos élete. Azonban Guynak új szomszédja akad, aki furcsa dolgokról beszél: családi beszélgetésekről, régi időkről és a hajnal szépségéről, amelyeket Guy észre sem vesz maga körül. Az események akkor vesznek igazán furcsa fordulatot, amikor Guy beleolvas egy égetnivaló könyvbe. Innentől az élete teljesen megváltozik.
A Fahrenheit 451 nagyon fontos társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet, középpontba helyezve az olvasás és az önálló gondolkodás fontosságát. Bradbury 1953-ban írt regénye a mai napig aktuális lehet, hiszen a műveltséget a könyvben leírt a társadalom veszélyes fegyverként tartja számon. A gondolkodó ember kevésbé megvezethető, az olvasott ember nem irányítható, ezáltal veszélyes, a bábuként rángatott társadalomra.
A regényt 2004-ben Retro Hugo-díjjal illeték, készült belőle televíziós sorozat is. Ismertsége a mai napig töretlen. Mindenkinek ajánlom, aki minőségi olvasmányra vágyik és gyönyörűen megírt, elgondolkodtató sorokra.