Fráter Zsuzsanna 
Az új év első könyves kihívásos cikkében egy kis nosztalgiázásra hívlak benneteket, hiszen a most választott tétel gyermekkorunk egy könyvének az olvasására szólít fel. Ehhez pedig kisgyermekkorom egyik legelső olyan meséskönyvét választottam, amelyet akkor kaptam, amikor megtanultam egyedül olvasni. Ráadásul ez a mű különösen közel áll a szívemhez, hiszen szülőföldem, a Felső-Tisza-vidék legszebb népmeséit tartalmazza. A kötet címe is varázslatos: Szélanyó keresztlánya.
Még most is nagyon szeretem a meséket, de gyerekkoromban szinte rajongtam értük. Olyan világba röpítettek el, ahol minden megtörténhet, ahol az álmok valóra válnak, a jó mindig győz, s a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. Talán a szépirodalmi szerzők történeteinél még jobban kedveltem a népmeséket. Lehetett az akár keleti, mint az 1001 éjszaka meséi, vagy saját népünk történetei.
Ahogyan már mondtam, az összes meséskönyvem közül a Szélanyó keresztlánya volt a kedvencem, mely a Felső-Tisza-vidék, azaz a Taktaköz, Bodrogköz és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népmeséinek egy kiváló válogatását tartalmazza. Összesen 27 mesét tartalmaz a kötet, köztük Mátyás királyról, Jézus Krisztusról, Rákócziról szólót, és olyan országszerte ismertet is, mint a A csillagszemű juhász. A gyűjtemény érdekessége még, hogy olyan történeteket is tartalmaz, melyek az ott élő települések lakóit örökíti meg valamilyen vidám, csattanós mesével. Ezek közé tartozik A fényeslitkei asszonyok és a tatárok, Hogyan állottak a Gencsiek és a Megitatják a fűzfát, mely Csenger és Tótfalu települések köré kerít egy vidám történetet.
Az én kedvenceim az igazi tündérmesék. Így a kötet legszebb meséje számomra A síró tündérlány, mely tulajdonképpen egy változata a Tündérszép Ilonáról szóló történetnek. Ugyanis a története szerint, egy szegény legény a réten talál egy zsebkendőt, s elindul megkeresni a gazdáját, miközben Tündérországba jut, ahol kiderül, hogy a legkisebb tündérlányé az elhagyott zsebkendő. Persze a fiú és a tündérlány egymásba szeretnek, s hiába ármánykodik a lány mostohaanyja, a legény kiállja a három próbát, s így egymáséi lehetnek. Azonban ennek az az ára, hogy a lány lemondjon tündérségéről, s az emberek világában éljen.
A másik kedvenc mesém a Rozmaring királyfi, ami egy olyan királyfiról szól, aki a világ legszebb rozmaringbokrétáját keresi, s közben egy elvarázsolt királykisasszonyt talál. Természetesen néhány próbát kiállva sikerül megmentenie a királylányt, aki ezután feleségül vesz, s boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
Persze a kötet rengeteg gyönyörű mesét tartalmaz még, nehéz közöttük válogatni. A csodás történeteket Vertel Beatrix rajzai teszik nagyon érzékletesekké. Nagyon különlegesek ezek a képek, szürreálisak, valahogy álom és valóság keveredik bennük. A fantáziát nem blokkolják, hanem felélénkítik. Az ember csak nézi a képeket, s egyre több mindent lát benne, s megelevenedik előtte a mese. Vajon gyerekeknek valók ezek a csodás rajzok? Nem vagyok benne teljesen biztos. Én rajongtam értük, a húgaim viszont féltek a különleges, s kicsit sem hétköznapi képektől. Mindenesetre engem még most, felnőttként is lenyűgöznek.
A szélanyó keresztlánya csodálatos mesegyűjtemény különleges képekkel. Nagy szeretettel ajánlom kicsiknek és nagyoknak, de különösképpen nagy fantáziával rendelkező, olvasni szerető kislányoknak. 🙂
