Tavaly decemberben Bedő Imre Férfienergia című könyvét mutattuk be nektek. A Férfiak Klubja alapítójának egyértelműen hiánypótló műve olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy miért semlegesedtek el a férfiak, hol tört meg a nőkkel való szövetségük, és hogyan lehetne helyre állítani a régi értékeket. A szerzővel, Bedő Imrével a Férfiak Klubjáról és a Férfienergiáról beszélgettünk.
C&S: Hogyan jött a Férfiak Klubjának ötlete?
Bedő Imre: Közgazdászként azt tanultam meg, hogy minél többet keres az ember, annál inkább segítenie kell a környezetét, hogy együtt is haladjunk valamire. Úgy láttam, a világ azért romlik el körülöttünk, mert elvész a teremtő erő. Elvész a szándék, mindenki elmenekül a munkahelyekre a magánéletétől, amiben nagyon sok a sikertelenség. Pedig az igazi boldogság, amiért dolgozunk, az otthoni részben lenne, amelynek kapcsán a férfi-nő-kérdés, a sok vita, és a családok szétesése óriási probléma. Illetve ezzel párhuzamosan az, hogy a nőket megszólítják külön is a tanfolyamok, újságcikkek és tévéműsorok, de a férfiakat senki. Ezért gondoltam arra, hogy a férfiakat is meg kell szólítani külön. Ugyanis nincs megfogalmazva, hogyan érezzük jól magunkat férfiként, nem csak szakmai szerepben, apaként vagy férjként. A férfi minta eltűnt. Hosszú idő volt, ameddig rájöttem, hogy ha normális világot akarunk építeni, meg kell erősíteni a férfi-nő szövetséget. Ehhez definiálni kell a férfit. Ezért is írtam meg a könyvemet.
C&S: Meséljen egy kicsit arról, milyen programokon keresztül igyekszik véghez vinni a Férfiak Klubja a kitűzött célt!
Bedő Imre: Mint mozgalom, sok gyakorlati lehetőséget adunk, hogy a megfogalmazott eszmék megjelenjenek. Apa-fia köröket indítunk például, emellett olyan Férfi Köröket is tervezünk majd, amihez fiatalok is tudnak kapcsolódni. Iskolákkal akarunk szövetkezni, hiszen ott találjuk meg az apákat. Hihetetlen nehéz elérni őket, mert mindig elfoglaltak. Vagy ráérnek egyszer, de utána túl sok dolguk lesz. Nagyon nehéz rendszeresen megmozdítani őket, de nem adjuk fel. A kulcs az, hogy a férfiak versengő típusok, és ha ott vannak a gyerekek akkor ez pozitív hatást eredményez. A saját berkeikben kitalálják, milyen programokat csináljanak, eközben pedig olyan beszélgetések jönnek létre, ami a tevékenység nélkül soha nem alakulna ki. Nagyon fontos motiválni az apákat, hogy töltsenek több időt a gyerekeikkel. Ezért alapítottuk meg a Gránit Oroszlán díjat is négy kategóriában: apák, pedagógusok, mesterek, és közéleti példaképek számára. De ott van a Férfi Felelősség Fájának az elültetése is, amelyet minden településen szeretnénk megvalósítani.
C&S: Miben más a minta és az értékek átadása fiús illetve lányos apaként?
Bedő Imre: Az apa a fiú és a lány számára egyformán fontos. A fiú azt próbálja ellesni, hogy ő mit csináljon, a lány pedig, hogy milyen férfit válasszon. Vagy milyet ne. Ebből a szempontból a rossz minta is jobb, mint a semmilyen, mert megszülheti az ellentétét. Aki minta nélkül nő fel, az kénytelen egyedül kitalálni, milyen legyen, hogyan kapcsolódjon a másikhoz, és ez nagyon hosszú idő. A minta fontos a fiúknak és lányoknak is, főleg az, hogy a férfi nő együttműködésben mit látnak. Ennek a mintának az átadása viszont nem történik meg, ha más főz, más takarít, más nyírja a füvet. Így a gyerek nem tudja, hogy el kell végezni valamit. Ezzel kapcsolatban csináltak egy felmérést, amiből kiderül: a gyerekek azt hiszik, a falból jön a pénz, vagyis az automatából, de hogy mi van mögötte, az nem is érdekes. Új békét kellene kötni, ami értelmet ad az életnek, ami boldoggá és egészségessé tesz, ami miatt jobban megy egy ország, egy gazdaság. Ez a mi társadalmi missziónknak a lényege. Ebben a férfiakat szólítjuk meg külön. Nagyon érdekes, hogy eközben megszólítjuk a nőket is; sokan rezonálnak a célkitűzésünkre, így létre jött a Férfiak Klubja Női Támogatói Köre. Ezzel pedig egy olyan szimbiózis bontakozik ki, amit mindkét nem imád, mert együtt csinálhatnak valamit.
C&S: Hogyan működik pontosan ez a szimbiózis?
Bedő Imre: Vannak közös rendezvények, ahová párok – vagy egyedülállók – jönnek, de férfiak és nők vegyesen. A Női Támogatói Kör egyrészt úgy ölt testet, hogy a tagjai maguk is elkezdenek saját tartalmakat gyártani, és megbeszélni, hogy ők mit tehetnek ugyanilyen szellemben. Másrészt gyakran a nők tudnak sokat segíteni a Férfiak Klubja projektjeiben. Rengeteg férfi mondja azt, hogy „fantasztikus ez az értékrend, örülök, hogy a barátnőm felhívta rá a figyelmemet”, vagy „örülök, hogy a feleségem szólt, hogy van apa-fia tábor”. Általában a nők a szervezésben segítenek. Meg kell találnunk a gyerekeiket egyedül nevelő anyákat is. Rengetegen írnak, hogy milyen jó, hogy van egy közeg, amelyhez a fiaik csatlakozni tudnak, mert ők nem tudnak férfi mintát nyújtani.
C&S: Az Ön számára melyik férfierény a legfontosabb?
Bedő Imre: A felelősségvállalás. Ehhez egy olyan belső erőt kell megszerezni, aminek már a természetes következménye lesz, hogy valaki nem ijed meg a felelősségtől. Ez a képesség önmagában nem tanulható meg, ha nem ennek megfelelően élt. Különben azt sem tudja, mi az, hogy felelősségvállalás. Aki belsőleg gyenge, azt gondolja erről a szóról, hogy valami nehéz dolog. Minden nap kell döntéseket hozni, az összes ilyen helyzet egy gyakorlási lehetőség. Mindenki dönthet úgy, hogy a nehezebb utat választja, mert ettől fog megerősödni. Különben gyenge marad. Olyan emberré kell válni még az elköteleződés előtt, akivel megéri szövetségre lépni. A könyv is erről szól, hogy mi az a minta, amit követni lehet ebben a dologban.
C&S: A könyvben szó esik arról, hogy a férfi értékek szerzett értékek, amelyek eléréséhez egy férfinak különböző próbatételeken kell keresztülmennie. Ön mit gondol, melyek lehetnek ezek a próbatételek a modern világban?
Bedő Imre: Régebben az élet kötelezte erre a férfit. Ha nem tanult meg fát vágni, akkor nemcsak lenézték a szomszédok, hanem meg is fagyott a család. Ma már csak a mesterséges út marad. Gyerekkortól akarni kell férfivá válni. Ennek egyik módja a megfelelő példaképek választása, akik egy bizonyos értékrendet mutatnak. Fontos olyan regényeket olvasni, ahol ilyen személyiségek tűnnek fel. Óriási problémának tartom, hogy külön született egy gyerekirodalom, mert nem jelennek meg benne igazi emberi karakterek. Pedig az lenne a lényeg, hogy a gyerekek tudjanak azonosulni velük.
A másik, ami nevel, az a sport. Ez főleg a fiúknál lényeges, hogy megismerjék a rendet, hogy képesek legyenek alkalmazkodni, valaminek alárendelődni. Ehhez olyan edzőre van szükség, aki értékrendet is ad. Ugyanis, ha szabadon csaponghat egy férfi, nem tudja koncentrálni az erőit. Ennek elkerülésére a katonaság is nagyon hasznos volt régen. Ott muszáj volt megtanulni, hogy igenis van olyan, amikor befogja a száját. A belső erő edzése az, hogy megtanuljuk, mikor beszélhetünk és mikor nem.
A mesterek is fontosak a férfiak számára. Ez nem azt jelenti, hogy szakmát tanul tőle, hanem emberséget, a világhoz való hozzáállását, a döntései hátterét. Ehhez sokat kell a mesterrel lenni, olyan munkát keresni, ahol a közelében lehetsz, segíteni neki. Aki nem találja meg a mesterét tizennégy és huszonkét éves kora között, az amikor később házasságra lépne, egy béna, szerencsétlen, nyominger fickó lesz.
Az utazást is fontosnak tartom. Nem védett környezetben, hanem hátizsákos túrán, ahol egyedül kell megoldani a problémákat. Ahol ki vagy centizve, magadra vagy utalva, világot látsz, emberekkel beszélgetsz.
C&S: Ezek szerint lehet ilyen próbatétel a külföldi munkavállalás is.
Bedő Imre: Persze. Az a lényeg, hogy tudj elszakadni otthonról, legyen saját felelősségérzeted. De ehhez kell a szülő is. Amikor a gyerek menni akar, rögtön engedni kell. A nőt nagyon gyorsan felnőtté teszi az anyaság, de a férfit az apaság nem. Neki korábban fel kell készülnie a szerepre, mert ha ez nem történik meg, elmenekül.
C&S: A férfi életútjának felvázolásakor megemlíti, hogy a családalapításnak ideális esetben huszonöt éves korig kellene megtörténnie, mert az idő előrehaladtával „begyávulnak” a férfiak. Ugyanakkor előfordulhat, hogy valakire csak később talál rá a szerelem. Mit gondol, feltétlenül nehezebb ezen az életkoron felül a párkeresés és családalapítás?
Bedő Imre: Ez egy pszichológiai kérdés leginkább. Az is kérdés, hogy feltétlenül kell-e a szerelem. Csak arra alapozni nem jó. A szerelem tulajdonképpen a felelősségvállaláshoz vezető fájdalomcsillapító. Nincs szabály az életkorra a családalapítással kapcsolatban, de a fiataloknak nagyobb a teherbírásuk és a lazaságuk. Az idősebbek merevebbek, több a rigolyájuk, nehéz az összes dolgot alárendelni és alkalmazkodni a másikhoz. Ugyanakkor az idősebbnek több a tapasztalata, így nem fog azon gondolkozni, mi lett volna, ha nem házasodik meg. A karrierépítés közben nőnek a gyerekek, minden összeáll. A késői gyerekvállalás esetében viszont a fiatalok megszoknak egy csomó luxust, aminek az elvesztése fájdalmas lesz. Pedig éppen az lenne a lényeg, hogy a gyerekvállalásban öröm legyen. Nekem örömöm telik benne, élvezem látni, ahogy gyarapodnak, és tudom, hogy fejlődik a személyiségem. De van, aki csak a veszteség részét érzi, és az belebetegszik ebbe, ráadásul a gyerekei is.
C&S: Viszont nem mindenkinek lehet saját gyereke. Mi a véleménye az örökbefogadásról?
Bedő Imre: Nem tudom, biztosan egy jó dolog, ami ugyanúgy teszi értelmessé az életet. A gyerek egyébként sem a miénk, csak végigkísérjük az életét. Nem annyira az a lényeges, hogy a gyerek vér szerint az enyém, hanem hogy segítettem egy emberi lénynek útra kelni. Ugyanakkor az örökbefogadás komoly kihívás is. Ebben az esetben egy férfi nehezebben tudja sajátjaként kezelni a gyereket, mint egy nő. Nem azért, mert megátalkodott, hanem, mert van egy genetikai kód: a férfiak a saját gyermekeik érdekében tudnak energiát koncentrálni. Az örökbefogadás éppen ezért nagyon komoly szövetséget igényel. Hogy nehézségek esetén ne jelentse ki, hogy „én nem ezt a lovat akartam”, és ne lépjen le. Ezért kell a férfit megerősíteni, amire a kultúra rengeteg eszközt hozott létre.
C&S: Lehet, hogy van akinek csak a második vagy harmadik házasságára sikerül férfivá válnia. Lehet-e ebben az esetben olyan erős férfi és nő szövetsége, mint az első házasságban lehetett volna?
Bedő Imre: Én látom a fejlődést egyik házasságról a másikra, a férfiak egyre jobban igyekeznek. De azt is látom hogy a férfiak később inkább a nőre koncentrálnak, és arra, hogy legyen egy párkapcsolatuk. A nő gyerekei is nyilván fontosak valamelyest, de nem anyagi szempontból. Ha a férfiak anyagi javakat halmoznak fel, az csak bajt jelent. A régi nők is sorba állnak, hogy előnyhöz juttassák a gyerekeiket, így kiderül, melyik gyereket tekinti a férfi igazán a sajátjának.
C&S: Annak is szentel egy fejezetet, hogy milyen káros következményekkel jár, és hogyan pusztít a férfi és nő versenye. Mi a véleménye a harcművészetet tanuló nőkről, akiknek nem céljuk a férfi nemmel versenyezni, csak megvédenék magukat?
Bedő Imre: Ezt kultúrája válogatta pár száz évvel ezelőtt is. Nem is az önvédelem a legfontosabb benne, hanem a filozófiai háttér, és a mozgáskultúra, amit lehet nőiesen is gyakorolni. Ma viszont sok esetben férfias dühöt látok a nőkben, mintha az összes keserű frusztrációt le akarnák vezetni. Ez már nem nőies. De igazából ezzel sincsen baj. Az nem jó, ha csak koedukált csapatok vannak. A férfiak nem nagyon akarnak nőkkel küzdeni, mert nem merik egyenrangúan kezelni őket. Nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni. A lovas íjászoknál is azt látom, hogy csak a legügyesebb fiúk maradnak meg a koedukált csapatokban. Ez csak a tíz százalék. A többieket feszélyezi a lányok, főleg az ügyes lányok jelenléte, ezért inkább elmennek. Belőlük kéne egy külön fiúcsapatot létre hozni, amiben nagyon meg tudnának erősödni. Missziónk lehetne az is, hogy mindezt elmagyarázzuk az edzőknek.
C&S: Tervez-e esetleg újabb könyvet a jövőben?
Bedő Imre: Igen, idén megpróbálom megírni. A következő könyv a családról fog szólni, és arról, hogy férfi és nő szövetségét mi szedi szét, és hogyan lehet újra összerakni. Azután pedig a férfivá válás mesterséges útjáról akarok írni, és arról, hogyan lehet férfi a férfi a modern világban.
Kíváncsian várjuk a további könyveket, és sok sikert kívánunk Bedő Imrének a Férfiak Klubjával végzett munkához!
1 thought on “Misszió a Férfi értékek helyreállításáért – Interjú Bedő Imrével”