Erunder 
Az utóbbi idők egyik legrosszabb horrorfilmje a Slender Man: Az ismeretlen rém, de úgy, hogy szinte mindent sikerült rosszul csinálniuk. Így ez az alapból félelmetes netes creepy pasta feldolgozás csak az idődet fogja elrabolni, nem pedig a frászt hozza rád.
Először is tisztáznám, hogy most nem a 2016-os HBO-s dokumentumfilmre gondolok. Ami azt illeti, az a saját műfaján belül egész jónak számít. Nem is arról akarok most írni, hanem arról a borzalomról, ami horror történetként próbálta meg feldolgozni a számítógépes játékot.
Bár nagyon vártam a 2009-ben megjelent játék filmes feldolgozását, ezúttal nem arról van szó, hogy egy adaptációs melléfogás lenne a film. Tény, hogy sok videó- és számítógépes játék feldolgozása béna lett, de még azok is felülmúlják azt, amit a Slender Man készítői végül, hát mondjuk úgy, hogy elkövettek. Nem igazán mondanám azt, hogy filmet készítettek, mert ahhoz kellett volna egy értelmes történet, jó színészek, jó vágás, és rendezés, de ezek közül egyik sem található meg benne.
Tisztában vagyok vele, hogy Slender Man történetét már többször is feldolgozták, ám mégis ez lett az a bizonyos film, amiről azt lehet mondani, hogy a játék alapján készült, ugyanis ehhez adta a nevét a játék készítője, Eric Knudsen. Ezek mellett egyébként azt is megjegyezném, hogy a magas, nyúlánk, arctalan alak legendáját nem Knudsen találta ki. Már a ’70-es években is készült film egy hasonló alakról.
Hogy ne csak fanyalogjak, leírom azt is, mi a jó benne. Ez nem mást, mint a hangeffektek tökéletes használata, de ezzel most komolyan kis fulladt minden pozitívum, amit ebben a f*******z sz**ban (ide néhány nyomdafestéket nem tűrő szót írtam le) lehet találni. Ám a jó hangkeverés és hangulatkeltő hanghatások használata nem ment meg egy borzalmas alkotást.
A problémák a filmnél ott kezdődnek, hogy az 1 óra 33 perc felét a szereplők hallucinációi és álmai teszik ki, azaz jelenetek, amik semmit sem adnak hozzá a történethez. Ennek következtében a néző gyakorlatilag nyugtalanító képek sorát látja, amiknek se füle se farka. Igaz, az eredeti játéknak se volt valami túlagyalt sztorija, de ez egy filmnél bizony már elég erősen nagy negatívum.
A bajokat tetézi még az a színészi játék, amitől olyan szekunder szégyen fogja el az embert, hogy legszívesebben befogná a szemét és azt kívánná, bárcsak elfelejthetné az előző másfél órát. Hogy erre konkrét példát is hozzak, és ne lehessen azt mondani, hogy elfogult vagyok, leírok nektek egy jelenetet a filmből.
A három főszereplő lány elmegy az erdőbe, hogy Slender Mantől áldozatbemutatással visszahozzák az eltűnt barátnőjüket. A szertartás részeként bekötik a szemüket, majd ez a beszélgetés hangzik el:
– Ok, fogd meg a kezemet! Te is fogd meg a kezét! Jó? Fogjuk egymás kezét.
– Meddig? Meddig fogunk itt ülni?
– Ameddig kell. Addig.
Azon felül, hogy a párbeszéd is olyan, mintha egy kamasz írta volna irodalmi házi feladatként, a lányok is úgy adják elő az egész jelenetet, aminek egyébként félelmetesnek kellett volna lennie, hogy a jelenet végéig csak arra tudunk gondolni: ezek a lányok egyáltalán nem félnek. A sötét erdőben üldögélő lányok képtelenek az emberi érzelmek normális megjelenítésére, és talán még rosszul is instruálták őket. Ez egyébként az egész filmet végig kíséri. Vagy tanácsok nélkül hagyták őket játszani, vagy azokat képtelenek voltak felfogni, de a végeredmény az lett, hogy minden színész ugyanolyan faarccal bámul a kamerába, vagy a kamera mellé minden jelenetben.
Az egész filmet mégis a vágás tette totálisan nézhetetlenné. Csodálkozom is, hogy a rendező végül nem Alan Smithee lett. Ugyanis a rendezők ezt a nevet szokták használni akkor, ha az elkészült film önhibájukon kívül egy égetni való szemét lett. Meglehet, hogy ennek csak az az egyetlen oka, hogy a rendező ezúttal nem tudta bizonyítani, hogy nem az ő hibája a Slender Man értelmetlensége és hulladék minősége. Az viszont biztos, hogy rengeteg, egyébként a történet szempontjából is fontos jelenetet kivágtak a filmből, mert úgy vélték, hogy azokkal együtt a történet tiszteletlen lenne azzal az áldozattal szemben, akit két kamasz lány a netes creepy pasta hatására ölt meg. Kár a jelenetekért, mert lehet, megmentették volna a filmet, de természetesen kalapot is emelünk a készítők előtt, amiért végül ilyen döntést hoztak, mert az emberi élet mindenek felett való.
Összefoglalva a film kap 20 pontot a 100-ból, mert a hangulatkeltés és a nyugtalanító képek valóban felkavaró érzést keltenek a nézőben, de minden másban hibáztak.
MAFAB: 47/100
IMDb: 3.2/10
