Csizmadia Attila 
Jazzkéz & Whisky
Egyedi és elgondolkodtató darabot hozott létre a Spirita Társulat. A Jazzkéz és Whisky című előadás január 10-én, valamint 11-én újra látható lesz a Bethlen Téri Színház patinás falai között.
Írta és rendezte az az Egressy G. Tamás, aki a Spirita Társulat vezetője és szellemi atyja. Egressy G. Tamásnak megvan az egyedi és markáns szemlélete, látásmódja, stílusa, mely átsüt írásain, rendezésein. Az, hogy 26 éves, nem akadályozza meg abban, hogy bölcsen szemlélje az őt körülvevő világot.
A Jazzkéz § Whisky „sok az egyben”. Egyszerre személyes hitvallás a színházról, a művészetről, az emberi kapcsolatokról, korunk elmagányosodott világáról, egoizmusáról, lelki problémáiról, a kapcsolati és elköteleződési nehézségekről. Egressy a főszereplő – Krausz Gábor által alakított -, krisztusi korban lévő színházi dramaturg, Havasi Dámon gondolatain, vívódásain, lelki hullámzásain és gyötrelmein, élethelyzetén keresztül filozofál, pszichologizál és esztétizál. A nézők mindeközben egy csőd szélén álló színházi társulat válságban lévő életébe láthatnak bele.
Az előadás vígjátékszerűen indul, megjelenítve – Molier-i, parodisztikus módon – az egyes tipikus társulati karaktereket, aztán ahogy haladunk a történetben, váltogatják egymást a humoros, az ironikus, a melankolikus és a drámai hangulatok. A figurák egyre árnyaltabbá, életszerűbbé válnak. A darabbéli színház a Szentivánéji álom bemutatójára készül. Egressy beleszövi a darabba Shakespeare művének alapkoncepcióját: a valóság és az álomvilág elmosódását.
Néha talán érezhetjük azt, hogy túl sok mindent akar az alkotó belezsúfolni a szünet nélküli kilencven percbe. Úgy érzem, hogy a szerző eddigi életének, tapasztalatainak összegző szellemi és lelki esszenciáját adná át, de hiszem, hogy követhető és befogadható a tehetséges alkotó műve, amit hatásosan, a figyelmet fenntartva rendezett meg.
A katarzis nem az előadás végén érintett meg, hanem elszórtan voltak olyan pillanatok, amelyek előhozták bennem – a nézőben – a színházi műfajtól jogosan elvárt érzést. Igen, lehet, hogy a végén otthagy minket az „ez van, de akkor most mi van” hangulattal Egressy. A darabban – melankolikus felhangjai ellenére – fel-felsejlik az életigenlés, az, hogy ez a földi lét mégis csak van valamiért. Az, hogy mit kezdünk vele, abban már ott vannak a döntéseink, az, hogy hagyjuk-e, hogy elrántsanak minket a lehúzó körülmények, vagy igyekszünk kezdeni magunkkal valamit.
Krausz Gábor a szakmai és magánéleti válságban lévő dramaturg szerepében a lelki és szellemi vívódásokat, gyötrelmeket érzékenyen és hitelesen, természetesen adja át. A többi szereplőt is csak dicsérni tudom, „lejött” a színpadról a tehetség, a rengeteg precíz munka. A kellékek, a zene és a látvány arányosan és jól támogatták a történetet, a játékot és az előadás üzenetét.
Ajánlom a Spirita Társulat Jazzkéz & Whisky előadását, mert hatásos, érzékeny és egyedi.
Szereplők: Krausz Gábor, Nagy Kata, Nádas Gábor Dávid, Egressy G. Tamás, Seres Dániel, Kocsis Fülöp Soma, Vincze Erika, Czibere Krisztián, Fejér Máté, Galambos Zsófia, Harsányi Lea
