Volt egyszer egy Szíria (Insyriated, 2017) – kritika a ZSVF talán legértelmetlenebb nagyjátékfilmjéről

Az Insyriated, magyarul a Volt egyszer egy Szíria tipikusan az a film, amire a szakértők azért mondhatják, hogy jó, mert egy érzékeny témát dolgoz fel, de a valóságban mégsem nevezhető jó filmnek.

2017-ben, mikor kijött a média tele volt Szíriával, így borítékolható volt, hogy elfogulatlan kritikák nem fognak róla születni. Pár év elteltével talán némileg objektívebben lehet megítélni, hogy milyen is.

A történet szerint az ostrom alatt álló Damaszkuszban egy többlakásos épületben van egy lakás, ahol egy nő védett házat alakít ki és gyermekei mellett egy szomszédját és a bejárónőjét is oltalom alá vonja. A helyzet feszültségéhez ad még némi pluszt, hogy az utcán egy orvlövész vadássza az ártatlanokat, a lakásokat pedig erőszaktevők fosztogatják.

Tehát nyilvánvalóan egy tök erős alappal indít a a Volt egyszer egy Szíria, sőt, a folytatásban még keményebb lesz. Kényelmetlen és megrázó jelenetek követik egymást, ráadásul olyan beállításokkal, amiktől az ember teljesen átérez minden fizikai és lelki fájdalmat, amit a szereplők átélnek.

Hogy akkor mégis miért mondom, hogy nem tartom jó filmnek?

Nos, legfőképpen azért totálisan értelmetlen a főszereplő motivációja. Márpedig ha az hiányzik, vagy életszerűtlen, az egy egyébként realisztikus alkotást porig tud rombolni.

Háborúban az ember nem fog ragaszkodni az otthonához, lásd tömeges migráció, és nem veszélyezteti azzal gyermekei életét, hogy egy ostromlott városban erőszaktevők kénye kedvének teszi ki őket, hanem az életösztön felül kerekedik és megpróbál biztonságosabb helyre menekülni. Ugyanis a főhősnő hiába barikádozza el az ajtót, abban a pillanatban, mikor betörnek a lakásba, egyértelművé kell, hogy váljon neki, a harcot fel kell venni, majd útra kell kelni. Ezzel szemben ő inkább a reménytelen csodát várja.

Mindehhez hozzátenném, hogy a hibás történetvezetés ellenére a beállítások, ha még picit szájbarágósak is, de szépek, a színészi játékok hibátlanok, a hangulat pedig pont azt adja át, amit a film készítői szerettek volna.

Értékelés: 50 a 100 pontból, mert egy filmnek igenis a történet az alapja, ha pedig ott egy ilyen hézag van, az egész élményt, amit egyébként ad, felejthetőnek érezzük. Az IMDb pontoknál egyébként nem árt figyelembe venni azt, amit az elején írtam, hogy az alkotás még akkor született, mikor a téma aktuális volt.

MAFAB: NA

IMDb: 7.0/10