Barbara Erskine-t sokan a történelmi regények királynőjének tartják, akinek a műveiben a történelem keveredik a természetfelettivel, a múlt különleges elegyet alkot a jelennel. Ez jellemző a legújabb, Az Alvókastély című művére is, aminek története – első sikerkönyvének, a Hay várának asszonyához hasonlóan – Wales misztikus vidékén játszódik. A regény magyarul az Alexandra Kiadónál jelent meg Berki Éva fordításában.
A regény története szerint az illusztrátorként dolgozó Miranda, vagy ahogyan a legtöbben nevezik, Andy, szerelme halála után kénytelen elhagyni közös otthonukat, ezért elfogadja egy barátja ajánlatát, és egy évre a walesi Hay közelébe, Alvókastély nevet viselő régi házba költözik. A vadregényes táj, a buja kert és az ősrégi épület hatására Andy gyásza lassan enyhül, éjszakánként azonban újra és újra felkavaró álmokat lát egy lányról , aki évszázadokkal korábban élt ugyanezen a helyen. Ő Catrin, egy jövendőmondó bárd egyetlen gyermeke, aki maga is rendelkezik a jövőbe látás képességével. Andy Catrinről szóló álmaiban a kibontakozóban lévő walesi függetlenségi harcokba is bepillantást nyer, és megtudja, hogy a lány élete veszélyben forog. Miközben Catrinnek próbál segíteni, ő maga is bajba kerül. A két nő élete összefonódik, miközben a múlt mellett a jelen is egyre több veszélyt és ármányt tartogat.
Az Alvókastély zsánerét nehéz meghatározni, de talán a misztikus-romantikus történelmi regény a megfelelő elnevezés rá, mivel egyrészt hatalmas történelmi anyag áll mögötte, másrészt a misztikum szövi egybe a múltat a jellel, és természetesen a romantika is fontos eleme.
A regényből megismerjük a 15. század eleji Wales életet, a függetlenségi törekvéseket, az egykori jövendőmondó bárdok világát, de képet kapunk a jelenkori Wales hétköznapjairól is. A két világ az álmok, látomások segítségével kapcsolódik egybe, miközben a két hősnő, Andy és Catrin élete is egyre szövevényesebbé válik. Habár Az Alvókastély a lassabban hömpölygő regények közé tartozik, lassan bontakozik ki a cselekmény, meghökkentő fordulatokban, nemvárt bonyodalmakban és konfliktusokban nincs hiány.
Andy és Catrin élete párhuzamosan halad egymással, mind a kettejüknek meg kell küzdeniük a maguk démonaival, ellenlábasaikkal, így nehéz eldönteni, melyikük története is az érdekesebb. Talán nem is kell, hiszen mindkettejük karaktere képes közel kerülni az olvasóhoz, és a szövevényes cselekmény miatt egyaránt szurkolhatunk, izgulhatunk értük. A történet kezdetén először Catrint tartottam az érdekesebb karakternek, de miután az események felpörögtek, már Andy-re is ugyan olyan kíváncsi voltam.
Az izgalmas történelmi háttér és a szövevényes cselekmény mellett a történet különleges atmoszférája, Barbara Erskine leírásainak láttató ereje fogott meg, ahogyan képes volt átadni a walesi táj misztikus szépségét. A történetet olvasva szinte láttam magam előtt a ködbe boruló dombokat a tetejükön álló ősi kastélyokkal és a völgyekben megbújó ódon településeket, szinte a bőrömön éreztem a szemerkélő esőt, meg a hajnalok csípős hidegét. Ezután a regény után Walest egyszerűen látni kell.
Mivel Az Alvókastély a lassabban építkező regények közé tartozik, és úgy érdemes olvasni, hogy a lenyűgöző történelmi háttér mellett a nyelvi szépségében is elmerülünk, ezért azoknak az olvasóknak ajánlom, akik szeretik a romantikus történelmi regényeket, de a szépirodalmi szövegekben is járatosak. Nekik felejthetetlen élmény lesz!