Fráter Zsuzsanna 
Mivel az Ambrózy báró esetei az egyik kedvenc regénysorozatom, ezért nagyon örültem, hogy a Nász és téboly kötettel még sem zárult le a regényfolyam, hanem Böszörményi Gyula folytatta kedvenc hőseink történetét, és megszületett a Szer’usz világ a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában.
A Szer’usz világ különleges helyet foglal el az Ambrózy-kötetek között, hiszen itt nem Mili és a morc báró áll a középpontban, hanem a cserfes tabáni lányka, Mück Mári, aki immár Mili báróné komornája.
A regény ott veszi fel a történet fonalát, ahol az előző kötetben, a Nász és tébolyban abbamaradt. Ambrózy bárót lövés érte, kórházban kell feküdnie, fiatal hitvese, Hangay Emília mellette őrködik, míg egy nap rá nem ront a rendőrség, hogy gyilkosság vádjával letartóztassa.
Ambrózy báró élet-halál között, a neje vizsgálati fogságban van, így a kis Mück Márira, a tabáni zsebtolvajlányból lett komornára hárul a feladat, hogy kibogozza a rejtélyt, és megmentse szeretett úrnőjét. Mári a maga kerge módján kezd a nyomozásba, melynek során magával a véres kezű Pesztonkával, a századforduló Budapestjének legrettegettebb bűnözőjével találja szemben magát.
Kicsit féltem, hogy bár szeretem Márika karakterét, túl sok lesz a bolondos személyisége narrátornak és főhősnek, ráadásul kedves hősnőmmel, Milivel nem is találkozhatok majd a regény során, szerencsére azonban félelmeim nem igazolódtak be.
Bár valóban Márika a regény központi figurája, és a történet nagy részének ő a narrátora, az erőteljes, jellegzetes hangja mégsem válik töménnyé a regény során. Az izgalmas, sokszor torokszorító cselekményt jól kompenzálja Mári egyedi nyelvezete, a szöveg azonban mindvégig finoman egyensúlyoz, hogy a nyelvi humor soha ne váljon erőltetetté, vagy túlságosan sokká. Ráadásul néhány fejezet középpontjában Mili áll, az ő szemszögéből is látunk eseményeket, így legnagyobb örömömre tőle sem szakad a kötet teljesen el.
A cselekmény, a többi Ambrózy-kötethez hasonlóan, itt is egy rejtélyes bűneset körül bonyolódik. Minden bizonyíték Mili bűnösségére mutat, így ahhoz, hogy Márikának sikerüljön tisztáznia kedves úrnőjét, meg kell találnia a valódi tettest, rá kell jönnie, miért akar bárki is az Ambrózy családnak vagy akár neki ártatni. A nyomozás közben most is elképesztően izgalmas, ráadásul hiteles utazást teszünk a 20. század elejének Budapestjén, hihetetlen részletességgel ismerjük meg ennek a letűnt kornak világát, híres és hírhedt alakjait. Talán ez az a kötet, amelyben a legrészletesebb képet kapjuk a századelő nyomortanyáiról, Pest és Buda nincsteleneiről, hiszen itt nem csupán a Tabán világában merülünk el, hanem a valódi nyomornegyedekben is. (Azt hiszem, a regény után már soha nem fogok tudni úgy nézni a Feneketlen-tóra, mint eddig.)
A nyomozás közben Márinak segítői is akadnak, régi ismerősöket látunk viszont, mint Suha Istit, Ambrózy báróék mindenesét, vagy a tabáni kasszafúrót, Herrdoktort. Mellettük viszont új alakok is feltűnnek, mint például a Kódiskirály (Herbst László), akit az író elhunyt kedves barátjáról mintázott. A mellékalakok igazi különcei a jasszvilágnak, sokuk akár rokonságban is állhatna Rejtő Jenő kedvelt alakjaival. A regény egyébként több utalást is tesz Rejtő híres regényeire, az emlékezetes kasszafúrós jelenet pedig mintha a legendás író egyik regényének lapjairól került volna oda. Ez a fajta tisztelgés Rejtő munkássága és zseniális humora előtt engem nagyon meghatott, és valószínűleg ezzel a többi Rejtő-rajongó is így van.
Ugyan úgy, mint a Rejtő-regényeknél, a csavaros történet mellett a szellemesség a másik legfontosabb eleme a kötetnek. A már említett zseniális nyelvi humor és a jellemkomikum mellett megtaláljuk a szituációs komédia elemeit is, melyek adagolásával és arányával a szerző mesterien bánik, a fajsúlyos részek megrendítő erejét nem tompítja. Mindez pedig egy lehengerlő, vibráló humorú kötetet eredményez, mely mégsem válik erőltetetté vagy súlytalanná.
Összességében a Szer’usz világ méltó része az Ambrózy-sorozatnak, sőt, egy igazán kiemelkedő darabja, ami azoknak is élvezetes olvasmány lehet, akik még nem olvasták a sorozat többi részét, hiszen önálló regényként is megállja a helyét. Külön ajánlom Rejtő-rajongóknak, hiszen ők különösen értékelni fogják a kötet humorát. Ez után pedig már csak abban reménykedhetünk, hogy az Ambrózy-sorozat még tovább bővül, és talán még Emmával is újra találkozhatunk. Bizakodjunk!
