Békeidő, és ami mögötte van – Hajdu Szabolcs új filmje

Hajdu Szabolcs legújabb filmjének ma van az online premierje. A Békeidő című filmet olyan helyzetben nézhetjük meg, amikor talán fokozottan is elgondolkodhatunk az üzenetén.

A film címe alapján valamilyen idillikus állapotok bemutatására gondolhatnánk, de aki ismeri Hajdu Szabolcs munkásságát, az pontosan tudja, hogy az új alkotásában nem ezzel fogunk találkozni.

Napjaink Magyarországában béke van, nincs háború, miközben társadalmi, politikai és egyéni szinteken folyamatosan dúl a harc. Hajdu Szabolcs bemutatja, hogy a békeidő ide vagy oda, a mindennapi életünkben ott feszülnek a konfliktusok és az indulatok.

Az alkotók által publikált ajánló:

„A Békeidő egy film-antológia, több, egymásba kapcsolódó történettel. Különböző emberi viszonyokban járja körül a dominancia és kiszolgáltatottság kérdését, képzelet és valóság határán, legyen szó párkapcsolatról, barátságról, szülő és gyerek, állam és polgár viszonyáról.

A cselekmény egy éjszaka alatt zajlik, és több fő történetszálat ötvöz, melyek újabb történetek és karakterek felé ágaznak el: egy protestáns pap és családja közötti konfliktus; egy politikai aktivista nő tizenéves lányának kalandjai; egy középkorú színész és a felesége házassági válsága, valamint egy híres színházrendező és fiatal pártfogoltjának története.”

Hajdu Szabolcs megírta, megrendezte a filmjét és egyik főszerepét el is játszotta. A Békeidő történetvezetése azt a formát követi, melyben több szálon futnak az események, majd jelenetről jelenetre derül ki az, hogy a karakterek hogyan kapcsolódnak össze. Ez a történetvezetés önmagában megadhatja azt az izgalmat, hogy érdeklődve várjuk a sorsok összekapcsolódását, de természetesen maga a forma nem elég ahhoz, hogy jó film szülessen. A Békeidő azért jó film, mert Hajdu Szabolcs folyamatosan – a jól megírt párbeszédek és az életszerű helyzetek által – fenn tudja tartani a feszültséget, ezért érdeklődve várhatjuk az elkövetkező szituációt.

A Békeidő című film tehát nem egy történetet mutat be, hanem a jelenetek fűzére által, több karakter összefonódó sorsán keresztül látunk bele a napjainkat erősen érintő társadalmi és kapcsolati problémákba. Van ebben szülő-gyerek, párkapcsolati, útkeresési, életszakasszal összefüggő konfliktus és feszültség. Nem akarok spoilerezni, ezért konkrétumot nem írok, de annyit elárulhatok, hogy az egyik szituáció által a színházi életünkben az elmúlt években felszínre kerülő jelenségét mutatja be.

Hajdu Szabolcs az Ernelláék Farkaséknál, a Kálmán-nap és az Egy százalék indián stílusát követi, melyet az életszerű párbeszédek által mutatja be a korunkat érintő kapcsolati problémáit. Őszintén, húsbavágóan szembesít minket azzal, hogy a kapcsolataink területe mély válságban van. Hiába igyekeznek sokan a szőnyeg alá söpörni a gondokat, csak idő kérdése azok kirobbanása. A Békeidő című filmben valamennyi szereplő társas viszonylatban létezik, miközben mindenki alapvetően magányos. Hajdu Szabolcs azzal is szembesíti a nézőket, hogy korunk emberének egyik legnagyobb gondja az érzelmi világa, ami sokkal inkább befelé dolgozik, az egóját hizlalja.

Az, hogy a mostani nehéz helyzetben jelenik meg a Békeidő, szimbolikus is lehet. Hajdu Szabolcs nem kíván kiutat mutatni, nem a feladata, de nagyon fontos az a tükör, amit a legutóbbi drámáiban és a Békeidőben mutat. Az utolsó jelenet pedig egyszerre adja meg a katartikus élményt, és azt is, hogy az emberek nehezen változtatnak; egy helyben köröznek.

A film nagyon sűrű, mivel közeli képekkel dolgozik, arra két-három emberre koncentrál, akik éppen a jelenetben vannak. Élesek a képek és a helyzetek, amelyhez valamennyi színész hitelesen teszi oda magát. Bántó Csaba operatőri munkája is ezt támasztja alá, a színészek minden rezdülését közel hozza hozzánk, úgy, hogy közben a mikrokörnyezetet is jól bevonja az aktuális képbe. A Freakin’ Disco zenéje úgy szól a háttérben, hogy közben hangsúlyosan támasztja alá a feszült pillanatokat.

A Békeidő azért is jó film, mert Hajdu Szabolcs jelenetei, helyzetei, párbeszédei igazak. Nemrégen beszélgettem egy színésszel, aki azt mondta, hogy gyakran, amikor a kezébe kapja a forgatás során a szövegét, akkor az fut benne végig, hogy „emberek így nem beszélnek”. Hajdu Szabolcs filmjének az egyik fő erénye az, hogy a karakterei „úgy beszélnek, mint az emberek”, ha ezzel nem is egyszerű szembesülnünk, amikor a Békeidőt megnézzük.

A Békeidő producerei: Jim Stark, Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya, koproducerek Dan Wechsler, Andreas Roald, Jamal Zeinal-Zade és Zágoni Bálint, társproducer Zányi Tamás. Gyártó: Látókép – Production Kft.és Art-Játék Egyesület.

Értékelés: 9,5/10

Az alkotók közleménye:

„Mától (április 23.) a www.vimeo.com/ondemand/bekeidofilm linken, regisztráció és bankkártyás fizetés után, csak Magyarországon és Romániában – választható román és angol felirattal – látható Hajdu Szabolcs új nagyjátékfilmje, a Békeidő. Aki az elsők között szeretné látni, vasárnap éjfélig kedvezményesen, 3.99USD (kb. 1200 Ft) kölcsönözheti a filmet 24 órára, utána 4.99 USD (kb. 1600 Ft) áron lesz hozzáférhető.