Az Orlai Produkciós Iroda és a Szentendrei Teátrum koprodukciójában, Ujj Mészáros Károly rendezésében került bemutatásra augusztus 22-én a Hamis hang című darab.
Nagy divatja van az egyfelvonásos, kevés szereplős, kortárs kamaradaraboknak, melyekből Orlai Tibor jó érzékkel válogat. A Hamis hang című dráma Didier Caron művének, a Hamis hangnak – Tótfalusi Ágnes fordításban – hazai ősbemutatója Szentendrén volt a Ferenczy Múzeum udvarán. Külön érdekessége az előadásnak, hogy a filmes Ujj Mészáros Károly, a nagysikerű Liza, a rókatündér című film rendezője állította színpadra.
Didier Caron a darabot egyedi stílusban írta meg úgy, hogy már a párbeszédek önmagukban képesek végig fenntartani a feszültséget és nem engedik el a nézőt. A meglepetések pedig sorra érkeznek, ami közel sem bulváros hatásvadászat, mivel nagyon is húsbavágó témát feszegetnek és élethelyzetet mutatnak be. A történelmi viharok egyénre gyakorolt hatása, a feldolgozhatatlan traumák örökké témát adnak a színpadi szerzőknek. A Hamis hang egyedi és fordulatos módon nyúl a múltszázad azon tragikus eseményéhez, mely kitörölhetetlenül beíródott az emberi sorosokba, lelkekbe. Azzal szembesíti a nézőt a szerző, hogy a meghamisított múlt előbb-utóbb „lebukik”, és az igazság felszínre tör, mert aki átélték a „valóságot”, azok előbb-utóbb leleplezik a hazugságokat.
Az ötletes díszlet általában jellemzője az Orlai-produkcióknak, ahogy Fekete Anna látványtervei is ezt igazolják. Ujj Mészáros Károly rendező teret engedett az erős színészi játéknak úgy, hogy semmiféle túlzást nem éreztünk, hiszen súlyos, feldolgozhatatlan múltbeli események elrendezési kísérletét láthatjuk jelenetről jelentre. Annál többet, mely az ajánlóban áll, nem kívánok leírni a történetről, mert azzal elvenném az előadást megtekintőktől a színházi élményt.
A produkció ajánlója:
„Az esti koncert után H. P. Miller, a Genfi Szimfonikusok maximalista karmestere fáradtan ér öltözőjébe, zenekara gyenge játéka miatt bosszankodva. Sokáig már nem kell vesződnie féltehetségű zenészeivel, mivel elnyerte a Berlini Filharmonikusok vezetőkarmesteri állását. A világhírre vágyó zenész ajtaján egy különös belga úr, Leon Dinkel kopogtat. A titokzatos rajongó kitartó precizitással, lépésről lépésre fosztja meg Millert nagyratörő álmaitól, szétszedve és elemeire bontva a karmester egoját és önbecsülését. A feszült, óramű pontosságú kamaradarab krimibe illő fordulatai három éve töretlen sikerrel kápráztatják el a párizsi közönséget és kritikusokat.”
Vasvári Csaba – a Szentenderei Teátrum igazgatója – a karmester szerepében a változó lelkiállapotokat olyan hitelességgel alakítja, úgy ragadja magával a nézőket, hogy azok zsigereikben érezhetik annak minden stációját. Jó volna sokszor látni Vasvári Csabát ilyen kaliberű főszerepekben.
Nagy Dániel Viktort már számos olyan szerepben láttam, amelyekben ugyan bizonyította tehetségét, de eddig messze ez az alakítása tetszett a legjobban. Vasvári Csaba megmutatta a lelki meztelenséget, amely alakításhoz teljes mértékben felzárkózott Nagy Dániel Viktor is. Jó volt látni a két színész tökéletes összhangját – stílszerűen – mint egy jól működő zenei duettben. Vasvári Csaba és Nagy Dániel Viktor az elfojtott érzelmeket hatását, a kirobbanó feszültséget, a gyűlölet és a bűntudat mélységeit megalkuvás nélkül viszik fel a színpadra.
Ujj Mészáros Károly a filmjeiben is szereti a meglepetéseket, a fordulatokat, így a Hamis hang testhezálló darab volt a számára. A párbeszédek ritmusát, a sokatmondó csendeket, a felcsattanásokat, az érzelmi hullámzásoknak úgy adott ritmust, mint egy hatásos zeneműnek.
Információim szerint a szentendrei előadásokat ősszel újabbak követik, legközelebb október 18-án az Erzsébetligeti Színházban lesz látható a Hamis hang. Ajánlom.
Értékelés: 9/10