Halálra táncoltatott lány a Nemzeti Táncszínházban

Csoóri Sándor halálának ötödik évfordulóján, szeptember 12-én, emléke előtt tisztelegve mutatta be a Nomád Nemzedék Társulat Novák Péter rendezésében az író Halálra táncoltatott lány című darabját a Nemzeti Táncszínházban. 

Csoóri Sándor a Halálra táncoltatott lány című balladajátékában az egyik legismertebb és legnépszerűbb népballadánkat dolgozta fel, melynek története szerint a bíró lányát nem adják oda az egyszerű kérőnek – néhány változatban ki is gúnyolják piszkos ruhájáért -, a lány büntetése pedig a halálra táncoltatás. Csoóri darabja követi a ballada történetét, a legfontosabb pontokon a szövegvilágot is megidézi, a hangsúlyt – a ballada üzenetéhez hűen – a szegény-gazdag, szerelem-gyűlölet ellenpontokra helyezi. 

Csoóri balladajátékának szövege erősen lírai, stilizált, követi a népköltészet hagyományait, többször népdalok is megjelennek vendégszövegként a darabban. Ezt a líraiságot viszi tovább a Novák Péter rendezte darab is.

A Nomád Nemzedék Társulat előadása hűen követi Csoóri Sándor balladajátékát, és tánckoreográfiájával, zenei és látványvilágával is illeszkedik a műhöz. A néptáncos, népzenés elemek szinte evidenciaként jelennek meg az előadásban, de igazán különlegessé mégis az árnyjátékok teszik, melyek remekül illenek a darab stilizált nyelvezetéhez, szimbolikus világához, és frissé, bravúrossá teszik az előadást. 

Habár a Novák Péter rendezte előadás alapvetően nem változtat az eredeti balladajátékon, nem reformálja meg, mégis fontosnak tartom kiemelni, hogy egy jelentéktelennek tűnő, mégis fontos momentumban finomít rajta. Míg az eredeti ballada, és Csoóri Sándor műve is a halálra táncoltatást jogos büntetésnek mutatja be, amelyet a bíró lánya egyrészt kevélységéért, másrészt a fiú visszautasításáért kap, addig Novák Péter rendezése ezt már árnyalja. Itt már Sági Erzsinek, a bíró lányának halála egyértelmű tragédia, és nem jogos büntetés, és vele hal szerelme, Szabó Gábor is. Ráadásul az előadásban elhangzik egy olyan félmondat is Sági Erzsitől, hogy dacból, Szabó Gábor pökhendi provokációja miatt tagadta meg a fiút egy pillanatra, és nem azért, mert megvetné, vagy mert alávetné magát a szülői akaratnak. Ez azért is fontos, hiszen árnyalja a történetet, így mind a két szerelmes hibájából történik a tragédia, és nem egyszerű féltékenységi drámát látunk, ahol a visszautasításnak „jogos” büntetése a halál. Egyedül azt sajnálom, hogy ez a vonal nincs egyértelműbben és erőteljesebben kiemelve, pedig ennek nagyon fontos társadalmi üzenete lenne. Sajnos még ma is nagyon gyakori, és elfogadott, hogy a „szerelemféltésből” elkövetett erőszakos tetteket a társadalom felmenti. Azonban örülök, hogy valamennyire legalább megjelenik az előadásban. 

A szereplőválogatás is remekül sikerült, a Halál szerepében Orosz Ákos emlékezetes alakítást nyújt, Kulcsár Viktóriához remekül illik Sági Erzsi karaktere, Béhr Mártonnak pedig Szabó Gáboré. Érdemes még kiemelni a bíró szerepében Bede Fazekas Szabolcs alakítását. A tánckar és a zenekar is lenyűgöző előadást nyújt, és emlékezetessé teszi az előadást. 

Összességében a Halálra táncoltatott lány gyönyörű és valódi katartikus élményt nyújtó előadás, amely méltón tiszteleg Csoóri Sándor emléke előtt. Látványos, mélyen megható és a népművészet legszebb hagyományait idézi meg. Ráadásul, mint kiemeltem, valamennyire a jelen társadalmára is reflektál, fontos üzenetet hordoz.