Megrázó és égetően aktuális témáról, az internetre bosszúból kikerült meztelen képek hatásáról szól Bessenyei Gábor legújabb regénye, a Tested és lelkem. Hogyan lehet ezzel együtt élni? Mit tehet az áldozat? És mit tehet akkor, ha megalázó képek mellé, még a környezete áldozathibáztatása is társul? Súlyos kérdések, melyekre nincsenek egyértelmű válaszok. A kötet 2021 végén jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában.
Mivel Bessenyei Gábor előző young adult regényét, Az első csók és egyéb démonokat nagyon szerettem, így vártam, hogy az újabb kötetét is olvashassam. Habár egészen más, mint amire számítottam, mély hatással volt rám, és azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb ifjúsági kötet ebben a témában.
A regény főhőse Bálint, végzős diák, népszerű, és az életével tökéletesen elégedett. Ő a focicsapat ünnepelt sztárja, egyre sikeresebb a YouTube-csatorna, amit a barátaival csinál. Egyetlen bökkenő van csak, mégpedig az, hogy a lány, Luca, aki nagyon tetszik neki a legjobb haverjának, Áronnak a barátnője. Luca az egyik legvidámabb, legmagabiztosabb lány az osztályban. Szeret olvasni, szívesen bulizik a barátaival, jól tanul és másoknak is segít. Úgy tűnik, neki is tetszik Bálint, ezért a fiú nem érti, miért nem szakít a lány Áronnal. Amikor végül Luca mégis meghozza a döntést, véget vet a kapcsolatának, és elkezdődhetne valami közte és Bálint között, minden összeomlik. Lucáról olyan képek kerülnek fel az internetre, amelyet ő csakis egy valakinek szánt.
Bár a történet végig a Lucával történt bűncselekmény és annak következményei körül forog, az eseményeket végig Bálint nézőpontján keresztül látjuk, az elbeszélés pedig egyes szám első személyű. Így egy igazán izgalmas és egyedi feldolgozást kap a téma, hiszen általában az érintett, az áldozat szemszögéből ismerjük meg a történteket. Bessenyei Gábornál azonban nem, itt egy viszonylagos „kívülálló”, ráadásul egy fiú szemüvegén át követjük az eseményeket. Ez a csavar új távlatokat és lehetőségeket nyit meg. Egyrészt lehetőséget kapunk belelátni a „férfigondolkodásba”, másrészt pedig másrészt pedig megtapasztaljuk, hogy milyen mélyen érintheti egy ilyen eset a tágabb környezetet is, mennyire felforgatja minden érintett életét, nem csak és kizárólag az áldozatét.
Már Bessenyei Gábor előző regényében is nagyon jónak találtam az alapvetően lányokat megszólító regényben a fiúszemszöget, és itt is nagyon jó ötletnek tartom. Ráadásul Bálint nem egy gáncstalan hős, nagyon sok jellemhibája van, nála is megvannak azok az előítéletek, áldozathibáztató beidegződések, mint a regény többi szereplőjénél – és mint a társadalom nagy részénél -, viszont képes a fejlődésre, a változásra. Bálint karaktere nagyfokú változáson megy át, Bessenyei Gábor pedig gyönyörűen vezeti le ezt a fejlődési ívet, ahogyan egy alapvető társadalmi sztereotípiákat hordozó, felelőtlen kamaszból felelősségteljes, empatikus, gondolkodó felnőtt lesz.
Bálint mellett a központi karakter Luca. Az ő karaktere is remekül kidolgozott, és ő is nagyon látványos és szépen felépített karakterfejlődésen megy keresztül. Ráadásul nála a fejlődés egy hullámvonalat ír le, hiszen először tanúi leszünk egy erős negatív jellemfejlősnek, amikor a kikerült meztelen fotók hatására Luca rendkívül sebezhetővé válik, az élete összeomlik, céltáblává válik, önmagát hibáztatja. Bálint szemén keresztül végigkövethetjük, ahogyan Luca szinte teljesen összeomlik. Bessenyei Gábor látványosan mutatja be a lány külső, látható változásait, és a lelkieket is. (Nagyon érzékletes, ahogy az öltözködéssel, tetoválásváltoztatással, az önmarcangolást, bezárkózást mutatja be.) A mélypontot elérve pedig fokozatosan, lépésről lépésre épül fel újra Luca személyisége, és erősödik meg.
A két fő karakter mellett a mellékszereplők is remek karakterek. A történet antagonistája Áron, aki a szakítás miatt akar bosszút állni Lucán. Azonban Áron sem egy sablonos rosszfiú, hanem nagyon is összetett jellem, akinek a viselkedésére a családi háttere, életeseményei alapján magyarázatot kapunk. Ráadásul Áron karaktere remekül példázza azokat a sztereotip gondolatokat, amiket általában az ilyen bűncselekmények elkövetői mentségként felhoznak. Áron mellett a többi mellékszereplő is általában a társadalom reakcióit jeleníti meg: az önző, saját társadalmi státuszukat féltő szülők, a botrányt kerülni akaró iskolavezetés, és persze az áldozathibáztató, kegyetlenkedő, ocsmány vicceket gyártó osztálytársak. A regény karakterei szépítés nélkül mutatják be a 21. század társadalmát, ahogyan még mindig bánik a szexuális jellegű bűncselekmények áldozataival.
Habár a történet végén kapunk valamilyen szinten feloldást – azért mégis csak young adult regényről van szó – ez mégsem olyan happy end, mint amit az ilyen regényeknél megszokhattuk. Nincsen látványos igazságszolgáltatás, mesébe illő fordulat, csak valamiféle enyhülést adó lezárás, olyan, amilyen a valóságban is lehet.
A Tested és lelkem nem egy könnyed lányregény, nem szirupos, nem ringat rózsaszín álmok között, nem ment meg benne senkit a királyfi, a hősök nem héroszok és halál megvetően bátrak, nem kapnak babérkoszorút, sem fél királyságot, a gonoszok pedig nem démoniak, és nem nyerik el méltó büntetésüket. Nem. Ez itt a valóság, feketén-fehéren, sőt szürkén, mert a dolgot nem jók vagy rosszak, hanem csak olyanok, amilyenek. Itt ártatlanok bűnhődnek, és a jók is hibáznak. Azonban pont a realitása miatt igazán fontos olvasmány, olyan, amilyet a lányok és fiúknak is érdemes kézbe venni.