Ambrose Parry: Minden ​testek sorsa – orvosi krimi a viktoriánus korban

Néhány hónapja jelent meg Ambrose Parry viktoriánus korban játszódó krimije, a Minden ​testek sorsa magyarul a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A kötet a Raven, Fisher és Simpson sorozat első része, ami három különleges, gyógyítással foglalkozó hőst a középpontba helyezve mutatja be a 19. század orvoslásának rögös útját és Edinburgh utcáinak sötét titkait. A kötetet Roehnelt Zsuzsanna fordította.

Mivel nagyon szeretem a történelmi regényeket és az orvosi krimiket is, a Minden testek sorsa pedig ötvözi a kettőt, ezért rögtön kíváncsi lettem rá, és izgatottan vettem kézbe. A kötet pedig felülmúlta minden várakozásomat, és az egyik kedvenc olvasmányom lett az idén. Az Ambrose Parry név alatt alkotó szerzőpáros – Chris Brookmyre bestseller szerző és dr. Marisa Haetzman tanácsadó aneszteziológus – regénye mélyen felkavaró, elgondolkodtató, a korabeli orvoslást nyers őszinteséggel bemutató mű, ami mégis képes a szórakoztató irodalomhoz hűen lebilincselően izgalmas olvasmány maradni.

A regény története szerint Edinburgh szegény részén, a Régi Városban halott fiatal nőkre bukkannak, akik mind hasonlóan hátborzongató véget értek. Köztük az egyik halott lány különösen közel áll a fiatal Will Raven orvostanhallgatóhoz, aki a zseniális és híres dr. Simpson tanonca lesz. Simpson a többi orvossal ellentétben mindenkit fogad Edinburgh leggazdagabbjától a legszegényebbjéig. A háza senkiéhez sem hasonlít, tömve van az odalátogató tudósokkal és merész kísérletekkel az érzéstelenítés új gyakorlatában. Raven itt ismerkedik meg Sarah Fisherrel, aki felismeri a fiút kísérő veszélyt, és azonnal ellenszenvesnek találja Ravent. A lány ugyanolyan intelligens, mint Raven, de nem rendelkezik előjogokkal, amelyekből különösen az orvosi képzés lenne számára fontos. Miután mindkettejüknek megvan rá az oka, hogy közelebbről is vizsgálni kezdjék a titokzatos haláleseteket, Raven és Sarah beleveti magát Edinburgh alvilágának legsötétebb árnyai közé, ahol, ha életben akarnak maradni, túl kell lépniük különbségeiken.

A regény két központi karaktere, Will Raven és Sarah Fisher remek ellenpontjai egymásnak. Will összetett, árnyalt jellem, sok negatív tulajdonsággal. Karrierizmusa, erőszakosságra való hajlama, dühe és múltjának démonai rokonítják az antihősökkel. Azonban a történet alatt hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül, amit a szerzőpáros remekül felépít, és a végére Will valódi hőssé válik. Sarah a fiúval szemben végig pozitív karakterként jelenik meg a regényben. Igazi erős nő, aki kilóg környezetéből, többre és másra vágyik, mint amire neme és társadalmi helyzete predesztinálná. Sarah is végigmegy egyfajta jellemfejlődésen, tudatosabbá és merészebbé válik, elindul, hogy megvalósítsa álmait. A sorozatcím harmadik alakja, dr. Simpson egyelőre csak a háttérben, mellékalakként tűnik fel. Nagy tudású, jólelkű és empatikus alakként jelenik meg, akinek azonban vannak titkai.

A regény cselekménye lendületes, feszes tempójú, mindig számíthatunk valamilyen új fordulatra, vagy meglepetésre, egy-egy újabb csavarra, ami folyamatosan fenntartja az érdeklődést. A nők halálát okozó gyilkos kiléte sokáig titokban marad, és még a történet lezárása is okoz meglepetést. A gyilkossági nyomozás mellett azonban a kötet másik témája, az orvoslás, azon belül pedig a nőgyógyászat és az aneszteziológia sem szorul háttérbe, alaposan és behatóan ismerhetjük meg a korabeli orvoslás szokásait, a kezdetleges kórházakat, az orvosok hierarchiáját és a társadalom hozzáállását a betegségekhez, terhességhez, szüléshez. Azonban mindez a háttérismeret nem didaktikusan jelenik meg a műben, hanem a történet szerves részeként, rendkívül érzékletes jelenetekbe ágyazva. Sőt, néhány korabeli szülési komplikációkat bemutató jelenet egyenesen sokkoló, habár csupán a valóságot mutatja be minden kendőzés nélkül.

Összességében a Minden testek sorsa rendkívül figyelemre méltó regény, hiszen amellett, hogy egy izgalmas történelmi krimi, az orvoslás történelmének egy olyan korszakát mutatja be, ami már közel áll a modern orvosláshoz, de még sokszor mindig a babonák, vallásos berögzülések az irányadók a tudományos kutatás és beteg érdekei helyett. Izgalmas és tanulságos kötet, és egy remek sorozat kezdete. (Várandósaknak és kismamáknak azonban csak óvatosan ajánlom, egyes részek sokkolóak lehetnek).