Fráter Zsuzsanna 
A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása, a Szépvilág – Divat és kultúra a reformkori Pesten a divatlapokon, valamint az öltözködésen keresztül nyújt bepillantást az 1840-es évek Pestjének világába. A reformkort gazdasági, társadalmi és kulturális újjászületés jellemezte, a divatot a művelődés részeként fogták fel. Bár elsősorban nőket céloztak meg, férfiakhoz is szóltak. A tárlat a nyilvánosság három szintjén, a sajtó, a város és az otthon közegében mutatja be a divatlapok szerepét.
A reformkor virágzó korszakának fontos szereplői voltak a magyar és német nyelvű divatlapok. Kapcsolódtak a modern irodalmi nyilvánosság és sajtó kialakulásához, a polgárosodáshoz, a nők szélesebb szerepvállalásához, a hazai iparhoz, a magyar és európai önmeghatározás folyamatához is.
A kiállítás a Honderü, az Életképek, a Pesti Divatlap, valamint a Der Spiegel és a Der Ungar képeire, szövegeire épít, amelyek szórakoztattak, és formálták az olvasók gondolkodását, ízlését, közösségtudatát. Segítségükkel a tárlat megidézi a város, az otthon, a társasági élet, a sajtó közegét, és egymáshoz való viszonyát. Mesélnek bálokról, hétköznapokról, nagyvárosi tapasztalatokról, a kor pezsgő szellemi és művészeti életéről. A divatlapok mellett a korszak festményei, grafikái, karikatúrái, tárgyai és viseletdarabjai is megjelennek.
A jól ismert szerzők és művészek mellett helyet kapnak a ma már kevésbé ismert, de a korszakban tevékeny alkotók. Így a divatlapok írói közül nemcsak Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, hanem Nagy Ignác és Lemouton Emília is helyet kaptak a kiállításban. A festőknél Barabás Miklós és Borsos József művein kívül feltűnnek Kann Henrik vagy Ruprecht Adél újrafelfedezésre méltó munkái.
A közönség többek között olyan különlegességekkel is találkozhat, mint a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumból érkező, ritkaságnak számító, színpompás női háziruha, a Gödöllői Királyi Kastélyból kölcsönzött, Barabás Miklós hagyatékából származó díszes férfi mente vagy a Pesti Divatlap által terjesztett Liszt Ferenc-portré a híres muzsikus kézjegyével, amely a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tulajdona. A látogató továbbá belehallgathat azokba a zenékbe, amelyek kottáival a divatlapok megajándékozták olvasóikat.
A reformkorban terjedt el a köznyelvben többek között a „divatmajom” kifejezésünk is, amit a naplopó, divatos uracsokra használtak, és akik gyakran témái a divatlapok karikatúráinak. Emellett megtekinthető lesz egy a korra jellemző ajándéktárgynak szánt, üveggyöngy pénztárca is. Ezek a tárcák a névadói a divatlapok hasábjain akkoriban megjelenő tárcarovatoknak, utalva a tárcanovellák sokszínűségére, vidámságára.
Június 22-én a Múzeumok Éjszakáján a Szépvilághoz kapcsolódó programokon is részt vehetnek az érdeklődők: 18 és 22 órától kurátori tárlatvezetések indulnak, 18 órától pedig Csalár Bence divatszakértő, divatújságíró, több nagysikerű könyv – köztük a Fenntartható divat kézikönyve – szerzője tart előadást a PIM dísztermében.
A kölcsönzött műtárgyakat tizenkét hazai közgyűjtemény bocsátotta a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére.
A kiállítás 2025. március 31-ig tekinthető meg.
Kurátor: Mészáros Zsolt
Látványterv: Kemény Gyula
Grafikai arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor
Kölcsönadók: BTM Kiscelli Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, FSZEK Budapest Gyűjtemény, Gödöllői Királyi Kastély, Iparművészeti Múzeum, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Wosinsky Mór Múzeum (Szekszárd) és magánszemélyek
forrás: sajtóanyag
