Hamarosan megjelenik Reichenberger Rajmund legújabb kötete, a Bábjátékosok markában a Talentum House kiadó gondozásában. A regény egyszerre vérbeli akciódús tolvajregény és politikai thriller, miközben a vérfagyasztó jelenetek mellett megőrzi friss humorát is.

A regény fülszövege szerint: „Néha a legveszélyesebb bűnözők nem elmenekülnek a rendőrség elől, hanem tálcán kínálják
nekik a következő fogást. Tóth Félix nyomozó és az Interpol céltudatos ügynöke, Colette Sartre egy láthatatlan árnyékot
üldöz. Egy profi csapat tízezer méter magasan, a levegőben csap le luxusgépekre, de a zsákmányuk
több, mint egyszerű vagyon. A titokzatos elkövetők különös játékot űznek: miközben sorra hajtják
végre a lehetetlennek tűnő rablásokat, terhelő bizonyítékokat – „ajándékokat” – hagynak maguk
után, amelyekkel a világ legbefolyásosabb, érinthetetlen korrupt alakjait döntik romba.
Ebben a halálos macska-egér harcban a határok elmosódnak a törvény őrei és a törvényen kívüliek
között. Félixnek rá kell döbbennie, hogy ebben a játszmában a szabályok nem érvényesek, és talán
nem ő az, aki a csapdát állítja, hanem ő maga a csali egy globális hatalmi játszmában. Ahogy a
hajsza egyre fojtogatóbbá válik, a kérdés már nemcsak az, hogy elkapják-e a rablókat, hanem az is:
ki mozgatja a szálakat a háttérből, és ki lesz a következő áldozat a láthatatlan bábjátékosok
sakktábláján? A Bábjátékosok markában című thrillerben a hajsza nemcsak a földön és a levegőben, hanem a
lelkiismeret határmezsgyéjén is zajlik.”
Reichenberger Rajmund regénye kifejezetten cselekményes, rendkívül sok történeti szálat és karaktert mozgat. Az események filmszerűen pörögnek, fejezetenként újabb és újabb fordulat várja az olvasót, a cselekmény soha nem ül le, a végéig folymatosan tartogat meglepetést a történet. Rengeteg témát érint, és több irodalmi zsánert is megidéz. Egyszerre van jelen a „heist”, azaz a rablós történetek zsánere, a politikai thriller és az összeesküvéselméletek háttérhatalma, de érintőlegesen még az elsőkönyves írók nehézségeivel is foglalkozik.
A történet rengeteg szereplőt mozgat, de ugyanolyan részleteséggel mutatja be az alvilág alakjait is, mint a rendőrnyomozókat vagy a hétköznapi emberek mindennapos problémáit. A szereplők nem fekete vagy fehér figurá, nem jók vagy rosszak, hanem összetett személyiségek nagyon alaposan kidolgozott háttértörténettel, amelyet rendszeresen meg is ismerünk egy-egy új karakter felbukkanásakor.
A regény nyelvezete nyers, szókimondó, néhány jelenetnél kifejezetten plasztikus az erőszak vagy a sérülések bemutatásakor. Igyekszik követni az élőnyelvet, a mondatok gördülékenyek, a szöveg könnyen olvasható. A különböző karakterek ábrázolásához előszeretettel használja a rendőrzsargont vagy a szubkulturális szlenget. Mindemellett tág teret ad a humornak, amivel oldja az egyes jelenetek feszülségét vagy brutalitását.
Reichenberger Rajmund regényét elsősorban a krimik és politikai thrillerek kedvelőinek és a „heist movies” rajongóinak ajánlom, hiszen a regény témája, filmszerű képi világa, pörgős cselekménye, fordulatossága biztosan elnyeri a tetszésüket.