A.Judit 
Az időjárás egyre zordabbá válik, rövidülnek a nappalok, a hőmérséklet csökkenése pedig egyértelműen mutatja: ősz van. Bár minden komorodik, a képzőművészet terén nem kell lemondanunk a tárlatokról és művészeti eseményekről, sőt, az ország több pontján is számtalan izgalmas és érdekes kiállítás nyílik jelen időszakban.
Szémán Richard – Bábosok a világ körül
Ma, azaz szeptember 28-án nyílik Szémán Richárd fotóművész kiállítása az Országos Színháztörténeti Múzeumban Bábosok a világ körül címmel. A tárlat leírásában a következőket olvashatjuk:
„…hol ágálnak a csepűrágók, az utcaszínházasok, a pillanatnak élő furcsa, szeretnivaló különcök, a kultúra peremén élő zsenik, akik egy jobb korban királyok kegyeltjei lennének… ”
(Szémán Richárd)
„A Bábosok a világ körül rendhagyó kiállításmegnyitója, mely a Múzeumok Őszi Fesztiváljának nyitóprogramjaként szorosan kapcsolódik az intézet rendezvényeinek bábos tematikájához és az ugyanezen címmel jelzet beszélgetéssorozathoz, egy különleges betekintést kíván nyújtani a bábművészet világába. A tárlat a bábjátékos fesztiválok előadóira, báb és alkotója viszonyára koncentrál. A fesztivál, mint találkozási pont, a különböző nyelvű és eltérő kulturális környezetből érkező bábosok és közönségük találkozási pontjaként a művész állandó témáját jelenti. A szubjektív, szinte mesei hangulatú fotók mellett megjelennek a kiállításon mindeddig nyilvánosság elé nem került, dokumentatív jellegű portrék is.
Széman Richárd fotográfus 1958-ban született Budapesten. 1974 óta fényképez, kezdetben amatőrként, majd fotóriporterként (168 óra, Hócipő, Reform, Elite, Füstölgő, Premier) dolgozik. Éveken keresztül készít reklámfotókat hetilapoknak, majd a Starface Színész és Modellügynökség műtermét vezeti. 2001 óta illusztrálja a Kertvárosi Helytörténeti Füzeteket. 2006-ban Lantos Antal helytörténésszel és Tóth Miklós főépítésszel közösen reprezentatív albumot jelentet meg Kerületünk épített világa címmel. Jelenleg a Budapest XVI. kerületi Kertvárosi Helytörténeti Gyűjtemény fotó- és iratarchívumát kezeli.
Rendszeresen fényképezi az utcaszínházi produkciókat és az utcaszínházasok különös életét, a nyírbátori Szárnyas Sárkány Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál hivatalos fotósa immár 22. éve. „2008-ban játékos kísérletezésbe fogtam, színházi és portréfotóimat digitálisan újrafogalmazom, időt, tereket mosok egybe, új, saját, mitologikus világot próbálok létrehozni.” – írja. 1989 óta vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon képeivel, itthon és külföldön egyaránt. Többek között a Magyar Fotográfiai Múzeumban, valamint a Magyar Fotográfusok Házában (Mai Manó Ház) is találhatók meg képei. ”
A tárlatra 2016. január 10-ig várják az érdeklődőket.
/Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, Krisztina körút 57./
Marc Chagall – Álom ihlette művészet
Jelenleg is látható Pécsett a Marc Chagall alkotásaiból álló nagyszabású tárlat. A XX. század legsokoldalúbb, legkiemelkedőbb képzőművésze különleges, egyedi képi világot hozott létre művein. Gyermekkori, fiatalkori emlékképeiből meseszerű fantáziavilágot alkotott, nem a látható valóság realisztikus ábrázolására törekedett. A művein szereplő emberek, állatok, tárgyak különös szimbolikus értelemmel bírnak, álomszerűek, egyben álmodozásra késztetnek.
Pécsett a művész 40 bibliai témájú litográfiája, Homérosz:Odüsszeia című művéhez kapcsolódó 43 litográfiája, valamint a Párizsi Opera mennyezetének megújítására (1964) készült tervrajzai, vázlatai (15 litográfia) kerültek bemutatásra, emellett 12 litográfiát is megtekinthetünk, amelyek a jeruzsálemi Hadassah Egyetemi Kórház zsinagógájának ablakillusztrációját ábrázolják. A kiállítás egészen október 31-ig tekinthető meg.
/JPM Martyn Múzeum – Pécs, Káptalan u. 4./
Ritkán látott képek 3. – André Kertész és Szigetbecse
„Itt vagyok a gyerekkori emlékeim legdrágább helyén és fájó szívvel gondolok azokra a gyönyörű emlékekre, mik ide kötnek. André Kertész Sziget Becse 1984. márc. 13.”
André Kertész, a világhírű magyar fotóművész alkotásai szintén október 31-ig tekinthetőek meg a Mai Manó ház Ritkán látott képek kiállítás-sorozatának harmadik részeként. A sorozat első része 2010-ben mutatkozott be, a kiállítás szervezőinek célja pedig az volt, hogy a magyarországi fotográfiai
gyűjteményekben megtalálható és a közönség elé sajnálatosan ritkán kerülő képeket
bemutassák.
A tárlat ajánlójában a következőket olvashatjuk:
„Harminc évvel ezelőtt halt meg az egyetemes és a magyar fotográfia egyik legfontosabb alkotója, André Kertész. 1984-ben 120 eredeti fotóját küldte el, s úgy rendelkezett, hogy halála esetén személyes tárgyaiból, bútoraiból is jusson az átépített szigetbecsei parasztházban létrehozott André Kertész Emlékmúzeumba, ahol az eredeti képek úgynevezett fakszimile másolatai vannak közszemlére téve.
A Mai Manó Ház – a Magyar Fotográfusok Háza „André Kertész és Szigetbecse” című kiállítása most egyaránt tiszteleg a nagy fotográfus, és az emlékét őrző hagyomány előtt: az örökül hagyott és megmaradt 119 Kertész fotót, továbbá az összegyűjtött filmeket, interjúkat, dokumentumokat, könyveket, aprónyomtatványokat mutatja meg, egy ritkán látott összeállítást tár a közönség elé.
Kertész utoljára 1984-ben járt Magyarországon, és az itt töltött 12 nap alatt a fotós szakma színe-javával találkozott, akik a Mai Manó Ház Napfényműtermében készült, a kiállításon bemutatott portréfilmben, 30 év távlatából emlékeznek az egyetemes fotótörténet ikonikus alakjára.
A tárlat további különlegessége, hogy a személyes emlékeket is tartalmazó képaláírásoknak köszönhetően a látogatók úgy érezhetik, mintha maga André Kertész vezetné őket az eredeti nagyítások között.”
/Mai Manó Ház – a Magyar Fotográfusok Háza, Budapest, Nagymező u. 20./
Ludwig Goes Pop + The East Side Story
Nagyszabású kiállítás nyílik október 9-én a Ludwig Múzeumban, mely a pop art korszakát mutatja be. A Ludwig Múzeumok alapját képező, Peter és Irene Ludwig által létrehozott gyűjtemény talán legismertebb és leghíresebb eleme ez az anyag, érdekessége, hogy megtalálhatóak benne az amerikai vonulat ikonikus képviselőinek alkotásai (többek között Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Andy Warhol), valamint a kevésbé ismert és az irányzat európai képviselőinek remekművei (Peter Blake, Richard Hamilton, David Hockney, Mimmo Rotella) is. A tárlat így teljes egészében átfogó képet ad a pop art irányzatáról.
„A pop art érdekessége abban rejlik – és ezt a kiállítás is nyilvánvalóvá teszi –, hogy a közönségtől meglehetősen nagy távolságot tartó absztrakció után egy olyan figuratív ábrázolást hozott be az akkori kortárs művészetbe, amely hétköznapi referenciái révén ismerős és látszólag könnyen értelmezhető volt a nézők számára. Ugyanakkor paradox módon épp a fogyasztói társadalom kritikáját is adják ezek a művek azzal, hogy a hétköznapi fogyasztás mechanizmusát ültetik át a művészetbe, felkínálva az alkotásokat a befogadói fogyasztásnak. Igaz ez azokra az ábrázolásokra is, amelyek már eleve kritikusan nyúlnak egy-egy témához, melyek közül kiemelkedik a (vietnámi) háború, vagy a tömegmédia reprezentációja.
A kiállítás a Ludwig múzeumok együttműködésében valósult meg és a budapesti bemutatót megelőzően a kölni, majd a bécsi Ludwig Múzeumban került bemutatásra. Budapesten az anyag kiegészül a korszak magyar és kelet-európai alkotóinak műveivel (Keserü Ilona, Konkoly Gyula, Lakner László, Siskov Ludmil, Szenes Zsuzsa, Boris Bućan, Vera Fischer, Tomislav Gotovac, Dušan Otašević, Sanja Iveković, Běla Kolářová, Jana Želibská, Natalia L.L., Stano Filko, Julius Koller, Marko Pogačnik, stb.). Ezek a művek részben a korabeli hétköznapi tárgyhasználatra épülnek, részben pedig a helyi kultúra referenciáit vonultatják fel. A kiállítás közvetve azt is vizsgálja, hogy az ún. „nyugati” művészetben létrejött fogalmak hogyan értelmezhetők egy olyan közegben, ahol ennek az irányzatnak a társadalmi és kulturális feltételei annyira eltérőek voltak az irányzat kialakulásának eredeti helyszínéhez képest.”
A tárlat 2016. január 3-ig látogatható!
/Ludwig Múzeum, Budapest, Komor Marcell u. 1./
Fürdőélet – Vaszary János strandképei a Balatontól a Riviéráig
November 1-ig még megtekinthető a tihanyi KOGART házban a Vaszary János műveiből álló kiállítás. A tárlat Vaszary balatoni és a riviérai strandéletet ábrázoló műveiből válogat, a kiállított 30 alkotás túlnyomó többsége a nagyközönség számára ritkán látható magángyűjteményekből érkezett. Vaszary és Tihany kapcsolata több szempontból is figyelemreméltó. Vaszary művészetében fontos helyet foglalt el a Balaton; nemcsak a tavat, de a strandolókat és a vitorlásokat is többször megfestette. Vaszary egyik nagy állami megrendelése pedig a tihanyi Limnológiai Intézethez kötődik; az épület tanácstermébe 1926 körül készítette el két méter széles pannóját, amely vízfátyolon keresztül stilizáltan ábrázolta a Balaton medrének flóráját és faunáját. A mű sajnos a háború éveiben elkerült eredeti helyéről, majd eltűnt.
„Vaszary János (1867-1939) számos irányba tapogatódzó művész volt, akinek – főleg korai – munkásságán erős nyomot hagytak a 19. és 20. század stílusáramlatainak hatásai. A sokszínű életművet a folytonos újrakezdés és az állandó kísérletezés jellemezte. Tanulóéveinek naturalista igazodása után a szecesszió és szimbolizmus hatása alá került, majd 1905-ös olaszországi utazása során mély benyomást tett festészetére a mediterrán tengerpart jellegzetes atmoszférájának és vibráló színeinek kavalkádja. Amikor Vaszarynak később feltették a kérdést, hogy mi volt élete legnagyobb élménye, azt felelte, hogy a szín. Vaszary gyorsan sodró ecsetvonásokkal és a kolorit mindenható erejével jellemezhető stílusa, az első világháború után alakult ki igazán. Francia igazodású posztimpresszionista világának legfőbb témái a nők alakjai, kertek és virágok illetve a nyári fürdőélet könnyed és olykor frivol jelenetei.”
/KOGART Ház, Tihany, Kossuth Lajos u. 10./
Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
