Erunder 
A mozi kedvelőinek mostanában ínséges időszaka van, így néha olyan filmekbe is belefutunk, mint a 2019-es Halálod appja (Countdown). Így most a továbbiakban arról olvashattok egy cikket, hogy miért jó megnézni egy borzalmas filmet.
Oké, nem fog értékelésben totálisan 0-át kapni az alkotás, mert azt úgynevezett jumpscare-ek jól működtek, és az egyébként valószínűleg csak sima eyecandy-nek szánt, főszereplőt alakító Elizabeth Lail egész tisztességes színészi munkát rakott a produkcióba.
Sajnos ezeken kívül, illetve a humor faktort adó két karakteren (a modern füves pap és a laza technikus csóka) kívül túl sok további pozitívumot nem igazán lehet említeni.
Az alapötlet, ami picit olyan, mint egy vallással és miszticizmussal felturbózott Black Mirror epizód, egyáltalán nem eredeti. A modern technológia és a démonok, szellemek összefonódása már A kör-ben is megvolt. Ezúttal csupán annyi a különbség, hogy a platformot cserélték le, hiszen a koncepció ugyanaz. Itt most nem egy hívást kapnak a karakterek, ami elmondja, hogy 7 nap múlva meghalnak, hanem egy mobilos program mondja meg ezt nekik.
Mialatt haladunk előre a történetben, kialakulhat a nézőben az érzés, hogy mikor a forgatókönyvíró rákérdezett a stúdiónál, hány horror és egyéb filmes klisé fér el az alkotásban, válasznak azt kapta, hogy az összes.
Így tehát a történetvezetés előre látható, a szereplők ostobán cselekszenek, és ahhoz sem kell jóstehetség, hogy tudjuk, ki és mikor fog meghalni, vagy éppen túlélni. Még a film végi nagy csavart, is úgy vezették fel, hogy az minden meglepetést nélkülöz, ennélfogva csak unottan bambulunk ki a fejünkből és azt mondjuk oké, majd a stáblistához érve tudomásul vesszük, hogy ez egy olyan másfél óra, volt, ami alatt legalább nem jutott eszünkbe a koronavírus.
Itt jutottunk el ahhoz a részhez, hogy miért jó ilyen filmet nézni. Totál kikapcsolhatjuk az agyunkat, mindent elengedhetünk magunk mellett. A legjobb talán, hogy semmit nem kell benne komolyan venni. Igazán halvány a határ a horrorkomédia és a komolyan vett ijesztgetés között. Itt talán még picit a horror irányába billen a mérleg, mégis jól lehet a poénjain szórakozni, ha még azok enyhén imbecillisek is.
Plusz poénja a filmnek, hogy a történetben sarokkőként alkalmazott applikációt valóban elkészítette a stúdió, de sajnos abba is nagyjából annyi időt öltek, mint magának a film forgatókönyvének a megírásába.
Értékelés: 40/100 Jumpscarek halmaza, Elizabeth Lail alakítása, némi gyenge elméjú akasztófahumor humor, és másfél órányi elhúzódás a valóságtól, de semmi több. Mostanában egy unalmas hétköznap estére pont megteszi, hiszen a Barátok köztnél, még ez is jobb.
MAFAB: 63
IMDb: 5.4/10
