A Nagy Durr előtt – Krypton kritika

Superman nagyapjának titkos története – akár ez is lehetne a szalagcíme a sorozatnak amit SyFy készített. Egy valószínűleg senki által nem kért széria, amely a képregényhősök korszakát szeretné meglovagolni. Ismerős? Vajon van létjogosultsága a rengeteg Marvel- és DC-sorozat mellett még egy újabb eredettörténetnek, amely nem is a fősodorban játszik? Nézzük, mi a válasz!

  A DC világa sajnos nem áll a népszerűségi lista tetején, ha filmekről van szó. Clark Kent, alias Superman filmjei pedig kifejezetten zűrzavarosak lettek, és jócskán eltértek az eredeti karaktertől – mind bárgyúságban, mind borongásban. Ugyanakkor a filmekkel szemben a DC-sorozatok egészen jó minőségűek lettek és a nézők között is nagy népszerűségnek örvendenek. Az Arrowverse – ami a Zöld Íjászt (Arrow, 2012) és testvérsorozatait jelenti – egy igen érdekes és izgalmas képregényvilágot mutat be a hősökre koncentrálva, míg a Gotham (Gotham, 2014)Batman fiatalkorát ismerteti, elsősorban a gengszterek szemszögéből.

Ezek ismeretében kijelenthetjük: a SyFy egészen merész volt, hogy beszállt a már évek óta futó szuperhősös sorozatbizniszbe, ráadásul úgy, hogy egy olyan karaktert próbálnak bemutatni, aki se nem igazán ismert, se nem (volt) igazán fontos (legalábbis eddig). Superman nagyapjának története a Kryptonon éppen ezért kettős fogadtatásra találhat. Egyrészt elbukhat, mert egy ismeretlen karakterről szól egy közepesen nézett csatornán, másrészt be is válhat, ha sikerül egy olyan izgalmas történetet összefabrikálni, amely megfogja a közönséget.

Egy képregénysorozatnál az egyik legfontosabb dolog az, mennyire adja át az eredeti matéria tartalmát és hangulatát. Itt most ennek nem kell megfelelni, hiszen eddig nem született komolyabb történet, amely feldolgozta volna Kal-El nagyapjának sztoriját – mivel eddig azt sem tudtuk, hogy az izgalmas volt-e. A történet fő vonala szerint meg kell menteni a bolygót Brainiactól (a magyar változatban valamiért Agykeselyűnek fordították, de ez valami egészen borzasztóan hangzik, így ezt inkább figyelmen kívül hagyom). Brainiac egy bolygópuszító entitás, ami a bolygók össztudását halmozza fel. Ez ellen akar küzdeni főhősünk, Seg, azonban nincs könnyű dolga, mivel a kryptoniak kivetettként tartják számon és tagadják az idegen élet lehetőségét az univerzumban.

A Krypton alapvetően egy politikai hatalmi dráma. Igen, jól olvastátok, egy politikai dráma, persze a megfelelő sallangokkal és körítéssel, de alapvetően mégiscsak erről szól: házak, frakciók harcáról, akik vallásuk, illetve politikai nézeteik miatt csapnak össze egymással a nagyobb hatalomért és befolyásért, a bolygó politikai és valós létének irányításáért. A probléma ezzel igazából  csak annyi, hogy valójában egészen jól meglenne a sorozat akkor is, ha nem lenne kötelezően Superman világába öltöztetve. Ha lehántanánk róla a DC rákényszerített elemeit, egy kimondottan üdítő kis young adult sorozatot kaphatnánk.

Igen, a sorozat erősen a young adult tematikába tartozik, annak minden pozitívumával és negatívumával. Szerelmi háromszögek és megcsalások, szebbnél szebb emberek, akiknek nem hiszed el, hogy tényleg szakértői lennének bárminek is, de szeretnéd elhinni, mert olyan izgalmas limonádé a sorozat. Nagyjából így lehetne összefoglalni magát az egész sorozatot is. Nézni jó, ha nincs jobb, és nincs kedved túl sokat gondolkodni.