Erunder 
The Departed (A tégla) a neves rendező, Scorsese mesterműve. Kultfilmnek számít, pont ettől, vagy talán ezek mellett, mindenki odáig van érte. Nézzük meg, majdnem egy évtized távlatából, ennek a saját évében Oscar nyertes filmnek a valódi értékét! Tényleg ennyire zseniális, vagy csak az idő és a tömeg sajtolt gyémántot a szénből?
Azt biztosan tudjátok már, hogy A tégla igazából egy remake, egy hongkongi akciófilmé, ha eddig nem tudtátok, akkor most már igen a Szigorúan piszkos ügyeket sajnos sokkal kevésbé ismerik, ám érthető okokból, hiszen amikor keleti akciófilmekre gondol az ember, nyivákoló karatemesterek, túljátszó színészek, és borzalmasan rossz produkciók jutnak az eszébe. Szerencsére itt nem erről volt szó. Jó alapból sokkal könnyebb jó filmet készíteni, olyat viszont mint ez, nem sokaknak sikerült.
A készítők itt semmit sem bíztak a véletlenre. Már a szereplőgárda is kivétel nélkül remek színészekből áll össze, itt pedig kéretik nem csak Leo-ra gondolni, mert csak a plakáton már három másik nagyszerű kollégájának a szerepel a neve. Rajtuk kívül még számtalan tehetséges ember közrejátszott abban, hogy feledhetetlen maradjon az alkotás. Nem is kezdeném el őket sorolni, mert a billentyűzetem előtt tölthetném az egész napomat.
A hibátlan szereposztáson kívül természetesen ott van maga a történet, amiről már ugye szó volt, hogy az alapja nem őket illeti, de a nyugati nézők számára ők tették fogyaszthatóvá. A rendőrségbe beépült maffiózó és a bűnözők közé beépült nyomozó életét elmesélő párhuzamos játszódó eseménysorozat hangulatát nem csupán a helyszínekkel, de még autentikus zenékkel is fokozták.
Itt muszáj megemlítenem a Dropkick Murphys Shipping Up to Boston című számát. Igaz a szám nem direkten a filmhez készült, mégis a felhasználása következtében azt a hatást kelti, hogy igen. Nem véletlenül a banda is a film bemutatása után lett valóban népszerű.
Ezek viszont valószínűleg mind nem azok amiért emlékezetes maradt az átlag néző számára A tégla. Sokkal inkább tartom lehetségesnek azt, hogy azért ragadt meg a film mindenki tudatában, mert olyan elegánsan ötvözte a mérhetetlenül brutális erőszakosságot a művésziességgel, hogy azt már tanítani kéne. Mi, hogy ebben a filmben voltak művészi elemek a fuckhalmazok, lövöldözések, kivégzések, és csonttörések között? Bizony hogy voltak!
A már-már szájbarágósra sikerült patkány metafora. A folyamatosan fel-fel bukkanó patkányok a beépült emberek valódi identitására kívánt utalni. Sőt a film legvégén szintén egy patkányt látunk, a háttérben pedig egy állami épületet. Politikusok – patkányok. Értitek?!
Ott volt még további a szintén fő elemként megjelent identitás zavar, hogy egy ember miként definiálja önmagát annak fényében ahogyan a társaséletben megjelenik. Ez itt már elég komoly szociálpszichológiai téma, olyannyira, hogy nehéz is elképzelni a jelenlétét egy akciófilmben. Mégis megtették.
Megjelent a filmben még Freud néhány elmélete is. néhol csak említés szintjén, néhol viszont a történet szerves részeként, mint például a szexualitás és az erőszak kapcsolata, vagy mint az apa-fiú kapcsolatok, és a belőlük eredő problémák.
Ezek mellett pedig számtalan apró utalást rejtettek el a filmben. Ezek közül már csak egyet említenék. A végső jelenetben az eredeti filmben a liftben nem mutatják amikor elhagyják a negyedik emeletet, mert a kíni nyelvben a „négyes szám” hasonlít a „halálra”. A feldolgozásban a négyes szám jól kivehető, megjelenése után kéri Matt Damon karaktere Leo karakterétől, hogy egyszerűen csak ölje meg.
Mindezek ellenére mégis azt kell mondanom, hogy a film nem tökéletes. Persze most jöhettek azzal, hogy abszolút tökéletesség nincs is, mindenben lehet hibát találni, de akkor sem adhatok totális 100 pontot a filmnek, mert vannak hibái. Egyik ilyen, a már említett szájbarágósság. Néhol tényleg erőltetettre sikerült az, hogy művészi elemeket csempésszenek a filmbe, amitől azok a jelenetek erősen izzadtságszagúakra sikerültek. A másik ilyen hibája pedig az, hogy nagyon nehezen indulnak be az események. Természetesen egy ennyire epikus történetet szépen kell felvezetni, de itt mégis úgy érzem, hogy talán túlzásba vitték. Meglehet, hogy amennyiben kevesebb, vagy más felvezetés lett volna, úgy azt hoznám fel mint hiba, de az vesse rám az első követ, aki ha őszintén belegondol, nem ugyanígy vélekedik.
Értékelés: A fentebb felsorolt hibáit és előnyeit figyelembe véve 90/100.
IMDb: 8.5/10
MAFAB: 89%
