Álljon meg egy novellára! – Beszámoló a JCDecaux novellapályázat eredményhirdetéséről

Az idén nyáron ismét elárasztják a JCDecaux novellapályázatának kiválasztott írásai az ország busz- és villamosmegállóit. Az Álljon meg egy novellára! elnevezésű pályázat harmadik felvonása idén minden eddiginél több írót mozgatott meg.

Az, hogy melyik lett az a 20 történet, amelyek a mostani nyarat színesítik, sajtóeseményén tárták a nyilvánosság elé a szervezők, melyről a következőkben számolunk be, és részleteket idézünk az eredményhirdetésen elhangzottakból.

Samu Tímea, a JCDecaux vezérigazgató-helyettese nyitotta meg az ünnepélyes eredményhirdetést:

„Amikor novellákra gondolok, lehetetlen megkerülni Örkény István Egyperceseit. Örkény használati utasításában a következőket írta: „Az egyperces novellák rövidségük ellenére teljes értékű írások.” Oly annyira érvényesnek tartjuk ezt a műfajt, hogy az Örkény Egypercesekhez hasonlóan rövid novellák írására buzdítjuk minden évben az alkotókat. Örömünkre az alkotók száma évről évre növekszik, és egyre több pályázat érkezik hozzánk.

Mi nem akarunk használati utasítást mellékelni az ötpercesek mellé, de azt vállaljuk, hogy közzétesszük a legjobbnak tartott 20 novellát Budapesten és a megyeszékhelyeken. Ezzel a kihelyezéssel szeretnénk örömet okozni a buszra és villamosra várakozóknak. Örömmel jelentem be azt is, hogy a tavalyinál jelentősen több, közel 4500 pályázat érkezett be. Nem volt egyszerű a feldolgozásuk, nem csak számuk, hanem rendkívüli sokszínűsége miatt is. Erről a zsűri tud hitelesen többet mondani. Megköszönöm a zsűri munkáját, Grecsó Krisztián írónak, az zsűri elnökének, Antal Nikolett és Korpa Tamás zsűritagoknak, a Fiatal Írók Szövetségének társelnökeinek. Alapos mérlegelés után választották ki azt a 20 novellát, amelyeket szeretnénk minél több emberhez eljuttatni az idén nyáron.”

Grecsó Krisztián író, a zsűri elnöke:

„Nem régen Csíkszeredán voltam könyvfesztiválon, és örömmel tapasztaltam, hogy az ottani magyar nyelv nem olyan cinikus, mint az itteni. Nagyon sok szóra nem rakódott rá negatív értelem, ahogy a műkedvelő szóra sem. Ott a műkedvelőt az eredeti értelemben használják, arra, ha valaki nem professzionálisan végez egy tevékenységet, és a szó nem minősíti azt, hogy hogyan végzi valaki azt a tevékenységet. Fontos az is, hogy ez a pályázat jeligés. A jelige biztosítja azt, hogy a sznobizmus ki legyen kerülve. Ez a pályázat tényleg egyenlő esélyeket biztosít azoknak, akik műkedvelőként írnak novellákat. A profi és a műkedvelő között nem az a különbség, hogy jobbat vagy rosszabbat ír, hanem az, hogy a profi másnak akar örömet szerezni, a műkedvelő nem feltétlenül. A műkedvelő legtöbbször saját örömére ír. Ezt a különbséget azért emlegetem, mert ez a pályázat megint más volt, mint az előző évi. Nagyon fontos különbség volt az, hogy idén sokkal tudatosabbak voltak az alkotók, mint a korábbi években. Lehet, hogy voltak olyan sikerorientáltak, akik tanulmányozták a tavalyi kiválasztottakat, és igyekeztek hozzájuk hasonlókat írni, vagy pedig a pályázók saját fejlődési útjaik miatt változtak a szövegek. Azt a bizonyos dolgot, hogy azt az ötpercesnek mondott terjedelmet mennyire kell megkonstruálni, mennyire kell felépíteni, azt sokkal jobban tetten lehetett érni profi szemmel nézve.

Az irodalomnak ez az a területe, amit Kosztolányi Dezső és író társai úgy neveztek a hírlapírásban akkor, amikor tárcákat, karcolatokat írtak, hogy „lukra írni”. A szépirodalom soha nem volt a legfoglalkoztatottabb műfaja a sajtónak, és a hírlapok maradék helyeire kellett dolgozni a szépíróknak. Ehhez a feladathoz igazán profizmusra volt szükség, mert konkrét leütés- vagy szó számra kellett kihozni az írást annak érdekében, hogy pont beférjen a fennmaradó helyre. A „lukra írásnak” Kosztolányi volt a legnagyobb mestere. Az írások úgy néztek ki, mint ha pont arra a helyre születtek volna az újságban. Egy szóval se volt több, se kevesebb. Nyilván rengeteg munka kellett ahhoz, hogy úgy tűnjön az írás, hogy semmi más nem lehetett azon a helyen, csak az. Ezt a fajta tudatosságot egészen megdöbbentőnek találtam.

Szerintem napjainkban két jelenség folyik párhuzamosan. Az internet végtelenül és nagy tömegében butít minket, viszont van egy réteg, akik kifejezetten jól írnak évről évre, kiváló írásokat küldenek nekünk. Bízom benne, hogy akik nagyon céltudatosak, és nem csak saját örömükre szeretnék csinálni, és úgy érzik, hogy másoknak is szeretnének örömet szerezni, azoknak ez a pályázat ugródeszka lehet. Belépő lehet az irodalmi életbe és elindulhat a pályájuk. Sok sikert és kitartást kívánok nekik mindehhez. Nagyon büszkék vagyunk és szívből gratulálunk ahhoz az elszántsághoz, kitartáshoz, lelkierőhöz és profizmushoz, amikkel ezeket a munkákat megformálták és megtiszteltek minket. Köszönjük szépen.”

Antal Nikolett író, zsűritag, a Fiatal Írók Szövetségének társelnöke:

„Bizonyos értelemben egyszerre volt nehéz és könnyű dolgom, mivel én most zsűriztem először, viszont Krisztián már tapasztalt zsűri elnökként volt mellettünk. Az előzsűri emberfeletti munkája óriási segítség volt, hiszen a 4500 pályamunkából előválogatták azt az 50-et, ami elénk került. Nagyon érdekes volt a zsűrizés folyamata, mivel hárman háromféle eredményt hoztunk ki. Miután elküldtünk egymásnak 500-600 emailt, úgy döntöttünk, hogy ez így nem fog menni, és a személyes találkozókon elindult egy jó értelemben vett „meccsezés”, igazi vita tudott kialakulni.

Az ilyen rövidségű novella az egyik legnehezebb műfaj, hiszen olyan, mint egy nagy lélegzetvétel, egy nagy sóhaj, amelyben elképesztő szerepe van minden egyes szónak. Csattan-e a csattanó, lehet-e azt érezni, hogy az írás kiszakadt az íróból, és érzem-e azt, hogy „oda lett dobva”, szinte egy perc alatt írta meg. Nyilván nem így történik, és rengeteg munka van a novellák mögött. Úgy érzem, hogy hosszadalmas folyamat után sikerült felelős döntéseket meghoznunk. A kezdeményezés azért nagyon jó, mert az olvasást teljesen természetessé teszi, és a megállóban történő várakozást izgalmasabbá varázsolja.”

A novellapályázat 2019. évi nyertesei:

1.helyezett: Magyar Csaba a Házikedvenc c. művével, 2.helyezett: Dizseri Barnabás Minden oké? c. írása, 3.helyezett: Pölczmann Péter tollából a Várandósságmenedzser férfiaknak

A tavalyihoz hasonlóan a zsűri idén is kiosztott egy különdíjat: az elismerésében Baki Dániel Megálló című írása részesült.

Az eredményhirdetésen az első három helyezett és a különdíjas pályaművét Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész olvasta fel.

A JCDecaux közönségszavazást hirdet a novellaíró pályázathoz kapcsolódóan. A szavazatokat a zsűri által kiválasztott 20 legjobb novellára lehet leadni, melyet kizárólag online, a novellaíró pályázat weboldalán 2019. június 26 és 2019. július 9-e déli 12 óra között lehet megtenni. A legtöbb szavazatot kapott novella szerzője közönségdíjban részesül.