Blackphoenix 
Egy rendkívüli program előkészületei vették kezdetüket november 8-án; John Fosse Alvás című drámájának olvasópróbájára gyűlt össze a színészgárda, akik Magyarországon első alkalommal keltik életre a darabot. Mivel a hazai ősbemutatóhoz egy nemzetközi szakmai workshop és a folyamatról szóló dokumentumfilm elkészítése is tartozik, a program kivitelezése komoly csapatmunkát igényel – az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület partnerei, a Pesti Magyar Színház, a Magyar Írószövetség, a Skandináv Ház Alapítvány és a Theatrum Scholae Alapítvány közös erővel vesz részt az Alvással kapcsolatos munkálatokban, a projekt támogatói pedig az EGT Alapok és a Norvég Alapok.
Deres Péter dramaturg, aki egyben a darab fordítója is, bevezetésképpen mesélt egy kicsit Fosse munkásságáról még az olvasópróba előtt. Így megtudhattuk, hogy a szerzőt olyan határozottan húzta a dráma felé a szíve, hogy 1983-ban rögtön ebben a műfajban tűnt fel, ellentétben a legtöbb íróval, akik először a próza világában kezdik el bontogatni a szárnyukat. Fossénak azonban nem kellett sokat kísérleteznie, mire megtanult repülni. Ötven színdarabot írt már, amelyet ugyanennyi nyelvre fordítottak le, és nagyjából ezer előadást éltek meg a munkái. Az Alvást 2006-ban az év legjobb drámája-díjra jelölték, emellett Fosse neve a Nobel-díj esélyesei között is mindig ott szerepel. Ám a legnagyobb elismerést, amelyet a drámaíró elnyert az, hogy Grottenben, a norvég királyi rezidencián alkothat.
Ezután kaptunk némi bepillantást abba a díszlet-és látványvilágba illetve jelmeztervekbe is, amelyeket Kovács Yvette Alida a színpadra álmodott. Azok akik azt hinnék, hogy a külső elemek elsikkadnak egy olyan darabban, amelynek egyedüli színtere ugyanaz a lakásbelső, és amelynek szereplői a nézői képzeleterő megmozgatásának érdekében névtelenek maradtak, bizony nagyot tévednek. Itt a tárgyak a levegőben lebegnek, ravaszul rájátszva arra az abszurd elbeszélésmódra, amelyben az idősíkok kényük-kedvük szerint fonódnak egymásba, a különböző pasztellszínben világító neonruhák pedig némi támpontot adnak a szereplők, a két házaspár különböző életkorú énjeik megkülönböztetéséhez. A sci-fibe illő kronológiának köszönhetően ugyanis – bár csak négy főszereplőnk van -, mégis egész színészgárdára van szükség a szereplők életre keltéséhez, amely Gáspár Kata, Takács Géza, Móga Piroska, Horváth Illés, Csőre Gábor, Hámori Ildikó, Benkő Nóra, Pavletits Béla és Szatmári Attila feladata lesz majd.
A bemutatónak szánt három jeleneten – fogódzkodókként szolgáló neonruhák hiányában – Lengyel Ferenc rendező kalauzolt minket végig. Egy idősebb és egy fiatalabb házaspár egymásra montírozott életképei elevenednek meg előttünk, akik ötven év különbséggel ugyanabban a lakásban élnek. Főhőseink teljesen különböző problémákkal küzdenek; az idősebb párból a nő agyvérzése miatt fokozatosan lebénul, és amíg férje gondoskodik róla, a mélységes szeretet megnyilvánulásait látjuk náluk, velük ellentétben pedig a fiatalabb pár az együtt töltött évek során az elhidegülés és eltávolodás folyamatán megy keresztül, ráadásul ebben az állapotukban ellenállás nélkül férkőzik be közéjük egy harmadik fél. Mindemellett a paradox időkezelésnek köszönhetően – amelyet Vecsei László zenéje varázsol még misztikusabbá -, a szereplők összefutnak saját múltbéli vagy leendő (?) önmagukkal is, így lassanként megfogalmazódik az a lényegi kérdés is, hogy ki kit álmodik.
Ám Lengyel Ferenc mégsem a lételméleti dimenziót emelte ki, mint a legfontosabb dolgot, amelyről a darab szól, hanem a szerelmet. Ennek a megközelítésnek az alapján az első pár kapcsolatát látva azonnal Michael Haneke 2012-es filmjére asszociáltam – mint kiderült, egy rugóra járt az agyam a rendező úréval. Az olvasópróba végén ugyanis a Szerelemből láthattuk a két legerősebb jelenetet, amelyek a leghűebben tükrözik azt a teljes mértékben feltétel nélküli érzelmet, amely az Alvás főhőseinél is megjelenik. Az egymástól távolodó pár életképeivel összemontírozva pedig még inkább felértékelődik az első pár között élő, kristálytiszta szeretet.
Ezt az érzelmi és intellektuális világunkat egyaránt megmozgató darabot április 8-én láthatja először a közönség. Ugyanezen a napon megrendezésre kerül egy nemzetközi szakmai workshop is, amelyen a kortárs norvég dráma, próza és líra egy-egy kiemelkedő képviselője fog részt venni, és amelyen – remélhetőleg – Jon Fosse is jelen lesz majd. A norvég szerzők mellett a témával foglalkozó magyar szakemberek ismertetik a kortárs norvég dráma, próza és líra hazai adaptációs lehetőségeit. A workshopról és az Alvás színpadra állításának folyamatáról szóló 50 perces dokumentumfilmet pedig minden érdeklő megtalálhatja majd online.
