Amikor az elképzelések valósággá válnak – Interjú a Kék róka című film díszlet- és jelmeztervezőjével, a MATE oktatójával

Gödöllő, 2022.03.21. – Herczeg Ferenc Kék róka című darabja a múlt századelő írójának egyik legsikeresebb, ma is gyakran játszott műve. Nem véletlenül népszerű még ma is, hiszen a férfi-nő viszony – a szerelem, a kompromisszumok, a házasságon kívüli kapcsolat, a válás – örökké aktuális problémáit boncolgatja. A színpadi műből filmadaptáció készült Pacskovszky József rendezésében, amit a közönség a megújult Duna Televízió műsorán láthatott először január közepén. A produkciónak MATE-s vonatkozása is van: a tévéfilm díszlet- és jelmeztervezője Bozóki Mara, a Rippl-Rónai Intézet egyetemi docense volt. Az Egyetem munkatársát a látványos munkák mögötti feladatokról és a szakmájáról kérdeztük.

Hogy jött a felkérés a Kék róka díszlet-jelmez tervezésére? Dolgozott már filmeken előtte is?

Pacskovszky József rendezővel – akitől a felkérés érkezett – 2001-óta folyamatosan dolgozunk együtt, így tervezőként ebben a munkában is számított rám. A közös filmek közül – a legfrissebb munkánk mellett –, emlékezetes számomra a Boldogság színe c. játékfilm, amelyért a Houstoni Nemzetközi filmfesztiválon (2004) a legjobb látványtervezőnek járó Arany Remi díjat kaptam.

Mi volt az alapkoncepció a Kék róka esetében? Adta magát a kor, esetleg más gondolat mentén haladt az ötletelés, amikor a film képi világáról volt szó?

A forgatókönyv elkészítése során megőriztük az eredeti dráma fordulatait, ám az egy helyszínen játszódó történetet látványosabbá tettük külső helyszínek bevonásával. A cselekményt a századelő helyett a két világháború közti időszakba helyeztük: egyrészt azért, mert ekkor a női egyenjogúság már sokkal erősebben megnyilvánult, valamint azért is, mert látványvilágban sokkal hatásosabbak lehetünk: a harmincas évek Budapestjének megidézése, a jazz térhódítása, az utolsó békeévek modernitása izgalmasabb háttér ehhez a történethez.

A képi világ megteremtéséhez – amely magában hordozza a nyári, budai villanegyed levegősségét, a Balaton mediterrán szépségét, a nyári női ruhák áttetsző lebegését –, építettünk a színdramaturgiára: a pasztellszínek közé erős színfoltokat helyeztünk, azzal is drámai erőt adva a képnek. Eredeti külsőkben és belsőkben forgattunk, nem pedig műteremben – átlátásokkal, nagy mélységélességgel.

Kosztümös filmeknél hogyan kezdődik a munka? Megszületik egy kép a díszlet- és jelmeztervezőben, miután elolvassa a forgatókönyvet, vagy sok kutatómunkát igényel a feladat a részletek miatt?

Gyakorló tervezőnek már van annyi tapasztalata, hogy az adott kor stílusában tájékozódni tudjon. Jómagam föl szoktam frissíteni a korról bennem élő képet az esetleges új kontextus kialakítása vagy pontosabb részletek tanulmányozása végett. Az előkészítési szakaszban a tervező elolvassa a forgatókönyvet, egyeztet a rendezővel és az operatőrrel a kialakítandó látványvilágot illetően, majd elkészíti a terveket.

Természetesen a jelmeztervek a szereposztásnak megfelelően alakulnak. Ezek előzetes összeállítása után elkezdődnek a színészekkel a ruhapróbák, mire kialakul a végleges „ruhatár”. A forgatási helyszínek kiválasztását terepszemlék előzik meg. A forgatási helyszínen való munka, esetleges átalakítások, a berendezés már azt követően történik, hogy a helyszínt kiválasztottuk. A látványtervező munkája a tervezést követő gyártási periódusban már abszolút csapatmunka: a végeredmény jelmezkivitelezők, szabászok, öltöztetők, illetve filmes építészek, berendezők közös munkája.

Hány forgatási helyszín volt jelen esetben? Hány helyre és személyre kellett összesen megálmodnia a díszletet, illetve a jelmezt?

A belső helyszíneket – lakások, aukciós ház, jazzklub, előadóterem, vívóterem –, Budapesten, a balatoni villát Csopakon, a külső helyszíneket, utcákat Budapesten a budai Várban vettük föl. A főszereplőknek (6 fő) és az epizódszereplőknek (30 fő) jelenettől függően több ruhája is volt, a statisztáknak is (50 fő) jellemző jelenetenként változott a megjelenésük.

Mi volt a legnagyobb kihívás?

A kihívást általában a forgatás alatt adódó váratlan helyzetek adják, amelyek néha kalkulálhatók ugyan, de okozhatnak meglepetéseket. Úgy, mint például időjárás a balatoni külső helyszínen. Ha például a várt napsütés helyett hűvösebb az idő és borongós az ég, akkor az operatőrnek más fényviszonyokhoz kell alkalmazkodni, és a ruhás szekciónak melegebb ruhákkal is föl kell készülnie.

Honnan szokták ilyenkor beszerezni a rég letűnt korok ruháit, bútorait?

A ’30-as évekbeli ruhák főbb jellemzőinek megőrzésére törekedtünk – keverve olyan mai darabokkal, amelyek a kor stílusába beilleszthetők. A korabeli ruhák lelőhelyei a különböző jelmezraktárak, de gyártattunk is jelmezeket. A bútorok, kellékek esetén ugyanez a helyzet.

Melyik a legszebb része a szakmájának?

A legszebb, amikor az elképzelés megvalósul; az általunk elképzelt karakterek megelevenednek és a tér működni kezd. Nem a valóságot adjuk vissza, hanem annak elemelt változatát.

Mit szokott mondani a hallgatóknak? Hogyan motiválja őket a szakma iránti szeretetre?

Mivel a szakmánk rendkívül sokrétű, nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy lehetőleg minél több ágazatát megismerjék a hallgatók, ki tudják választani, mely terület érdekli őket leginkább. A műteremben való kreatív tervezői munkát ezért színházi és filmes szakmai gyakorlattal, rövidebb tanulmányutakkal egészítjük ki. Aki művészeti területen kezdi el tanulmányait, ott a belső késztetés általában adott, ezt támogatjuk és fejlesztjük, hogy önállóan gondolkodó, egyéni látásmóddal rendelkező, igényes alkotókká érjenek. Segítünk megalapozni, hogy a hallgató a szakmánkon belül a személyiségének, tehetségének megfelelő részterületen helytálljon.

Mennyire kell kitartónak lenni ezen a területen, mik a legnagyobb kihívások?

Az, hogy valaki tehetséges és jól képzett, az az alap. Azoknak, akik hosszú távon terveznek, „bírniuk kell a gyűrődést”. A hosszabb, intenzív munka váltakozhat olyan időszakokkal, amikor nincs vagy kevesebb a munka – ezekre a váltásokra föl kell készülni és a kezelésükre érdemes egyéni stratégiát kialakítani. Emellett – mivel ez csapatmunka –, meg kell tanulni a munkatársakkal empatikusan kommunikálni.

Mekkora az átjárás a filmek és színház között?

 
A szakunkon folyó oktatás mindkét területre fölkészít. Tapasztalatom szerint, aki színházi területen dolgozik olykor elkalandozik a mozgóképes világba. Aki filmben kezd el dolgozni és ott folyamatosan van feladata, kevésbé kerül színházközelbe.

Ön szerencsésnek mondhatja magát, hiszen mindkét területen dolgozik, felkérésre. Hol láthatjuk legújabb filmes munkáját a közeljövőben?

A Kék róka című filmet a júniusban megrendezésre kerülő Magyar Mozgókép Fesztiválon, Veszprémben fogják vetíteni, később pedig a Duna TV-n látható lesz látható. Értesüléseim szerint több online streaming platformra is felkerül, melyről jelenleg még tárgyalások folynak.

Portréfotó: Hübner Dorka
Jelenetfotók: Fotók: Hortobágyi Júlia Forrás: Megafilm