Bayer Ilona Anyós lettem Japánban saját élményein alapuló könyve Hétköznapok a Felkelő Nap országában alcímmel jelent meg.
Bayer Ilona meghatározó alakja a magyar televíziózás történetének. Pályafutását 1967-ben a Magyar Rádió és Televízió Szolnoki Stúdiójában kezdte riporterként. Számos hír- és portréműsorban dolgozott a Magyar Televíziónál. Ő volt a rendszerváltás éveiben a „CNN típusú” híradó egyetlen női műsorvezetője, majd olyan emblematikus műsorok alkotója, mint a Stúdió – Kulturális magazin, az Ablak című belpolitikai magazin, a Mélyvíz – értelmiségi vitaműsor, a Napzárta, a nagysikerű Civil kurázsi, és a Zöldövezet című környezetvédelmi sorozatok. A televíziós műsorok mellett neves művészekről készített portréfilmeket, alapítója volt a Magyar Festészet Napjának, és ma is tevékenyen dolgozik különböző civil szervezetekben. Publicisztikái, művész portréi, interjúi magazinokban, és könyv formájában is megjelentek.
Bayer Ilona, az Anyós lettem Japánban – Hétköznapok a Felkelő Nap országában című új könyvét két évvel ezelőtt kezdte írni személyes tapasztalatai alapján, majd élményeit interjúkkal, kultúrtörténeti és társadalomismereti anyagokkal és csodálatos fotókkal egészítette ki. Izgalmas, értékes és átfogó kötet született, amely a Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány kiadásában jelent meg. A könyv tisztelgés a Magyar-Japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója előtt is.
A szerző előszava (részlet):
„Induljunk nagy útra a Felkelő Nap országába! Hogy könyvem végére érvén ne csak a néhány szavas sztereotípiák jussanak eszükbe, mint gésák, szamurájok, szaké, műszaki csodák, hanem az is, vajon mi segített a japán népnek abban, hogy a II. világháború legnagyobb veszteseként mára a világ harmadik legfejlettebb országa lehessen az övék.”
Orbán György ajánlása (részlet):
„Szélvész kisasszony – ezt a nevet kapta kollégáitól BAYER ILONA, a rendszerváltás TV Híradójának egyetlen női műsorvezetője. Okkal és joggal: a mindig hatezres fordulaton pörgő újságíró bármikor képes volt – és mind a mai napig az – egyszerre öt dologgal foglalkozni, vágni, alámondani, aláfestő zenét keresni, telefonálni, szervezni, ha kell, veszekedni – mindeközben létezni, gyerekeket nevelni, mindenkin segíteni, korlátozhatatlan életéhségét, végtelen kíváncsiságát minduntalan kielégíteni. Aztán egy Japánban történt forgatás, melyre középső gyermeke, Petra (akkor még) kislánya is elkísérte, megfordította mindkettejük életét: Petra – immár felnőttként – Japánban találta meg élete párját, ő pedig 10 ezer kilométer távolságból lett anyós és nagymama. A szerző nem véletlenül tekinti e könyvet élete egyik legfontosabb munkájának. Az Anyós lettem Japánban pontosan olyan, mint Bayer Ilona maga: sokszínű, közléseiben egyszerre személyes és általános érvényű, gyermekien kíváncsi és felnőtten igényes, megértő, sokszor boldog, sokszor szomorú, mindig továbbgondolásra késztető – és végtelenül szerethető.”
Gondolatébresztő idézetek a kötetből:
„Ismert tény, hogy Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. A lakosság mintegy 98 százaléka írástudó. Ez az egyebkent sokszor joggal szidott oktatási rendszer olyan kivételes eredménye, amelyet egyetlen fejlett európai ország sem tudott elérni. Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, 2030 körül például egy holdbázist kívánnak létesíteni. Fejlettségéhez képest azonban valamiben az ország igencsak hátul kullog. Es ez az emancipáció! Az erős tradícióknak megfelelően a nő a Felkelő Nap országában jellemzően ma is csak a másodvonalban létezhet. Ha pedig férjhez megy, megbízhatatlan munkaerőnek minősitik, mert várhatóan gyereket szül.
Ugyanakkor az utóbbi években már több nő dolgozik igazgatóként, politikusként, elismert vezetőként. A mai lányok egy része azonban nem kíván magának ilyen életet. Ők a lázadók… „
„A feudális Japán nem az esélyegyenlőségről volt híres. Ki gondolná, hogy ebben a vérgőzös korszakban a nők együtt harcolhattak a férfiakkal, vagyis nem kevés női szamuráj is létezett. E társadalmi normákkal szembemenő nők egyike volt a legendás Tomoe Gozen. Történetében kevés a biztos pont, abban azonban egyeznek a beszámolók, hogy mind szépsége, mind harci képességei messze földön híresek voltak. Tomoe Gozen ugyanis nem csupán női szamuráj volt, de a szamurájok között is a kivételes képességű elitbe tartozott.”
„Az iskolaelhagyás súlyos ifjúsági deviancia Japánban. A jelenség azonban nagymértékben eltér attól, amit a magyar pedagógia csavargásnak vagy iskolakerülésnek nevez. A megjelenési formája is meglehetősen egyedi. A japán iskolaelhagyó gyermekek sok esetben levelező iskolában, vagy otthon, magántanár segítségével folytatják a tanulást. Ezek a gyerekek csak az iskolát, mint oktatási intézményt hagyják el részlegesen, vagy végleg, de nem a tanulást. Fontosnak tartják, hogy akár egyetemi végzettséget is szerezzenek és visszataláljanak a társadalomba.”
A „lebegő világ” szerelmespárjai, avagy a japán Káma-Szútra: a sungák. „A szépséges fametszetek erősen erotikus tartalmú jeleneteket ábrázoltak, és szexuális tankönyvként szolgáltak a fiatal, tapasztalatlan feleségek, lányok és fiúk számára. Magasrangú szamuráj klánokban szokás volt nászajándékként adni, az új páncélba pedig az elkészítés utolsó aktusaként egy-egy sungát helyeztek. Ebben az esetben talizmánként szolgáltak, erősítették és védték a katonákat a csatamezőn.”
A szerző ajánlása (részlet):
„Ajánlom e könyvet Noéminek, Naotonak és Marinnak, kikre oly sokat vártam, s akik születésük óta fajóan hiányoznak nekem. Kis „szamurájom” különösen, hisz őt évenként csak egyszer ölelhetem meg. Nem lehetek igazi nagymamátok, pedig nagyon szerettem volna az lenni… De közben nagyot változott a világ, s ez nem kedvezett az álmaimnak. Egy fészekmeleg nagycsalád, ahol békés, egymást féltő szeretetben élnek a felnövekvő kisdedek a lassan távozó öregekkel. Ezt a szép körforgást hirtelen viharként elfújta a XXI. század újkori népvándorlása.”
Anyós lettem Japánban – Hétköznapok a Felkelő Nap országában
Szerző: Bayer Ilona, Szerkesztő: Osváth Sarolta, Design: Gábor Enikő, Japán szaklektor: dr. Vihar Judit. Kiadó: Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány, 2019.