Fráter Zsuzsanna 
forrás: Lira.hu
Báthory Erzsébetet, a „vérgrófnőt” az egész világ ismeri. Alakja számos képzőművészeti, irodalmi alkotás és film ihletője. Habár a történészek az állítólagos véres tettei mögött ma már koncepciós pert gyanítanak, a róla szóló legendák még ma is tartják magukat, és a legtöbb művészeti alkotás, mint szadista gyilkost ábrázolja. Nem kivétel ez alól Lana Popović legújabb regénye, a Véres grófnő sem. A Szerbiából származó, amerikai írónő történelmi-misztikus regénye magyarul Moldova Júlia fordításában a Menő Könyvek gondozásában jelent meg.
Mindig érdekelt a tragikus sorsú, sokszor elátkozottnak tűnő Báthory család története, és közülük különösen Báthory Erzsébet alakja. Sok történelmi cikket, irodalmi művet olvastam, filmet néztem róla, és nagyon megörültem, amikor megláttam Lana Popović Véres grófnő című művét. Remek ötletnek tartottam egy Báthory Erzsébetről szóló YA regényt, hiszen a grófnő titokzatos alakja, a róla szóló horrorisztikus történetetek, mind kiváló alapot biztosítanak egy izgalmas ifjúsági regényhez. Összességében a kötet nem is okozott csalódást, azonban némi hiányérzetet mégis hagyott bennem.
A történet főhőse Darvulia Anna, az egyszerű falusi lány, kinek anyja bábaként dolgozik, ő pedig besegít neki. Anna alacsony származása ellenére szépségével és a gyógyításban való jártasságával felkelti Báthory Erzsébet figyelmét, és az udvarba hívja. Az ambiciózus Anna számára maga a megvalósult álom a grófnő személyi szolgálójává válni, messze a nyomortól és a szolgálók világától. Erzsébet férje, Nádasdy gróf egyre többet van távol, Anna pedig egy közelebb kerül a grófnőhöz, és válik igazi szövetségesévé. Legalábbis azt hiszi… amikor a véres grófnő őrülete egyre egyértelműbbé válik, rájön: ő valójában fogoly, nem pedig barát.Anna tudja, csak idő kérdése, és a Vérgrófnő ellene fordul.
Lana Popović Báthory Erzsébete a rémtörténetek alakja. Azonban Erzsébet szadista hajlama, ördögi praktikái fokozatosan derülnek ki, Lana Popović gyönyörűen építi fel Báthory alakját, és példa értékű az általa levezetett negatív személyiségfejlődés. Ugyanilyen jól építi fel, majd bontja le Anna rajongását is a grófnő iránt. Tökéletesen bemutatja, hogyan teszi a rajongás vakká az embert a baljós jelekkel szemben, hogyan képes felmenteni valaki a szeretett személyt még a legsúlyosabb bűnökkel szemben is. Annánál is láthatunk egyfajta negatív karakterfejlődést, bár nála nem viszi végig a folyamatot az írónő, hanem az utolsó pillanatban behúzza a féket, és végül Anna újra visszakerül a pozitív hősök közé. Ez azonban nem igazán tesz jót a regénynek, a végkifejletet így nem éreztem igazán hitelesnek. Ettől függetlenül a két karakter bemutatását, jellemzését remeknek éreztem.
A történet cselekményének alapját a Erzsébet szadista hajlamainak egyre fokozódó kibontakozása és egyre vadabb tettei adják. A tragikus végkifejlet így tulajdonképpen borítékolva van, Erzsébet bukása elkerülhetetlen. Ami azonban zavart, az a bukás módja, és Anna büntetésének elmaradása. Egyrészt ugyanis Anna, ha akarata ellenére is, de Erzsébet bűntetteinek részesévé válik, sokáig tétlenül nézi Erzsébet tébolyát, sőt, aktívan részt vesz szadista játékaiban, csak a legvégén, saját épségének és szeretteinek fenyegetésekor fordul a grófnő ellen. Így csupán önös érdekből akar véget vetni Erzsébet rémtetteinek, ami erkölcsileg semmiképp nem elfogadható. Ezért ahhoz, hogy a „kizökkent világrend” újra helyreálljon, Annának valamilyen formában szintén bűnhődnie kellene. Másrészt pedig Erzsébet bukását olyan formában, amilyet a regény végén Lana Popović alkalmazott, nem igazán tartom hitelesnek. Nem hiszem, hogy egy olyan személyiség, amilyet az írónő felépített, saját önszántából, bármilyen fenyegetés vagy zsarolás hatására önként vallana önmaga ellen.
Fontos megemlíteni még a regény nyelvezetét, ami különleges atmoszférával ruházza fel a történetet, Lana Popović erős képeket használ, szereti a különleges jelzőket, amitől a regény nyelvezete egészen líraivá válik, amellett, hogy közérthető, gördülékeny és olvasmányos marad.
Összességében a Véres grófnő érdekes, egyedi regény, ami narrációstechnikájával, erős karakterközpontúságával képes megszólítani a fiatal olvasókat, ráadásul az LMBTQ téma megjelenítésével kortárs problémákra is reflektál. Ráadásul a regény karakterábrázolását kiemelkedőnek tartom.
