Cziczó Attila első színpadi művét vette újra repertoárjába a FÉM Art’s & Café, amelynek kérdésfelvetései most is aktuálisak. A híressé és sikeressé válás vágya minden fiatalt megérint. Bizakodunk, hogy hamarosan újra látható lesz a FÉM Színházban a darab.
Gyerek vagy karrier?
Cziczó Attila harmadszor vitte színpadra saját művét, a FÉM-et. A karrier kontra gyermekvállalás kérdését feszegeti ez az abszurd darab. Aktuálisabb talán, mint a több évtizeddel korábbi bemutató idején ez a téma, mert ma sok ember ezt a két dolgot – karrier vagy gyerek – nem tudja egymás mellett elképzelni. Az életút két végletes lehetőségének tekinti a gyermekvállalást és a hivatásban való kibontakozást.
A darab párhuzamosan megmutatja – egy fiatal, majd idősödő pár életének 18 évén keresztül – mind a két lehetőség kimenetelét. Nem árulok el azzal nagy titkot, hogy mind a két variációban a boldogtalanság és az elhidegülés lesz a vége a párkapcsolat szempontjából. Nem azért, mert egyik élethelyzetet sem lehetne jól kezelni, hanem azért, mert a pár mindkét tagjánál előbbre van az egoizmus és az önsajnálat, mint az egymásra való odafigyelés, és – milyen egyszerű – a szeretet.
Abszurd valóság
Cziczó Attila maró iróniával szembesít minket azzal a jelenséggel, hogy a korunk embere nem akar érzelmileg hosszú távon elköteleződni, és nem akar ténylegesen felelősséget vállalni a tetteiért, és a másik emberért. Megjelennek a darabban azok a szülőktől hozott negatív minták is, amelyeket ha nem küzd le az ember, akkor továbbviszi a párkapcsolatában és a gyermeknevelésében.
Cziczó Attila által megírt és színpadra vitt párbeszédek, monológok nagyon élők, érzékletesek és sok humorral, iróniával színezik a sokszor húsbavágó mondanivalót. A FÉM című előadás sűrűn változó, laza jelentek fűzére, amelyek végül egységé állnak össze. Nincs üresjárat, nem enged a feszültségből és a szórakoztatásból. Egymást követik a remek írói és rendezői ötletek, Jendrics Anikó jelmezei pedig jól erősítik a darab abszurd jellegét.
Korunk hősei
Miklós Zsófia a pár egyik tagjának szerepében „korunk hősének” egyik nőtípusát formálja meg, aki mindkét variációban elégedetlen, és végül elsárkányosodik. Természetesen az is kell ehhez a folyamathoz, hogy a nő az egyik esetben sem érezheti azt, hogy támaszt nyújtó, igazi férfi van mellette. Miklós Zsófia érzi az árnyalatokat, és hol drámaian, hol parodisztikusan alakítja Lola szerepét.
Kolnai Kovács Gergely szintén egy gyakori férfialakot mutat be a pár másik tagjaként; az önbizalomhiánnyal küzdő, akaratgyenge, folyamatos kompenzáció csapdájában vergődő szintén „korunk hőse” típust. Kolnai Kovács Gergelynek nagyon határozott a színpadi jelenléte, a FÉM Színház kisméretű terében fokozottan erős hatást fejt ki tehetségével.
A meg- és a meg nem született kislány, Stella kettős szerepében Németh Viktória úgy játszik, mint egy érett színésznő. Ő a feltétel nélküli szeretet egyedüli képviselője az önzően és öntörvényűen viselkedő felnőttek világában. Megható természetességgel és tisztasággal alakítja ezt a fontos szerepet.
Andai Katit szerencsére intenzíven foglalkoztatja Cziczó Attila, ezért a FÉM Színház előadásaiban meggyőződhetünk sokszínűségéről, ez esetben a csak magával törődő nagyszülő alakjában. Andai Katinak valamennyi gesztusa tele van humorral, iróniával, lazasággal.
Cziczó Attila magára osztotta a fiatalságot hajszoló másik nagyszülő szerepét. Cziczó Attila – nem csak írásaiban – hanem a színpadon is maga az abszurd, amely a zsigereiből árad. A színészi játéka olyan, mint amit üzenni szokott darabjaival: vegyük komolyan az életet, de azért ne nagyon.
Időtlen időkig?
A FÉM című előadás fontos emberi értékek kihalására figyelmeztet. Előfordulhat, hogy sok néző találva érezi magát, de közben mégis ad a darab feloldozást, mert a tökéletlen embert úgy mutatja be, hogy a figurái – esendőségükkel együtt – szerethetőek.
Van rá esély, hogy Cziczó Attila a későbbiekben negyedszer is „leporolja” majd első színpadi művét, mert nem fog veszíteni aktualitásából.
Értékelés: 8,5/10