Ben Hall legendája egy igazi westernfilm, annak minden jó és rossz zsánertulajdonságával. A Zsigmond Vilmos Filmfesztivál utolsó versenyprogramja több, mint két órás volt, mégsem vesztettük el egy percre sem az érdeklődésünket iránta.
Sajnos egyetlen díjat sem nyert el, ám ez nem jelzi a film értékét. Sokkal jobban leírja az a tény, hogy mikor véget ért a film, a fesztivál ideje alatt megismert szakmabeli emberekkel, értékeit tekintve egy véleményen voltunk.
A történet röviden annyi, hogy Ben Hall Ausztrália egyik legkeresettebb bűnözője, ennélfogva szeretne megpattanni az országból. Azt hihetnénk, hogy egy tipikus anti-hős sztorihoz van szerencsénk, de ez ennél bonyolultabb.
Igaz Ben Hall egy rabló, de pályafutása alatt egyetlen embert sem ölt meg, így ő foglalkozása ellenére mégis a film pozitív hőse. Ellenfelei hiába állnak a törvény oldalán, negatív szereplőkké vállnak, akiket a néző őszintén képes megutálni.
Társai a bajban az őrült Gilbert és a fiatal, frissen a csapatba került Dunn. Ők ketten már közel sem olyan ártatlanok, mint Hall, hiszen mindkettőjük lelkén emberek életei száradnak, mégis még értük is végig szurkolunk a filmben.
Leírásom alapján azt lehetne gondolni, hogy a karakterek elnagyoltak, ám ennek éppen az ellenkezője igaz;. nagyon is kidolgozottak. Dunn csupán egy véletlennek és tapasztalatlanságának köszönheti, hogy gyilkos vált belőle. Lelkiismeret furdalásánál csak a szerelme iránti érzések erősebbek, ezért a fiatal bűnöző közel kerül a nézők szívéhez. Gilbert viszont egy igazán ijesztő bohóc, de pontosan a nárcisztikus és harsány jelleme miatt válik ő a másik kedvencé. Ám az ő őrületének is vannak határai, ok nélkül ő sem öl. Sokkal szívesebben keveredik egy kocsmai ökölharcba, mintsem hogy lövöldözzön, mert a valósággal sosem vesztette el teljesen a kapcsolatot.
A forgatókönyv szerinti karakteralkotáson kívül a színészeknek is jár a dicséret, hiszen ők voltak azok, akik játékukkal életre keltették őket. Elsőre Jamie Coffa alakítása, mint Gilbert talán ripacskodásnak tűnik, idővel viszont beleszeret az ember abba a bolondos kacajba, ami fel-fel csendül a bolond bandita szájából. Jack Martin pedig, mint címszereplő nehéz feladat elé volt állítva, hiszen úgy kellett érzelmeket megjeleníteni, hogy mellette megmaradjon egy vérbeli, érzelemmentes westernhősnek.
Ezeken kívül megemlíteném még, hogy szinte az egész film a vadonban játszódik. Szinte csak külsős képekkel operáltak a filmben, aminek köszönhetően rengeteg tájképet vetítettek elénk, még az akciók közben is.
Értékelés 80/100 (Ahogyan az elején írtam, A Ben Hall legendája egy igazi western, a műfaj hibáival együtt. A karakterek bár mélyek, mégis kicsit klisések. Ennek ellenére egy fordulatos, látványos és izgalmas filmhez volt szerencsék, aminél sajnáljuk, hogy nem kapott díjat a filmfesztiválon.)
Mafab: N/A
IMDb: 6.3/10