Zsófia Rátkai 
A több, mint 18 éve Magyarországon élő angol David Bailey első könyve nem kis vállalkozás, melynek eredményeképp november végén megjelent az Aranycsapat történetének vaskos kötete. A könyvben igen olvasmányos keretbe foglalva váltja egymást a magyar futball és a magyar történelem, és talán picit a fikció és a valóság is. A mű ugyanis hihetetlen részletességgel mutatja be az Aranycsapat tagjainak életét és pályafutását, ami sport nyelven szólva bravúros teljesítmény. A szerzővel ehhez méltó helyen, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum Puskás Aréna Látogatóközpontjában ültünk le beszélgetni, ahol a könyvét ért kritikákra is volt alkalma reagálni.
Corn and Soda: Az eddigiekben ökölvívásról és futballról írt cikkeket, valamint a Crystal Palace angol futball csapat rajongói magazinjában publikált. Mi indította egy olyan könyv megírására, amely messze meghaladja eddigi munkáinak terjedelmét, fajsúlyát?
David Bailey: Mindig nagyon sokat olvastam a fociról, régen, és most is, és nagyon érdekelt az Aranycsapat kialakulása, azonban angolul nincs róla könyv. Nem tudtam sehol olvasni róluk, ezért elkezdtem kutatni. Puskásról volt egy angol nyelvű könyv, 1953-as, magyarról fordították. A kommunista időszak kiadványa, tartalma ennek megfelelő. A későbbiekben jelent meg Puskásról egy angolul írt könyv. De Cziborról, Kocsisról semmi, interneten sem. Kíváncsi voltam, és könyvtárakban, könyvesboltokban kezdtem keresgélni. Rengeteget olvastam. Ekkor jött az ötlet. Először apránként szedtem össze az információkat, közben dolgoztam is, megszületett a kislányom is, ment az élet, ezért ez 10 évig tartott.
C&S: Számos kritika érte Önt a könyvben található pontatlanságokkal, hibákkal kapcsolatban, és nem igazolt, sehol nem olvasható feltételezéseket tulajdonítanak magának, legyen az történelem vagy futball. Mit szól ezekhez?
Az Aranycsapat története, Helikon kiadó, 2018, 540 oldal, 4999 Ft
DB: Nagyon gyorsan kezdtem el a könyvet, és szakemberrel a kelleténél kevesebbet kommunikáltam, mert tartottam tőle, hogy más is kedvet kap a könyv megírásához. A magyar történelmet csak olvastam, nem voltam ott, nem is éltem még akkor, de valahogyan le kellett írnom a közönségnek, tolmácsolnom kellett, amit én olvastam és úgy próbáltam összerakni a töredékeket, mint egy történetet. Azt akartam, olyan legyen, mint egy story. Nem akartam bántani senkit, de az igazságot akartam leírni. Az Aranycsapat is egy focicsapat volt, mint bármelyik másik, amelyben volt veszekedés. Nem akartam szépíteni. De előfordulhattak benne pontatlanságok, és történelmi félreírások. Most márciusban angol nyelven is megjelenik a könyv, már a hibák kijavításával.
C&S: Puskás Ferenc a magyar futball történelem legnagyobb alakja. Stadion, iskola, akadémia, látogatóközpont, utca őrzi a nevét. Kiállítások szólnak róla szerte a világban, a FIFA 2009-ben díjat alapított az emlékére, amelyet minden évben a legszebb gólt szerző játékos kapja. Ismerik őt a mai Angliában?
DB: Idősebbek ismerik, fiatalok közül csak, aki nagyon jártas a fociban, az tudja, ki volt ő. Sokan azt hiszik, spanyol volt, a Real Madrid miatt, ahol 1958 és 1967 között játszott, és kupagyőzelmek mellett négyszeres spanyol gólkirály volt.
C&S: Az 1953-as 6:3, majd az azt követő 7:1-es angol vereség mennyire él a mai angol futball tudatban?
DB: A 6:3 közismert, nem véletlenül nevezik az évszázad mérkőzésének. A 7:1 kevésbé. De mégis akörül datálják az angol futball felemelkedését. Jött egy kor, amikor felfelé kezdett ívelni az angol foci, és ez még ma is tart. Azután a két vereség után sok minden gyökeresen megváltozott.
C&S: A magyar futball ellenben 1978-80-ig szép eredményeket ért el. Majd egyre kezdett lemaradni a nemzetközi mezőnytől és még ma sem igazán tudunk felmutatni büszkeségre okot adó eredményeket. Minek tulajdonítja a magyar futball sikertelenségének okát?
DB: Azt gondolom, hogy ha egy közép-európai liga létezne, az sokkal hatékonyabb lenne, mint pusztán hazai bajnokságbeli mérkőzéseket rendezni. Ausztria, Szlovákia, Csehország mind nagyon jók. Pl. egy Fradi- Bratislava meccs! Nem rossz a magyar foci, csak a nagy focisták hiányoznak most. Boxban is ott volt Papp Laci, előtte, utána senki. Teniszben most ott van Babos Tímea, előtte régen volt ilyen nagy siker. Géniusznak Ronaldo vagy Messi számít, ilyen most magyarok között nincs. Vagyis, nyilván most is van egy Puskás valahol, mondjuk egy kis faluban, nem lehet tudni. Az is nehéz, hogy Marco Rossi ugyan itt van, de sokan külföldön játszanak, pár nappal a meccsek előtt jönnek csak haza. Egyik Kazahsztánban játszik, másik Amerikában, harmadik Skóciában, stb. Így nehéz csapatot alakítani. Dzsudzsákért pedig kár, hogy nem jött Angliába. Fejlődött volna, már ha az angolok ki tudják mondani a nevét.
