A.Judit 
Diszkógömb, villódzó fények, csillogó flitterek, tömött tánctermek… nagyjából ezek az asszociációk jutnak eszünkbe, ha a diszkóra gondolunk, no meg egy ikonikus dal: I will survive, az örök túlélő, Gloria Gaynor leghíresebb dala.
Amikor meghalljuk ezt a nótát, a karakteres, füstös, kissé karcos, mégis selymes hang magával ragad bennünket, és késztetést érzünk rá, hogy mi is vele énekeljünk. Nincs ez másként Gloria koncertjein sem, ahol tízezreket mozgat meg és ragad magával. Legutóbb 10 éve járt Magyarországon, december 29-én pedig újra fellép a Papp László Budapest Sportarénában.
Ha Amerikában a ’70-es években rövid életű zenei divathullám volt is a diszkó-korszak, az európai szórakozóhelyeket hosszú időre bevette a műfaj. Elég volt hozzá egy „lemezlovas”, és sok csillogó fekete bakelit. Az elsőről, amely igazi világsikerként hasított 1974-ben a diszkó-slágerlista élén, a Never can say goodbye szólt, Gloria Gaynor dala.
Igazi „amerikai álom”-sztorinak indult az övé: szegénységben élő hétgyermekes család, ahol a szép hang genetikailag adott. Aztán egy népszerű helyi banda koncertjén Gloria „leénekelte” a zenekart, és nem elhajtották, hanem maguk közé vették. Az egyik koncerten pedig épp ott volt egy híres impresszárió…
De az álom az első siker után – ez volt a She’ll Be Sorry / Let Me Go Baby dalokat tartalmazó szólókislemez 1965-ben – véget is ért volna, ha nem követi kemény, szívós munka és elképesztő akarás. A csúcsév 1975, amikor „bemutatkozó” albumáról egyik dal a másik után lett sláger: Reach Out I’ll Be There, Honey Bee, Casanova Brown, Let’s Make a Deal. Aztán a következő albumok ezt a kiugrást már nem tudták megismételni, de Gloria nem adta föl. Egy színpadi baleset következtében majdnem lebénult, úgyhogy a dal stúdiófelvételére, amely őt igazán világhírűvé tette, tolószékben vitette be magát. I will survive – hullámzott végig 1978-ban a glóbuszon az élni akarás dala – és lett az emancipált nők himnusza. Elnyerte a diszkóműfaj Grammy-díját is 1980-ban – ebből nincs is több a világon, az övé az első és az utolsó.
Gloria Gaynor tettvágya, akaratereje irigylésre méltó, ugyanakkor közvetlen és őszinte személye legalább ennyire lenyűgöző. A diszkó- és popműfajban a közönség mindig újat igényel, amit az előadók többsége nehezen él meg. Gloria a kereszténységben talált útmutatást, önéletrajzi könyveiben, televíziós szerepléseiben is szívesen beszél erről. Jótékonysági hozzájárulásaival gyermekkórházat és gyermeksegélyező alapítványt, gyógyászati intézményeket támogat, részt vesz a mellrák illetve a párkapcsolati erőszak elleni küzdelemben, és számos állatvédő egyesület munkáját is segíti.
1983-as visszatérése már a popműfaj jegyében történt – I Am What I am, Vagyok, aki vagyok, énekelte kitartóan Gloria Gaynor, és olyannyira túlélte a diszkó hanyatlását, hogy a koncertnaptárja ma is tele van. Megjárta a Broadwayt, szerepelt filmekben, tévéshowkban, de igazán elemében akkor érzi magát, amikor élő koncerteken sugárzik felé a közönség szeretete.
Ha az ünnepek között egy igazán fergeteges bulira vágytok, ott a helyetek a Papp László Budapest Sportarénában december 29-én, ahol felcsendülnek Gloria Gaynor örökzöld slágerei is, mint a Can’t take my eyes off of you vagy a Killing me softly. Búcsúztassátok az óévet egy méltán híres világsztárral!
Forrás: sajtóanyag
