Dr. Béres József, A feltaláló – beszámoló a film sajtótájékoztatójáról

A feltaláló című film sajtótájékoztatóján Kubik Elvira sajtófőnök az alkotókat és Gáspár Tibor főszereplőt kérdezte:

Kubik Elvira sajtófőnök: Petényi Katalin kérdezem, hogyan alakult ki a forgatókönyv?

Petényi Katalin forgatókönyvíró:

Többen írtuk a forgatókönyvet. Személyes emléket szeretnék elmondani: a 60-as évek végén, 70-es évek elején, mint számos magyar értelmiségi, rendkívüli izgalommal figyeltem Béres József drámáját. Az isten háta mögött dolgozó agrárkutatót, akit a sajtó folyamatosan támadt. Tudtunk azoknak az emberek százainak a segélykiáltásáról, akik Kisvárdán álltak sorban a háza előtt, és akiknek ingyen osztotta Béres József az általa feltalált cseppeket. Egy nagyon szép estére emlékszem még, amikor Pozsgai Imre lakásán voltunk, ahol ott volt Csoóri Sándor, Gyöngyössy Imre, Kósa Ferenc, Kabay Barna és én is. Pozsgai Imre boldogan nyitott ki egy üveg vörösbort és azt mondta, hogy „Győztünk! Jön a Herbáriába a Béres csepp!”. Ez az emlék végig bennem volt a forgatókönyvírás alatt. Aztán 1995-ben Kabay Barnával együtt készítettünk egy dokumentumfilmet Béres József életútjáról, és a kutatásaink tulajdonképpen akkor kezdődtek el. Elmentünk a Béres Zrt-hez, ahol nagyon segítetek minket. Minden anyagot, dokumentációt a rendelkezésünkre bocsátottak. Megvoltak nekik a régi híradások, a Népszabadság cikkei, a támadások, az egyéb dokumentumok. Béres József tárgyait is megőrizték. Ezek mind-mind egy-egy inspirációk voltak, amelyeket aztán később, amikor a filmforgatókönyvön elkezdtünk dolgozni, megnéztünk. Ihlető forrásként említem még Béres Klárának A cseppben az élet című könyvét, amiben ifj. Béres József csinált interjúkat az édesapjával. Ezt a könyvet Béres József még az életében elolvasta és lektorálta, és ebből pontosan megismertük az életét és a gondolatait. A forgatókönyv dialógusaiba is beleraktuk a szavait, ami hitelességet adott nekünk. A másik ihlető motívum Nagy László költő naplója volt, aki napi szinten jegyezte fel az emlékeit. Nagy László nagy híve volt Béres Józsefnek. Gyöngyössy Bencével és Kabay Barnával egyértelmű volt számunkra, hogy Béres József legdrámaibb szakaszára koncentrálunk. Ismerjük egymás gondolatait, már korábban is készítettünk együtt filmeket, és együtt választottuk ki ezt a részt, melyben természetesen sok valóságos figura és jelenet van, de vannak benne fikciók is. Nagyon fontos volt az számunkra, hogy Béres Józsefnek az igazságszerető, hazaszerető, elkötelezett személyiségét kihozzuk a filmben.

Kubik Elvira: Gyöngyössy Bencét kérdezem, hogy miért tartotta fontosnak azt, hogy Béres József életéről film készüljön?

Gyöngyössy Bence filmrendező, társíró:

Ahogy Kati elmondta, részünkről ez nem új keletű történet. Amikor évekkel ezelőtt a dokumentumfilmet csinálták, akkor merült fel bennem, hogy ez a történet játékfilmre született. Ha az ember életrajzi filmet csinál, akkor nagyon fontos az, hogy maximálisan azonosulni tulajdon főhősével, az értékrendjével, az életével, azokkal a dolgokkal, amik neki fontosak, és szeresse is őt. Ez nem volt nehéz Béres Józsefnél, mert egész életemben érdekelt az elnyomottak, a kisebbségben élők, a menekültek, a mélyszegénységben élők, a rászorulók sorsa, története, hétköznapjai, a kisembernek hatalommal vívott harca, konfliktusai, a klasszikus Dávid-Góliát helyzetek. Ez a történet is erről szól. Azt gondolom, hogy jó történeteket kell a moziba vinni. Fontos, hogy az ember olyan történethez nyúljon, aminek valóságalapja van, mert akkor annak a dramaturgiája önmagában megáll a lábán. Ne kelljen különösebben dramatizálni ahhoz, hogy a mozinézőket lekösse, nem kell kitalált dolgokkal kiegészíteni. Béres Ferenc története maximálisan ilyen. Rendkívül kalandos, fordulatos, izgalmas, ugyanakkor nagyon fontos üzenetei vannak a jelennek és jövő számára egyaránt. A történet minden szinten filmvászonért kiált, ezért filmesként nehéz is elmenni mellette.

Kubik Elvira: Kabay Barna producert, társírót kérem meg, hogy foglalja össze a filmterv fejlesztésének történetét.

Kabay Barna producer, társíró:

Ahogy már elmondtuk, elkészült az MTVA által finanszírozott 52 perces dokumentumfilm, ami után Katival még két filmet készítettünk ebben a témában. Szorosan összefüggött ezzel a módszerrel, amivel mindig – nagy tisztelettel, odafigyeléssel – megközelítünk egy játékfilmet, annak érdekében, hogy minél autentikusabb legyen a forgatókönyv. Ezek után Gyöngyössy Bencével beadtuk az első forgatókönyvet, azt, amelybe már becsatlakoztak a társírók is, Fonyódi Tibor és Czető Bernát. Legnagyobb meglepetésünkre a Filmalap akkori vezetője, Andy Vajna visszautasította ezt a tervet. Amikor ez a váratatlan helyzet előállt, természetesen nem adtuk fel, mint ahogy soha. A mi filmteam-ünk csak a maga által kiválasztott témát fejleszti és igyekszik megvalósítani, és az utolsó pillanatig kísérni. Ez esetben sem adtuk fel. Sokfelé próbálkoztunk, nehézségek után végül az MTVA beszállt a koprodukcióba. Az MTVA feltétele az volt, hogy a filmsorozat legyen. Ragaszkodtak a négyrészes sorozathoz, ezért át kellett írni, mivel egészen más szabályok, más dramaturgia, más rendszer szerint kellett gondolkoznunk. Elkészült a tévésorozat Gyöngyössy Bence rendezésében, Cseppen az élet címmel. A mozifilm terve akkor is „fejben” volt már nekünk. A forgatás alatt a jelenetek olyan gépállásokból, szemszögekből lettek felvéve, hogy azok a nagyvásznon is hassanak. A munkatársak és a szereplők is együtt gondolkodtak ebben, bár akkor még csak néhány „idióta” rögeszméje volt, hogy lesz mozifilm. Idén januárra sikerült a Projektfilm Kft. koprodukciós partnereivel végigvinni, befejezni. Látták most az eredményt. Azt gondolom, hogy az álom ezen az úton megvalósult, aminek nagyon örülök, mert azok a 20-30 évesek – akik remélhetőleg beülnek a moziba -, azok erről az egészről semmit nem tudhattak. Nem csak Béres Józsefről, hanem mindarról, ami akkor volt, ahogy akkor működött az a korszak, amiben éltünk. Nagyon remélem, hogy megérzik, megértik azt a depressziósmentes, örömteli életvitelt, gondolkodásmódot, a családhoz ragaszkodó együttlétet, a természetszeretetet, ami Béres József egész életét jellemzi.

Kubik Elvira: Gáspár Tibort kérdezem. Milyen érzésekkel fogadtad felkérést? Milyen volt ez az alakításod? A felkérés előtt mit tudtál Béres Józsefről?

Gáspár Tibor főszereplő, színész:

Gimnazista voltam akkor, amikor Béres József pere folyt. Lévén egy televíziós csatorna és két rádió volt, sokfelé nem lehetett elkalandozni, mint manapság egy tinédzsernek. Remegve figyeltük, hogy hol tart a dolog. Nagyon élveztük, hogy a már repedéseit mutató hatalomba Béres József – mintegy ék -, hogyan verte be magát. Nagyon szurkoltunk neki. Ennyi előzménye volt részemről. Tudtam, hogy jók a cseppek, a szüleim szedték. Hozzám nem jutott el a  csepp, de mostanában már van nálam is. Most láttam először ezt a 2 óra hosszú mozifilm variációt, ami teljesen más ritmus, más dramaturgia, mint a sorozat. Soha nem vagyok elégedett magammal, mégis tudtam most élvezni a filmet, pedig már láttam a televízióban a sorozatot. Nem szeretem nézni magamat, nagyon kritikus vagyok magammal, látom a hibáimat, de egyszerűen most nagyon behúzott engem ez a történet. Meg is könnyeztem. Nem magamat, hanem az egész dolgot. Annyira hatása alatt voltam. A nézők is megkapják ezt az érzést, ha eljönnek a moziba. Én a szerencse fia vagyok, hogy hatvan éves koromban a huszadik század utolsó harmadának egyik legnagyobb magyarját eljátszhattam. Nem volt nehéz dolgom, mert nagyon közelinek érzem magamhoz…

A feltaláló

színes magyar játékfilm, 120 perc, 2019 (12)

Bemutató: 2020. február 6.

Rendező: Gyöngyössy Bence

Producer: Kabay Barna

Főszereplők: Gáspár Tibor, Huszárik Kata, Székely B. Miklós,  Hatházi András, Für Anikó, Seress Zoltán, Trill Zsolt

Forgatókönyv: Petényi Katalin, Gyöngyössy Bence, Kabay Barna, Fonyódi Tibor, Czető Bernát László

Fényképezte: Csukás Sándor H.S.C

Zene: Csont István, Balázs Ádám

Vágó: Tusor Bálint, Mózes Gyula István

Művészeti konzultáns: Petényi Katalin

Jelmez: Breckl János

Gyártásvezető: Cservenyi Tamás, Markó Judit

Forgalmazó: Panonnia Entertainment