Fráter Zsuzsanna 
Chris Carter, a világszerte népszerű brazil származású író Robert Hunter sorozata magyar kiadásban immár a 10. részéhez érkezett A gonosz nyomában című kötetével. A regény népszerűségét mutatja, hogy a moly.hu oldalon a 64. legjobb krimi az értékelések alapján. A kötet Szabó István fordításában a General Press kiadónál jelent meg.
Chris Carter Robert Hunter sorozatának kötetei általában önállóan is olvashatóak, ám A gonosz nyomában egyedülálló ebből a szempontból a többi részhez képest. Ugyanis ez a regény a 6. kötet, az Egy gonosz elme folytatása. Chris Carter a regény elején szerzői megjegyzésben ezért azt ajánlja, előzetesen olvassuk el ezt a kötetet. Mivel folytatásról van szó, valóban érdemes ismerni az előzményeket, de véleményem szerint, ha valaki mégsem tenné ezt meg, akkor is tökéletesen érteni fogja A gonosz nyomábant. Ugyanis minden olyan adat kiderül ebből a kötetből is, amire a történet megértéséhez szükség van.
Emellett egy másik szempontból is egyedülálló ez a kötete a Robert Hunter sorozatnak, hiszen itt a kezdetektől tudjuk, hogy ki a „gyilkos”, az ellenfél, tehát a nyomozásnak nem az elkövetőt kell azonosítania, itt a tét az, hogyan tudják elkapni az ellenfelet egy macska-egér játékban.
A regény története szerint ugyanis Lucien Folter, az FBI által legkeresettebb, legveszélyesebb és legtöbb áldozatot ejtő sorozatgyilkos, akit Robert Hunternek köszönhetően sikerült elfogni – és aki Hunter ifjúkori barátja volt -, megszökik a börtönből, és kegyetlen bosszút akar állni Hunteren. Lucien brilliáns és kegyetlen játékba kezd, aminek a tétje rengeteg ember élete, köztük Hunteré is.
A cselekmény itt most Lucien és Robert párharcára van kihegyezve, két zseniális elme csap össze, minden azon dől el, hogy melyikőjük a zseniálisabb. Az eseményeket is kettejük nézőpontjából látjuk megosztva. Lucien szemszögéből is szinte ugyanannyi történést látunk, mint Hunteréből. Itt most háttérbe szorulnak a borzalmas gyilkosságok és kínzások – bár teljesen azért nem maradnak el – de a hangsúly inkább az intellektuális párharcon, játékon van. Személy szerint én ennek nagyon örültem, mivel az eddigi kötetekben mindig nagyon megviseltek a borzalmas gyilkosságok, amiknek a kegyetlenségét igencsak szereti részletezni Chris Carter. Habár itt is kapunk belőle – és az talán felülmúlja az eddigieket is – mint hangsúlyoztam, most inkább az intellektuális játékon van a hangsúly az újabb és újabb megfejtendő rejtvényekkel.
A cselekmény izgalmas és feszített tempójú, a karakterek enyhén klisések, Robert Hunter szinte tökéletes, mint mindig, a többiek pedig leginkább csak neki asszisztálnak, azonban Lucien kifejezetten izgalmas. Ő az igazi anti-Hunter, aki pont olyan zseniális mint Robert, csak éppen a gonosz változata.
A történetvégi csavar itt sem marad el, és az előző kötetekhez hasonlóan rendkívül rafinált és összetett, szinte már-már kibogozhatatlan, és még a rutinos olvasókat is meglepi. (Talán már egy kicsit túlságosan is rafinált.) A történet lezárása pedig beindítja az ember lányában az elméleteket, hogy vajon mit várhatunk még? Vajon folytatódhat-e még a történet tovább?
Összességében A gonosz nyomában több szempont több szempontból is különleges a Robert Hunter sorozat darabjai között, de egy valamiben hasonló a többihez: rendkívül izgalmas és feszült hangulatú, az olvasót egyetlen percre sem hagyja unatkozni. A rejtvények kedvelőinek, a pszichothrillerek rajongóinak szívből ajánlom.
