Kertész Judit 
A Katonában 20 évig játszott Portugál szerzője új könyvvel jelentkezett az Ünnepi Könyvhétre. Egressy Zoltán regénye a Hold On 2050-ben játszódik a Holdon. Sci-fi vagy inkább pusztulástörténet, a nem is olyan távoli jövő egy lehetséges változata? Láthatjuk, hogy az emberi ostobaság mindenütt romboláshoz vezet, közben megszületik a világ legnagyobb találmánya.
Soha nem vonzott igazán a tudományos fantasztikus irodalom. Miközben Egressy Zoltán felolvasását hallgattam egy szép nyári estén, azt gondoltam, ebbe a könyvbe azért belenéznék. Megérte, nem tudtam letenni.
Sokkal több ez a könyv, mint egy sci-fi regény. Főhőse, Laád Szabolcs 2005. december 16-án született, Budapesten. Gyerekként hallja először a hírt, hogy a Nap elkezd kihűlni, miközben a globális felmelegedés fenyegeti a Földet. Ekkor határozza el, hogy kutató, biokémikus lesz. Nagy álma egy teremtmény létrehozása, amely nem robot, olyan élőlény, akiben benne van az emberiség enciklopédikus tudása, emberi tulajdonságokkal, érzelmekkel rendelkezik és képes saját maga reprodukálására. Az első lázárzsiga végül véletlenül, egy Hold katasztrófa következtében jön létre. De hogy kerül Ő a Holdra?
A főhős 2050-ből meséli el Magyarország 2019 utáni történelmét. Egressy szatirikusan ábrázolja a közeljövőt, de tulajdonképpen a jelenről beszél. Egy bizonyos távolságtartással, rálátással szemléli az eseményket. Egy disztópikus társadalmat mutat be, orwelli világ tárul elénk. Az országban királyság van, minden újszülöttnek nyomkövetőt építenek a bőre alá, a gondolattolvajlás és az elmetisztítás nem ismeretlen fogalmak. Szabolcs szüleit a 2020-as években eltűntette a rendszer. Nem tud megszabadulni e felett érzett tehetetlen dühétől, bánatától. Miután több éven keresztül, katasztrófahelyszíneken kutatva hiába keresi élete szerelmét, azonnal igent mond volt iskolatársa, Pierre kérdésére. Csatlakozik a Holdon dolgozó magyar kutatócsoporthoz. A Tehetség Tengerére költözik. Szerződése 2045. április 1-től, hat évre szól.
A Holdon kialakulnak a különböző kolóniák, a magyar a Hold túlsó, „sötét” oldalán, egy holdkőzet-részecskékből és meteoritmaradványokból álló porsivatagon. „Igazi várost építettek nekünk, egy szép, kicsinyített Budapestet. Terekkel, utcákkal, épületekkel, éttermekkel, kocsmákkal, templomokkal, mozival, színházzal.” A fejlődés legmagasabb fokán minden automatizált, bármi elérhető, teljes kiszolgálás, kényelem, semmiben nincs hiány, de az emberi ostobaság itt is pusztításhoz vezet.
A könyv nyelvezete, hangneme könnyed, kellő humorral, egyszerű természetességgel visz magával, úgy érzi az ember, hogy ott van a lázárzsigakkal a kocsmában, és ott lebeg ő is a végetlenben. Az első és a második fejezet nagy távolságban van egymástól. Ezzel, a könyvben végig vonuló időbeni ugrálással érzékelteti a szerző, hogy a főhős 2050-ből, egy másik világból mesél. Végig fenntartva így érdeklődésünket, puzzle darabkákként áll össze a végső kép.
Miért vállalkoznak az emberek arra, hogy a Holdon éljenek? Menekülés ez megoldatlan problémáik, kilátástalan életük, a Földön felmerülő veszélyek és saját maguk elől? Filip megszabadul a feleségétől? Szabolcs megtalálja a szerelmét? Meglehető-e mindaz, ami a Földön elveszett? Lehet-e másként élni, eljön-e a boldogság? Mi menthet meg bennünket?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző, mindvégig izgalmas, fordulatokban gazdag könyvében. A sci-fi-vel és orwelli hangulattal átitatott műben, azok sem fognak csalódni, akik a szerelmes történetek kedvelői.
Egressy Zoltán: Hold On. Jelenkor, Budapest, 2019.
